Ha a SETI kutatások eddigi eredményeiről esik szó, akkor mindenkinek azok a táblázatok jutnak az eszébe, amelyek a gyanús, magyarázhatatlan megfigyeléseket tartalmazzák. Említettük már, hogy a SERENDIP-nél 400, a META berendezések esetében 56 ilyen bizonytalan eredetű jelzés listáját publikálták. Sajnos ezekkel a megfigyelésekkel nem sokat lehet kezdeni. Egyrészt vannak számítások, amelyek arra mutatnak, hogy mennél fejlettebb a rádióinterferencia kiszűrését és a jelek azonosítását végző program, annál rövidebb a gyanús jelek listája. (Például a Phoenix program esetében ilyeneket nem is közöltek.) Másrészt egyszerű statisztikai megfontolások igazolják, hogy ilyen kiugró jeleknek statisztikai alapon nagyjából a valóban megfigyelt arányban kell előfordulniuk. Ezért nem lehet nagyobb jelentőséget tulajdonítani a "megmagyarázhatatlan" jelzéseknek. Ezek a "jelek" olyanok, mint az a lottócédula, amellyel majdnem megütötték a főnyereményt, mert valamennyi szám csak eggyel hibázik. Az ilyen cédula érdekes lehet egy pillanatra, de igazi értéke nincs, nem lehet vele semmit kezdeni.

Sokkal reálisabb "melléktermékek" is vannak, főképp technikai vonatkozásban. Azok a számítógépi programok, amelyeket Amerikában készítettek a jel kiszűrésére a zajból (sokmillió csatornán egyszerre!), még az orvosi gyakorlatban is alkalmazásra találtak. Az emlőrák szűrését végző orvosok régóta küszködnek azzal a nehéz feladattal, hogy gyorsan és megbízható eljárással válasszák ki a rákosodó sejteket a röntgenfelvételeken. Ez általában azt jelenti, hogy egy-egy felvételen tízmillió pixelből kell kiszűrni az esetleges anomáliákat. Egy dél-floridai egyetem rákkutató központja felvette a kapcsolatot a kaliforniai SETI intézettel, és a probléma megoldására együttműködést kezdeményezett. Azóta, hogy a SETI-hez kifejlesztett szoftvert használják az emlőrák szűréseken, az orvosoknak több idejük marad arra, hogy a gyanús esetekkel foglalkozzanak. A programot Amerikában több helyen bevezetik a klinikai gyakorlatba.

A SETI számítógépi programjain és technikai megoldásain túl maguknak a megfigyeléseknek is lehetnek "mellékes" alkalmazásai. Ilyen például az elveszett űrszondák keresése. Amíg egy bolygóközi szonda napi kapcsolatban áll az irányítóközponttal, addig persze nincs szükség segítségre. Ha azonban valamilyen okból megszakad a kapcsolat, ami sajnos többször megtörtént már, akkor a hagyományos követőrendszerek meglehetősen tehetetlenek. Ha a szonda teljesen beszüntette működését, akkor persze nincs mit tenni, a helyzet reménytelen. De ha kibocsát jelzéseket, csak esetleg nem a Föld felé fordul, vagy szabálytalanul bukdácsol, akkor a SETI távcsövek letapogató programjai segítségével van remény az újrafelfedezésre. Ezek a távcsövek, mint említettük, annyira érzékenyek a keskenysávú sugárzásra, hogy nagy távolságból is könnyen kimutatják az űrszondákat. Például a Phoenix program ausztráliai "vendégszereplése" idején a Pioneer 10 és a Galileo, később a Green Bank-i észlelésekkor a Pioneer 6 volt a "kalibrációs célpont". Ezekkel a megfigyelésekkel igazolták, hogy a rendszer valóban képes nagy távolságból érkező, mesterséges eredetű, keskenysávú és gyenge jelek kiszűrésére a háttérzajból. Amikor 1994-ben a Mars Observer űrszonda a Mars közelében elveszett, mert hirtelen beszüntette rádiókapcsolatát a Földdel, a NASA a SETI észlelők segítségét kérte a marsszonda megkereséséhez. Sajnos a kutatás eredménytelen maradt, a szonda - feltehetőleg műszaki hiba miatt - végleg elhallgatott.

