A textilfestés egyik legkönnyebben megvalósítható módja a batikfestés. A kereskedelemben könnyen hozzájuthatunk olcsó ruhafestékekhez, illetve az élelmiszerboltokban szinte bárhol beszerezhetjük a festék fixálásához szükséges sót, vagy ecetet. A festéket a mellékelt utasításnak megfelelő vízmennyiségben feloldjuk és felforraljuk. A forrásban levő vízhez kb. 4-5%-ban sót vagy ecetet, esetleg mindkettőt teszünk. Ez oldatba merítjük a későbbiek során a textilt. Ha több színnel dolgozunk, természetesen annyi oldatot kell készítenünk, ahány színű batikot szeretnénk készíteni. Ez alól egy kivétel van: a fehér. A festésre választott textil fontos, hogy természetes alapanyagú legyen, ellenkező esetben ugyanis az általunk használt festékek zöme nem, vagy csak kevéssé képes megfesteni a textilt.
- Viaszolt batik. Ez esetben a kívánt mintát olvasztott viasz segítségével rajzoljuk a vászonra egy rosszabb, használaton kívüli ecset segítségével. Vigyáznunk kell, hogy a vásznat ne közvetlenül fektessük az asztalra, vagy táblára, hogy a viasz a textilt teljesen átitassa. Ennek érdekében például gumiszalagok segítségével függesszük fel egy nagyobb doboz, vagy egy üres fiók belsejében, hasonlatosan ahhoz, ahogy a biztonsági hálót feszítik ki a cirkuszban a kötéltáncos alatt! A cél megvalósítására számtalan mód és ötlet szolgál, melyek felfedezését ez alkalommal az olvasóra bízzuk.
A batikolás lényege, hogy valami módon megóvjuk a az anyagot, vagy felületet a festéktől. Ha több színt használunk, mindig a következő festékbe merítés elől kell az anyagot megvédenünk. Fontos, hogy mindig a világos színek felől haladjunk a sötétebb fele. Vörös és sárga festés esetén például először a sárga festékoldatba tesszük a festendő textilt. A viaszolt batik esetében le kell mondanunk a forró vagy forrásban levő vízről és meg kell várnunk míg legalább kézmeleg hőmérsékletű nem lesz, tekintve, hogy ellenkező esetben a forró víz leolvasztja munkánkról a viaszt. A viaszolt batik esetében természetesen a kihűlt viasztól egyre keményebb és vastagabb lesz a textil. A viaszt a műveleti sor végén távolítjuk el, oly módon, hogy a már tulajdonképpen kész munkát itatóspapír közé tesszük és meleg vasalóval vasaljuk. Az itatós, kioldja a textilből a viaszt. A műveletet mindaddig ismételnünk kell, míg a viasz teljesen ki nem oldódik, azaz másképp fogalmazva, fel nem veszi az itatós.
- Kötözött batik. E módszer során a festendő textilt különböző módon hajtogatjuk, illetve a már hajtogatott anyagot helyenként átkötjük spárgával, vagy az anyagból hasított vékony csíkokkal, ily módon megvédve a festéktől. A festékezés hasonlatos a viaszos batiknál leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy nyugodtan dolgozhatunk a forrásban levő vizes festékoldattal, mely az alacsony hőmérsékletűnél jóval nagyobb hatásfokú. Az irányított véletlennek a kötözött batik esetében nagy szerep jut. A tudatosulás útja a kísérletezés, de be kell vallanunk a kötözött batik valószínű, mindig tartalmaz majd meglepetést, kis vagy nagymértékben, jó vagy rossz értelemben egyaránt.
- Az óvodában is megvalósítható „hamis” batik. Lényege, hogy a különböző festékoldatokba mártogatott szivaccsal (szivacsokkal) hozunk létre színes mintákat, formákat, a textilen.
128. ábra – Kötözött batik. II. éves óvodapedagógus hallgató munkája
129. ábra – Viaszolt batik. II. éves óvodapedagógus hallgató munkája
130. ábra – Viaszolt batik. II. éves óvodapedagógus hallgató munkája