| 1. Magyarország társadalmi tagozódása 1930-ban – Az 1930. évi országos népszámlálás adatai alapján Tárkány Szücs Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981: 91. nyomán |
19 |
| 2. Négy család konyhája a cselédházban. Tarhos-puszta (Békés vm.). – Pusztainé Madar Ilona: Uradalmi cselédek Békés megyében. Békéscsaba, 1982: 110. nyomán |
127 |
| 3. Közös fűtésű cselédház 1890-ből. Pál-puszta (Békés vm.) – Rekonstrukció Pusztainé Madar Ilona: Uradalmi cselédek Békés megyében. Békéscsaba, 1982: 27. nyomán |
128 |
| 4. 1910-ben épült hosszú cselédház részlete. Tarhos-puszta (Békés vm.) – Pusztainé Madar Ilona: Uradalmi cselédek Békés megyében. Békéscsaba, 1982:58. nyomán |
131 |
| 5. Két család által lakott szoba berendezése a cselédházban. Tarhos-puszta (Békés vm.) – Pusztainé Madar Ilona: Uradalmi cselédek Békés megyében. Békéscsaba, 1982: 61. nyomán |
132 |
| 6. Gömöri köznemesek címerei. A) Bartók nemzetség, B) Héthy nemzetség – Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. Méry ratio 1972: 81; Faggyas István: A Sajó és Szuha vidékének kisnemessége. Debrecen, 1988: 86. nyomán |
141 |
| 7. Nemes Harangi György házának tervrajza 1820-ban. Debrecen (Bihar vm.) – Rácz István: Városlakó nemesek az Alföldön 1541–1848 között. Budapest, 1988: 147. nyomán |
154 |
| 8. Nemzetségek és a templomi ülésrend. Rákosd (Hunyad vm.) – Kós Károly: Népélet és néphagyomány. Bukarest, 1972: 245. nyomán |
162 |
| 9. Nemzetségek a temetőben. Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) – Örsi Julianna: Karcag társadalomszervezete a 18–20. században. Budapest, 1990: 106. nyomán |
164 |
| 10. A magyar gyáripar fontosabb adatai. Forrás: Az 1940. évi Magyar Statisztikai Zsebkönyv. – Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1990: 173. nyomán |
243 |
| 11. Malomkőbányászok a 19. század első felében. Sárospatak (Zemplén vm.) – Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon. Debrecen Miskolc, 1990: 66. nyomán |
245 |
| 12. A MÁVAG lakótelep részlete. Budapest – S. Peterdi Vera: A MÁVAG kolóniái (1869–1985). In: Bencze Géza (szerk.): Tanulmányok a MÁVAG történetéből. Budapest, 1989: 1. sz. melléklet nyomán |
282 |
| 13. Egyszobás munkáslakás alaprajza a gázgyári telepen. Óbuda (Budapest) – Sz. Bányai Irén: A gázgyári kolónia. Debrecen, 1996: 17. nyomán |
284 |
| 14. Kétszobás munkáslakás alaprajza a gázgyári telepen. Óbuda (Budapest) – Sz. Bányai Irén: A gázgyári kolónia. Debrecen, 1996: 18. nyomán |
285 |
| 15. Munkáslakás berendezése az 1920–30-as években a MÁVAG lakótelepen. Budapest – S. Peterdi Vera: A MÁVAG kolóniái (1869–1985). In: Bencze Géza (szerk.): Tanulmányok a MÁVAG történetéből. Budapest, 1989: 3. sz. melléklet nyomán |
286 |
| 16. Munkáslakás berendezése az 1960-as években a MÁVAG lakótelepen. Budapest – S. Peterdi Vera: A MÁVAG kolóniái (1869–1985). In: Bencze Géza (szerk.): Tanulmányok a MÁVAG történetéből. Budapest, 1989: 4. sz. melléklet nyomán |
288 |
| 17. Molnárkalács-sütővasak díszítése. Borsodnádasd (Borsod vm.) – Nemcsik Pál: A borsodnádasdi kétlaki munkásság életmódjának változása. In: Dobrossy István (szerk.): Foglalkozások és életmódok. Miskolc, 1976: 56–60. nyomán |
294 |
| 18. Gyári munkások fapapucsa. A) hevederes, B) buktatós. Dernő (Gömör-Kishont vm.) – Borovszky Samu (szerk.): Gömör-Kishont vármegye. Budapest, (1903): 175. nyomán |
297 |
| 19. Bányászok fáklyabotja. Dobsina (Gömör-Kishont vm.) – Borovszky Samu (szerk): Gömör-Kishont vármegye. Budapest, (1903): 290. nyomán |
299 |
| 20. Bányász kótogó (faharang) az akna közelében. Bánfalva (Borsod vm.) – Faller Jenő: Néhány szó a lármafáról. Bányászati és Kohászati Lapok LXXV. 1943: 35. nyomán |
