Elsőként a CETI Bizottság alakult meg a Nemzetközi Asztronautikai Akadémián belül. Az IAA-t 1960-ban, vagyis az OZMA projekt megindulásának évében alapította Kármán Tódor magyar származású, világhírű tudós azzal a céllal, hogy kiemelten foglalkozzon a távlati, stratégiai jelentőségű elgondolásokkal a világűr kutatása és hasznosítása területén. Rudolf Pesek cseh professzor már 1965-ben megkezdte egy CETI szimpózium szervezését az akadémián belül (maga a CETI elnevezés is tőle származik). Persze vitatható, hogy a CETI, - vagy ahogy 1977 óta hivatalosan is nevezik, a SETI - hogyan illeszkedik egyáltalán az asztronautikába, hiszen tárgya és módszerei mások. Az akadémia tagjai ennek ellenére többségükben támogatták a szimpózium gondolatát, és az 1966 évi, madridi IAF kongresszuson Pesek vezetésével létre is jött az IAA CETI Bizottsága. A szimpózium megszervezéséről több évig folytak eredménytelen tárgyalások. Végül az amerikaiak és a szovjetek 1971-ben Bjurakanban rendezték meg az első, nemzetközi CETI konferenciát, s ugyanebben az évben a bécsi IAF kongresszus programján is szerepelt már egy félnapos "CETI referáló ülés". Ezzel megkezdődött a minden évben az IAF kongresszusaihoz kapcsolódó SETI szimpóziumok azóta is tartó sorozata. 1972-ben még csak öt dolgozatot mutattak be, de számuk évről évre emelkedett, és a nyolcvanas évek végére elérte a húszat. Szokássá vált, hogy évente meghirdetik a SETI szimpóziumok két félnapos szekcióülését, az egyiket a tudományos-technikai, a másikat - mint említettük már - a szélesebb körű, interdiszciplináris problémák megvitatására. Az elhangzott előadások szövegét négy-öt évente az Acta Astronautica SETI különszámai közlik.

A SETI Bizottság szintén évente ülésezik, az IAF kongresszusok idején. Rudolf Peseket John Billingham, majd 1997-ben Jill Tarter követte az elnöki székben. A Bizottság amellett, hogy összeállítja a szimpóziumok programját, más fontos kérdésekkel is foglalkozik. Legalább tíz éve tart a 10. fejezetben ismertetett "Deklarációk" vitája. Miután a szövegek elkészültek, a további teendőket a Bizottság a már szintén említett két albizottságra bízta. újabban külön albizottság foglalkozik a Hold túlsó felére telepítendő SETI obszervatórium terveivel is (lásd 8. fejezet). Végül a bizottság feladata a SETI érdekeinek képviselete különféle nemzetközi testületekben, például a rádiófrekvencia-elosztást végző URSI-ban. Az IAA-n keresztül a bizottság eljuttatja beszámolóit és kívánságait az ENSZ Világűrbizottságához (COPUOS) és más szervezetekhez is.

A másik testület, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) Bioasztronómiai Bizottsága, Michael Papagiannis amerikai csillagász kezdeményezésére jött létre. Papagiannis Drake-kel együtt "élet az Univerzumban" címmel 1979-ben előadást tartott az IAU montreali kongresszusán, amely óriási érdeklődést váltott ki. Ennek hatására jött létre az IAU 51-es számú, bioasztronómiai bizottsága a következő kongresszuson, 1982-ben Patrasban. A "Bioasztronómia - a Földön kívüli élet keresése" elnevezést Papagiannis javasolta, és ő lett a bizottság első elnöke is. Érdemes megemlíteni, hogy mihelyt meghirdették az IAU tagjai között a lehetőséget, hogy csatlakozhatnak az új bizottsághoz, azonnal több, mint százan jelentkeztek! A jelenlegi taglétszám meghaladja a 200-at, ezek között 40 olyan szakember is van, aki nem csillagász, nem tagja az IAU-nak, de a bioasztronautika valamelyik ágának nemzetközileg elismert, aktív művelője.

A bizottsági elnökök háromévente változnak, Papagiannist Marx György követte Magyarországról, majd Ronald Brown Ausztráliából, Frank Drake, Jill Tarter és Stuart Bowyer az Egyesült Államokból. A bizottság rendszeresen megjelenteti Bioastronomy News nevű információs kiadványát, és részt vesz különféle konferenciák szervezésében. Legfontosabbak a háromévente megrendezett, egyhetes, nemzetközi bioasztronómiai szimpóziumok, amelyek a SETI mellett olyan témákat ölelnek fel, mint a bolygók fejlődése és rajtuk az élet kialakulása, a primitív életformák keresése a Naprendszerben és esetleg azon túl, a biológiailag érdekes csillagközi molekulák felfedezése stb. A több száz szakember részvételével megszervezett szimpóziumokat időrendi sorrendben 1984-ben Bostonban, 1987-ben Balatonfüreden, 1990-ben a francia Alpokban, 1993-ban a kaliforniai Santa Cruzban és 1996-ban Capri szigetén tartották. (Az 1999 évi konferencia Hawaii-ban lesz.) Mindegyik szimpózium anyaga külön kötetként is megjelent.

Végezetül érdemes megemlíteni egy amatőr alapon szervezett, de komoly szakmai célkitűzésekkel dolgozó szervezetet, az ausztráliai SETI League-et. Ezt Richard Factor és Paul Shuch alapította 1994-ben. Jelenleg 36 országból 700 tagjuk van. Ambiciózus terveikről a 6. fejezetben volt szó.