Nem mehetek hozzád

Első megjelenés: BN 1906. június 3. XI. évf. 151. sz. 2. – Tárca – Ady Endre – („Pünkösdi versek” főcímmel Levél címen másodikként közli Az anyám és én után és a Halál a síneken c. versek előtt.) – További megjelenés: Szil 1908. január 9. XXVI. évf. 2. sz. 1–2. – Tárca – („Vér és arany” főcímmel Ady Endre e cím alatt megjelent új verskötetéből alcímmel harmadikként közli a lap a Fölszállott a páva, A Léda arany-szobra után és Az Értől az Oceánig c. vers előtt.) – Kötetben: VA₁ (1908) (A Léda arany- szobra ciklus) 152.; VA₂ (1910) 84.; VA₃ (1910) 84.; VA₄ (1918) 84.; VA₅ (1919) 112. – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-1 [1930] 76.

Alapszövegünk a VA₃-ból. A BN szövegét kevés módosítással vette fel a költő a VA-ba. A VA egyes kiadásai között mindössze egy eltérés akad. A Szil utánközlésének apró módosításai valószínűen nem a szerzőtől, hanem a szerkesztőtől származnak.

A VA₁ korrektúráján (PIM A. 126/1.) egy értelemzavaró szedési hibát javított ki Ady: a 2. sor végén a helytelen panasznak szót pimasznak szóra cserélte.

Ez az Adynál ritka könnyed, dalszerű forma mélyebb, tartósabb érzelmi háborgások hordozója. Ereje éppen abban rejlik, hogy mindössze sóhajnak hat anélkül, hogy érzelmi motivációját bővebben kifejtené. Nem véletlen, hogy a sajtóközlésben a versnek a Levél címet adta, mert olyan ez a néhány sor, mintha számtalan Lédához írt levelének lényegét s egyben folyton-folyton visszatérő gondolati refrénjét foglalná benne össze. Mindennek végül is az igazi mondandója az, amit a különböző hátráltató okok mellőzésével a kötetbéli címmel képes sűríteni a poéta: Nem mehetek hozzád.

Érdemes több hónapi levelezés halmazából kiemelni a vers érlelődéséhez vezető mondatok, töredék-érzések vonulatát. Még 1905. nov. 30-án írja Brüll Adélnak a költő: „Egy bizonyos: én csak február 17-ig maradok Budapesten. Ha élek.” (AEl I. 188.) Nem tudjuk, hogy ezt a határozott dátumot miért írta le, de annyi tény, hogy egy következő, már 1905. decemberi levélben újabb határidőt jelöl meg: „Február végén vagy márciusban elmegyek Budapestről. Talán Párisba – talán Szt. Pétervárra.” (AEl I. 190.) Pesti életformájának nyűgös mozzanatairól is szót ejt Ady Lédának, feltehetően 1906 februárjában írott levelében: „Ez a lekötött szerkesztőségi élet megöl. Egyelőre pedig, míg valami politikai változás nincs, én nem mehetek sehová. […] Én egyetlenem, téged szeretlek csak, s meghalok nélküled.” (AEl I. 199.) Ugyanebben a hónapban Vészi Margitnak írja Párizsba a poéta: „Párisi terveim még mindig a régi embrióállapotban vannak.” (AEl I. 200.) Az időpont a kiutazásra folyton tolódik, de Adyban Párizs és Léda közelsége szinte rögeszmeszerű „tájékozódási” pont. Egymást követően két levélben is jelzi, hogy szándékában volt Párizsba kiruccanni, de erre csak másfél napi kint tartózkodási lehetősége lett volna. Az egyik márciusra keltezhető levelében mindezt így kommentálja: „Ezért nem mentem, s azért, hogy megmaradjon Páris a Maga után teljes, nagy szomjúságom. Pár hétig még – sajnos – Páris helyett csak a Hotel Párisban lakom. De május elején megyek.” (AEl I. 202–03.)

Adyban a szándék, az ígérgetés igénye változatlan, de az időpont a külső körülmények alakulásától függően változó. S az sem mindegy, hogy kiutazását Léda miként fogadja. Egy másik márciusra időzíthető levelében erről ekként ír: „Pár nap múlva – úgy gondolom – biztosítva lesz teljesen külföldi utam. Áprilisban én Párisban leszek. Akarja, vagy csak nem bánja?” (AEl I. 205.) Közbejött azonban a külső körülmények egyik döntően meghatározó mozzanata: 1906. ápr. 8-án végleg lemondott Fejérváry Géza darabont-kormánya, és Wekerle Sándor kapott megbízást a koalíciós kabinet megalakítására. Mindez lapjának, a darabont-kormányhoz szorosabban kapcsolódó BN-nak a sorsát is közvetlenül érintette. Ezt követően, még áprilisban számol be minderről Ady Brüll Bertának Nagyváradra küldött levelében: „még mindig Budapesten vagyok. Nagyon szerencsétlen. Csak annyit tudok, hogy három héten belül mindenképpen megyek. A kormányváltozás hirtelensége iszonyúan sújtott. A lapnál pedig változás van küszöbön, s ezt célszerű volt bevárnom.” (AEl I. 206.) Hasonló módon, csak summásabban jelzi mindezt Párizsba Lédának – valószínűen ápr. 29-én – írott soraiban: „Az átkozott politika s a magam gyávasága egyelőre még Budapesten tartanak. Itt sok kaosz és undorító lárma.” (AEl I.  207.) Mindezt bús és balog módon csak úgy élheti meg, mint akivel packázik a sors.

Az elindulás késedelmét közben – mint már annyiszor – Ady és Léda között érzelmi válság is tetézi. E válságnak egyik jellemző példája az a levél, amelyet Ady feltételezhetően 1906. máj. 4-én írt Lédának. Egy-két mondata pontosan érzékelteti a költő érzelmi állapotát: „Nem látod meg, hogy valósággal a kivett szívemet viszem elébed. S mint annyiszor, mint csaknem mindig, alvás helyett jajgattam a te nevedet […] Szeretlek, szeretnék általad, benned, megháborodottan, boldogan meghalni vagy élni is, ha te akarod. […] Szeress csak úgy, ahogy én szeretlek, ilyen impertinensen beteg, őrült módon. Ha akarod. Ha nem, légy boldog.” (AEl I. 210–11.) A Párizsba indulás tekintetében pedig újra csak elodázás következik. Brüll Adélnak írja valamikor május folyamán: „Betegen, s talán betegebben, mint Maga, mégis Párisba megyek. Két héten belül utazom, csak azért, hogy lássam.” (AEl I. 212.) Hasonlót ír Párizsba Bölöni Györgynek is valószínűen máj. 15-én: „Szerencsétlen vagyok s beteg. Kormányválság későbbre tolta utam. De június legelején már künn leszek. Ha élek, ha halok.” (AEl I. 213.)

Június legelejét sem sikerült azonban realizálni. Helyette készült ez a verses sóhaj, ez a dalszerű sikoltás. A végleges indulás időpontját csak jún. 13-án írhatta meg Brüll Adélnak és Bölöni Györgynek is. Jún. 20-án érkezett meg a müncheni esti gyorssal Párizsba.

A vers jelentőségét, rangját emeli Bartók Béla megzenésítése. Bartók Béla: Nem mehetek hozzád. [Ady Endre versére.] A Ma eredeti kottamelléklete. (Énekhangra és zongorára.) Ma 1917. jún. 15. 2. évf. 8. sz. 119–21.

Hatvany II. 354–56.; Földessy: Amt 77.; Vezér 218.; Király I. 339., 412., 416.