1. rend: Egyformacsillójúak (Holotricha)

FEJEZETEK

Nagyon nehéz az idetartozó állatoknak találó, összefoglaló rendszertani nevet adni. A Holotricha kifejezésnek ugyanis azt kellene a rendre nézve kiemelnie, hogy tagjai egész testükön egyenletesen be vannak hintve csillókkal. Ez a jelenség azonban egyfelől a következő rend, több alrendjét is jellemzi s viszont a saját idetartozó, egészen egyszerű szervezetű lényekre sem vonatkozik minden esetben, mert bizony a csillók, mint ahogy azt Didiniumok példája igazolja, gyakorta egyetlen keskeny övben rendeződnek s a test többi részét kopaszon hagyják. Hasonlóképpen kopasz az alzaton mászkálóknak külső oldala is, így a Chilodonok hátoldala s a Lionotusok baloldala. Viszont a magyar kifejezésnek: egyformacsillójúak, azt kellene kiemelni, hogy a testet borító csillók mind egyforma hosszúak és mind magánosan állók. Ez az állatokat borító csillók majdnem 99%-ára illik is. Mégis igen sok esetben tapasztaljuk azt, hogy legalább a hátulsó testvégen hosszú, merev sörték lépnek fel s mindenekfölött pediglen azt, hogy a szájnyílással kapcsolatosan már hullámzóhártyák, ú. n. membranellák, sőt néhol, mint a Nassulákban már cirrusok is képződnek. Ezek mellett a korlátozások mellett mindamellett való az, hogy a legegyszerűbb idetartozó lények csakugyan teljesen csillósok: Holotrichák és csakugyan egyformacsillójúak.

Az Ázalékállatka ezer nyilat, trichocystát lövöldöz támadójára, a Dieliniumra (Kükenthal-Krumbach: Hdbuch d. Zoologie, Bd. 1.)