303 |
| 21. Faharang (bányászharang) fali vaskarra függesztve, elöl- és oldalnézetben. Várpalota (Veszprém vm.) – Faller Jenő: Néhány szó a lármafáról. Bányászati és Kohászati Lapok LXXV. 1943: 36. nyomán |
304 |
| 22. A vargacéh behívótáblája, elöl- és hátulnézetben. Székelyudvarhely (Udvarhely vm.) – Nagybákay Péter: Magyarországi céhbehívótáblák. Budapest, 1981: 50; Nagybákay Péter: A magyarországi céhes kézművesipar jelvényei. Budapest, 1995: 187. nyomán |
314 |
| 23. A Vörös Rák vendéglő cégére. Eger (Heves vm.). Helyben készült 1907-ben, múzeumban őrzik 1949–50 óta – Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek. Eger, 1982: 90. nyomán |
323 |
| 24. 20–29 éves újházas férfiak lakóhelye Pest megyében a 18. század közepén – Faragó Tamás: Nemek, nemzedékek, családok és rokonok a 18–20. században. MTA doktori értekezés (1995, kézirat) |
417 |
| 25. A házasságkötés napja Kunszentmártonban (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) a 18–19. században – Faragó Tamás: Nemek, nemzedékek, családok és rokonok a 18–20. században. MTA doktori értekezés (1995, kézirat) |
423 |
| 26. A házasságkötések napjainak változása Bélapátfalván (Borsod vm.), 1703–1980 – Kovács Béla: Bélapátfalva története. Bélapátfalva, 1996: 168–169. nyomán |
425 |
| 27. A házasságok havonkénti százalékos megoszlása, 1787–1940. Mezőköbölkút (Beszterce-Naszód vm.) – Kós Károly: Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest, 1980: 473. nyomán |
427 |
| 28. Együttélő vérrokonok, 18. század és 1970 – Faragó Tamás: Nemek, nemzedékek, családok és rokonok a 18–20. században. MTA doktori értekezés (1995, kézirat) |
436 |
| 29. Együttélő felnőtt rokonok korcsoportjai, 18. század és 1970 – Faragó Tamás: Nemek, nemzedékek, családok és rokonok a 18–20. században. MTA doktori értekezés (1995, kézirat) |
440 |
| 30. Átlagos háztartásnagyság, 1787–1990 – Faragó Tamás: Nemek, nemzedékek, családok és rokonok a 18–20. században. MTA doktori értekezés (1995, kézirat) |
462 |
| 31. Hozzátartozók és rokonok állásrendje a koporsó körül. Kolozsvár (Kolozs vm.) – K. Kovács László: A kolozsvári hóstátiak temetkezése. Kolozsvár, 1944: 213. nyomán |
471 |
| 32. Az év folyamán végzett munka mennyiségének havi megoszlása a 20. század első felében a családi gazdaságban és a termelőszövetkezetben. Avasújváros (Szatmár vm.) – Kós Károly: Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest, 1980: 415. nyomán |
478 |
| 33. A munka, a szórakozás és az alvás idejének változása az év folyamán a szövetkezetesítés (1950) előtti paraszttársadalomban. Bodonkút (Kolozs vm.) – Kós Károly: Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest, 1980: 369. nyomán |
480 |
| 34. A népi jogtudat összetevői 1770 és 1940 tájékán. Az egyéni, igazságosnak vélt magatartás forrásainak megváltozása – Tárkány Szücs Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981: 40. nyomán |
745 |
| 35. Foglalójegyek, fajegyek. Gyergyóremete (Csík vm.) – Tárkány Szücs Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981: 605. nyomán |
750 |
| 36. A húsvéti kalács díszítményei. Bodrogköz (Zemplén vm.) – Viga Gyula: Hármas határon. Miskolc, 1996: 196. nyomán |
804 |
| 37. Templomi ülésrend és városrészek összefüggése. Karcag (Jász-NagykunSzolnok vm.) – Örsi Julianna: Karcag társadalomszervezete a 18–20. században. Budapest, 1990: 103. nyomán |
810 |
| 38. Temetési tábla 1865-ből. Bánffyhunyad (Kolozs vm.) – Malonyay Dezső (szerk.): A magyar nép művészete. I. A kalotaszegi magyar nép művészete. Budapest, 1907: 257. nyomán |
828 |