A könyvborító – úgy mint a plakát, vagy a lemezborító – szintén az alkalmazott grafika témakörébe tartozik. Hasonlóan az eddigiekhez az esztétikum és a figyelemfelkeltés kettős követelményének kell megfelelnie. Reklámoznia kell, el kell adnia a könyvet. Ez utóbbiból kifolyólag talán némileg szabadabb mozgástérrel rendelkezik, mint például a meghívó. A könyvborító, (lemezborító) készítésénél bármilyen eszköz megengedett. A 60-as, 70-es évek kedvelt eljárása volt a fotomontázs, mely különböző fotók kivágatait illesztette, ragasztotta egybe, némiképp a szürrealizmus kedvelt technikáját kölcsönözve. Napjainkra mondhatni szinte teljesen háttérbe szorult a photoshop és egyéb számítógépes eljárásoknak köszönhetően. A klasszikus festészeti technikák e műfajban úgy tűnik, jobban dacoltak az idővel, azt is mondhatnánk talán, hogy reneszánszukat élik. Meg kell említenünk még, különösen a gyermekkönyvek esetében a térbeliséggel, mozgatással, plasztikával kapcsolatos próbálkozásokat, melyek számtalan anyaggal kísérleteznek a papírtól, a fától, a műanyagtól, a textiltől kezdve és a sort alighanem még hosszan folytathatnánk...
162. ábra – Mesekönyv. (Fedőlap, ill. borító) Akvarell. II. éves óvodapedagógus hallgató munkája
163. ábra – Mesekönyv borító. Textil. II. éves óvodapedagógus hallgató munkája
164. ábra – Mesekönyv. (Fedőlap, ill. borító) Akvarell. II. éves óvodapedagógus hallgató munkája