| 1. A Kecskemétre beköltözött nemesek származási helye megyénként – Rácz István: Városlakó nemesek az Alföldön 1541–1848 között. Budapest, 1988: 83. nyomán |
140 |
| 2. Nemzetségek településrendje. Rákosd (Hunyad vm.) – Kós Károly: Népélet és néphagyomány. Bukarest, 1972: 242. nyomán |
149 |
| 3. Nemzetségek szerint felosztott temető. Rákosd (Hunyad vm.) – Kós Károly: Népélet és néphagyomány. Bukarest, 1972: 243. nyomán |
151 |
| 4. Nemzetségek telkei a belterületen. Bélapátfalva (Borsod vm.) – Kovács Béla: Bélapátfalva története. H. n. 1996: 134. nyomán |
153 |
| 5. Az iparosítás regionális eltérései 1890-ben és 1900-ban (az ipari keresők száma alapján) – Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1990: 142. nyomán |
247 |
| 6. Magyarországi kivándorlás a tengerentúlra 1899–1913 között – Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1990: 111. nyomán |
250 |
| 7. A napi ingázás körzeteinek alakulása Ózd vidékén – Paládi-Kovács Attila–Szarvas Zsuzsa (eds): Village and Town. Budapest, 1989: 163. nyomán |
273 |
| 8. A bejáró munkások lakóhelyei Ózd vidékén – Berend T. Iván (szerk.): Az Ózdi Kohászati Üzemek története. Ózd, 1980: 431. nyomán |
275 |
| 9. A Börzsöny-vidéki kőfejtők és kőfaragók vándorlásai, munkavállalásai – Hála József: A Börzsöny-vidéki kőbányászat és kőhasznosítás a XIX–XX. században. (Dissertationes Ethnographicae 6.) Budapest, 1987: 128. nyomán |
278 |
| 10. A munkásság lakóhelyi megoszlása a kerületek népességének arányában. Budapest, 1906 – Gyáni Gábor: Bérkaszárnya és nyomortelep. Budapest, 1992: 65. nyomán |
279 |
| 11. Céhbehívótáblák használata a történelmi Magyarországon – Nagybákay Péter: Magyarországi céhbehívótáblák. Budapest, 1981: 26. nyomán |
360 |
| 12. A Baranya megyei református magyarság házasodási körzetei – Zentai János: Baranya megye magyar néprajzi csoportjai. Ethnographia LXXXIX (1978): 533. nyomán |
418 |
| 13. Házasodási körzetek a Börzsöny északi előterében – Török Gábor: A Börzsöny-vidék nyelvjárástörténetének települési háttere. Budapest, 1964: 27. nyomán |
421 |
| 14. Családformák az Északi-középhegység térségében a 19. század végén. Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX–XX. században. Szolnok, 1968: 40. nyomán |
456 |
| 15. Családformák hagyományos területei a 19. század végén – Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX–XX. században. Szolnok, 1968: 119. nyomán |
460 |
| 16. Magyar- és Horvátország háztartásszerkezete az 1787-es népszámlálás szerint – Faragó Tamás: Nemek, nemzedékek, családok és rokonok a 18–20. században. MTA doktori értekezés (1995, kézirat) nyomán |
464 |
| 17. Disznós Gergely és felesége (apaági) elődeinek és leszármazottainak lakóhelyei a városban. Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok vm.), 1960-as évek – Orsi Julianna: Karcag társadalomszervezete a 18–20. században. Budapest, 1990: 90. nyomán |
473 |
| 18. Azonos családnevű polgárok lakhelyei a városban. Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok vm.), 1900-as évek eleje – Orsi Julianna: Karcag társadalomszervezete a 18–20. században. Budapest, 1990: 88. nyomán |
476 |
| 19. „Tanyázásra” összejáró szomszédság körzete. Átány (Heves vm.), 20. század közepe – Fél, Edit–Hofer, Tamás: Proper Peasants. Traditional Life in a Hungarian Village. Chicago, 1969: 182. nyomán |
818 |
| 20. A Juhász családdal kölcsönzési viszonyban álló rokonok és szomszédok lakóhelye. Átány (Heves vm.), 20. század közepe – Fél, Edit–Hofer, Tamás: Proper Peasants. Traditional Life in a Hungarian Village. Chicago, 1969: 174. nyomán |
820 |
| 21. A dobolással kihirdetett közlemények színterei a faluban. Átány (Heves vm.) – Fél, Edit–Hofer, Tamás: Proper Peasants. Traditional Life in a Hungarian Village. Chicago, 1969: 337. nyomán |
823 |
| 22. A Nyugat-Kiskunság népének származási helyei (1699) – Tálasi István: Kiskunság. Budapest, 1977: 38. nyomán |
834 |
| 23. Debrecen piaci, vásári vonzáskörzetei a 19. század első felében – Rácz István (szerk.): Debrecen története. II. 1693–1849. Debrecen, 1981: 367. nyomán |
844 |
| 24. Vásárhelyek a „Palócföld” peremein a 20. század elején. (Tervezte: Havassy Péter.) – Bakó Ferenc (szerk.): Palócok. II. Eger, 1989: 59. nyomán |
847 |
| 25. Az átányiak vásározó helyei a 20. század derekáig – Fél, Edit–Hofer, Tamás: Proper Peasants. Traditional Life in a Hungarian Village. Chicago, 1969: 351. nyomán |
849 |
| 26. A vándornyomtatók útirányai a Kárpát-medencében (19. század) – Hoffmann Tamás: A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Budapest, 1963: 315. nyomán |
854 |
| 27. A kunágotai kertészgazdák születési helyei 1844–1845-ben – Bencsik János: Kunágota kertésztelep paraszti társadalma (1844–1871). A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 11. Békéscsaba, 1988: 244. nyomán |
937 |
| 28. Kalotaszentkirály (Kolozs vm.) belterülete – Kataszteri felvétel nyomán tervezte Fülemile Ágnes |
957 |
| 29. Mezőberény belterületének nemzetiségi megoszlása – Bartóki József–Plesovszky Zsuzsanna: Adatok a mezőberényi evangélikusok vallásökológiájához. Néprajzi Látóhatár VI. (1997): 418. nyomán |
967 |