Kubikosdalok

A kubikosok (vö. 75–78. l.) a magyar falu rétegei közül legközelebb kerültek a szervezett munkássághoz. A vasútépítések, gátak emelése és más földmunkák ugyanis megkövetelték az erős szervezettséget, ami a munkaadókkal szembeni védekezést is kifejlesztette bennük. Nótáik egy része a katona- és pásztordalokkal tart rokonságot, hiszen részben ezeket alakították át. Mások a kubikosmunka nehézségét panaszolják:

Szállásunk az ég alja,

Takarónk az ég csillaga.

Egész nap ha kubikoltunk,

Bokor alján összerogytunk.

Nyikorog a tajicska kereke,

Fekete iszappal van az tele.

Alig birom karral és lábbal;

Cserélnék az árvacsalánnal.

Zsadány (Bihar m.)

A folytonos jövés-menés a csárdához, kocsmához szoktatta a kubikosok egy részét:

Kubikosnak ezér nincsen háza,

Amit keres, a kocsmára szánja.

A kocsmáros meg a biliárdra,

Meg arra a kökényszemü lányra.

Szentes (Csongrád m.)

Vegyes eredetű és összetételű, új stílusú dalaik között a legtöbb hetyke, gunyoros vagy éppen keserű hangvételű bordal és mulatónóta; a vándorlásról, a munkahelyről és a búcsúzásról szóló dalaik már egyedibbek és alkalomszerűbbek is:

Nincsen annál betyárosabb élet,

Amely leány kubislegényt szeret,

Mer a kubis elmén vándorolni,

Itthon hagyja babáját busulni.

Hódmezővásárhely (Csongrád m.)

{H-481.} A kubikosdalokat elsősorban az Alföld déli felében ismerik. Egyet-egyet máshol csak alkalomszerűen vettek át, elsősorban ott, ahol a kubikosok hosszabb ideig dolgoztak.