További "mellékes" lehetőségek adódhatnak a rádiócsillagászat területén. Martin Harwit hívta fel a figyelmet arra, hogy ha egy berendezés úgy tapogatja le az eget, hogy a megfigyelési technika legalább egy paraméterben jelentősen eltér minden korábbitól, akkor van reális esély új típusú égi jelenségek felfedezésére.¹. Szerinte az eltérő típusú kozmikus jelenségek száma viszonylag kevés, 1981-ig összesen 43, s ezek közül hetet már kétféleképp, (két különböző hullámhossztartományban, például optikai és rádiócsillagászati úton), egyet pedig háromféleképp fedeztek fel. Akkor tekint két jelenséget igazán eltérő típusúnak, ha legalább egy paraméterük ezerszeresen különbözik minden más kozmikus jelenségétől (például az összes pulzáló változó csillagok egyetlen típust alkotnak, de a szupernóvák már elkülönülnek). Mivel minden korszerű csillagászati megfigyelési program "álma" új kozmikus jelenségek felfedezése, Harwit szerint minden új megfigyelőberendezést eleve úgy kell tervezni, hogy az alábbi öt paraméter valamelyikében ezerszer jobb legyen, mint bármelyik korábbi csillagászati eszköz:

• frekvencia lefedettség
• térbeli felbontás
• időbeli felbontás
• spektrális felbontás
• polarizáció

Ezt persze nem könnyű megoldani. 1983-ban Jill Tarter felhívta a figyelmet arra, hogy a NASA készülő SETI berendezése teljesíti ezt a kritériumot, mert színképi felbontásban ezerszer felülmúlja a korábbi rádiótávcsövekét. Azok ugyanis a természetes Doppler szélesedést, mint korlátot figyelembe véve, legfeljebb

felbontással dolgoznak. A sokmillió csatornás analizátorokban, amilyeneket a SETI berendezések használnak, a felbontás

vagyis három nagyságrenddel jobb. Tarter kiszámította, hogy 10-50% között van a valószínűsége annak, hogy idegen civilizációk keresése közben a berendezés előbb-utóbb (új típusú) kozmikus jelenségre bukkan. Ez ugyan mostanáig nem következett be, de az is igaz, hogy a NASA-nak a teljes eget letapogató SETI programja az ismertetett okok miatt nem valósult meg. Tarter arra is felhívta a figyelmet, hogy már ismert égitestek újrafelfedezése is bekövetkezhet a vizsgálat során, például közeli csillagok rádiósugárzásának kimutatása. Ez valóban elő is fordult. Az új típusú, optikai SETI-távcsöveknél viszont az időfelbontás az, ami kimagaslóan jobb, mint bármely korábbi optikai távcső esetében.

Magam részéről ugyancsak 1983-ban vetettem fel, hogy a kozmikus jelenségek Harwit-féle osztályozása abban is segíthet, hogy kiszűrjük az égen látható jelenségek közül azokat, amelyek talán mesterséges eredetűek². Példaképp említettem - mivel ezek nem szerepeltek Harwit művében - a mesterséges holdakat, illetve a bolygóközi szondákat, mint speciális "kozmikus jelenségeket". Ha meghatározzuk azokat a "szűrőket", amelyek az emberiség által készített és elindított kozmikus eszközök, mint égi jelenségek optimális csillagászati felderítésére alkalmasak, akkor növekszik esélyünk arra, hogy az idegen civilizációk hasonló "termékeit" szintén észrevesszük az égitestek között.

A már említett Allen Tough kanadai pszichológus professzor 1995-ben cikket írt A SETI pozitív következményeiről még a felfedezés előtt címmel. Ebben a folyamatban lévő SETI kutatások azon pszichológiai hatásaira hivatkozik, amelyek a világról és magunkról való elképzeléseinket befolyásolják:

• saját magunkról alkotott képünk kitárul, az emberiség képviselőinek tekintjük magunkat, miközben kezdünk valamiféle rokonságot érezni azokkal a társadalmakkal, amelyek jelzéseit keressük,
• töprengve a kapcsolatfelvétel különféle lehetőségein, helyzetünket a világban friss perspektívában érzékeljük, miközben azt kényszerülünk átgondolni, hogy milyennek látnának bennünket ők,
• a SETI, mint feladat, az élet alapvető kérdéseinek újragondolására késztet (s ez jó keretet biztosít fontos természet-, és társadalomtudományi témák érdekes feldolgozására egyetemi kurzusokon),
• az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvételen való gondolkozás segít abban is, hogy valamiféle képünk legyen az emberiség jövőjéről, például azáltal, hogy megpróbáljuk elképzelni a nálunk fejlettebb, velünk kapcsolatba lépni kívánó idegen társadalmak gondolkodásmódját.

Tough mindezeket a problémákat egyetemi hallgatóival vitatta meg, akikkel modelleztette két, teljesen idegen gondolkodásmódú társadalom kapcsolatfelvételi kísérleteit. Ez segített a kísérletben résztvevő diákoknak abban, hogy megértsék Bernard Oliver szépen megfogalmazott, mély gondolatát:

"Mindazon jelenségek közül, amelyeket ez a bámulatos Univerzum létrehozott, nincs még egy olyan figyelemreméltó, mint a tudattal rendelkező, érdeklődő élet kifejlődése - egy olyan bonyolult életé, amely arra is képes, hogy megfejtse a saját létéhez vezető út titkát, sőt még az őt létrehozó Univerzumét is."