Valamíg e világon élünk, nyomorúság és kísírtet nélkül nem lehetünk. Innen vagyon amaz írás Szent Jóbnál: Kísértet az embernek élete e földön. Azért mindennek a kísírtetekben szorgalmatosnak és az imádságban vigyázónak kellene lenni, hogy az ördög helyt ne találna a megcsalásra, ki soha nem szunnyad, hanem kereng-forog, keresvén kit bényeljen. Nincsen oly szent és tekéletes ember, kinek valamikor kísírteti nem volnának; mert lehetetlen, hogy teljességgel kísírtet nélkül maradjunk.
Mindazáltal a kísírtetek gyakran igen hasznosok, noha terhesek és kedvünk ellen valók; mert ember a kísírtetben megaláztatik, megtisztíttatik és megtaníttatik. Minden szentek nyomorúságokon és kísérteteken mentek által, és nevekedtek a jóban. Akik pedig el nem viselhették a kísírteteket, megvettettenek és elfogyatkoztanak. Nincs oly szent szerzet, sem oly titkos rejtek, ahol kísírtetek és kedvünk ellen való dolgok nem találtatnának.
Mindaddig sem lehet teljességgel bátorságos ember a kísírtetektűl, valamíg e földön él; mert magunkban vagyon, ahonnan kísírgettetünk; mivelhogy bűnben születtettünk. Mihent egy kísírtet és háborúság megszűnik, ottan más találkozik; és mindenkor vagyon mit szenvednünk, mert a mi boldogságunknak javátúl megfosztattunk. Sokan kerülik a kísírteteket, de annál inkább beléesnek. Csak a kerüléssel ezeken győzödelmet nem vehetünk; de tűrés-szenvedéssel és igaz alázatossággal minden ellenséginknél erősebbekké lehetünk.
Aki csak kívül kerüli a kísírteteket, és gyökerét ki nem irtja, kevés hasznát vészi; sőt hamarébb hozzája férnek a kísírtetek, és rosszabbul lészen dolga. Lassan-lassan, tűréssel és várakozással, Isten segítsége veled lévén, jobban győzedelmet vészesz, hogysem a magad keménységével és alkolmatlan törődésével. Gyakran élj tanáccsal a kísírtetek idején; és a kísírtetben lévővel keménységgel ne bánjál, hanem inkább vígasztalással támogassad, szinte mint magaddal kívánnád, hogy bánnának.
Minden gonosz kísírteteknek kezdeti az állhatatlan elme, és az Istenben való bizodalomnak csekélysége. Mert szinte mint a hajó kormányos nélkül haboktúl ide s tova hányatik: úgy amely ember lágy, és elkezdett dolgait félbenhagyja, sokképpen kísírgettetik. Tűz próbálja meg a vasat: az igaz embert pedig kísírtet. Gyakran magunk sem tudjuk, mire érkezhetünk; de a kísírtet kimutatja, kicsodák és micsodák vagyunk. Vigyázni kell azért, legfőképpen a kísírtetnek első ostromiban; mert az ellenség künnyebben meggyőzetik, ha elménk kapuján őtet bé nem bocsátjuk, hanem még a küszöbön kívül; mihelyen kolompoz, ellene állunk. Azért mondotta egy valaki: Idején vedd eleit nyavalyádnak, mert a megrögzött betegség ellen haszontalan a késő orvosság. Ugyanis először csak egy puszta gondolat tűnik szűvedben; azután erős képezés és elmélkedés; végre gyönyörködés, indulat és eltekéllett szándék: és így teljességgel becsúsz-mász apródonkint az ellenség, mikor egyelőben mindjárt ellene nem tusakodunk. És mentűl több ideig tunyálkodik valaki az ellenállásban: annál inkább erőtlenedik önnönmagában; az ellenség pedig őellene vastagodik*.
Némelyek az ő megtéréseknek elein nagyobb kísírteteket szenvednek, némelyek életek vége felé, némelyek pedig teljes életek folyásában próbáltatnak. Sokan elég gyenge kísérteteket éreznek, az Istennek bölcs és kegyes gondviselése szerént, ki az embernek állapatját és érdemét nézi, és mindeneket az ő választott fiainak üdvösségére rendel. Annak okáért kétségben nem kell esnünk, mikor kísírtetünk: hanem annál buzgóságosban kell Istenünknek könyörögni, hogy minden szenvedésünkben méltóztasson segíteni; ki a Szent Pál mondása szerént, oly előmenetet ád a kísírtetekkel, hogy azokat elviselhessük. Alázzuk meg tehát lelkünket az Istennek szent kezei alatt minden kísírtetben és háborúságban, mert ő az alázatos szűvűeket megszabadítja és felmagasztalja.
A kísírtetekben és háborúságokban próbáltatik meg az ember, mennyiben jobbult; ezekben nagyobb érdeme vagyon, és az ő belső jósági világosban kinyilatkoznak. Nemigen nagy dolog, ha ájtatos és serény az ember, midőn semmi bántása nincsen; de bezzeg, ha a háborúságnak idején békességgel tűr és szenved, nagy reménység lehet előmentében. Némelyek nagy kísírtetektűl megmenekednek, és naponként való aprólékos esetektűl gyakran meggyőzetnek; hogy erre nézve megaláztassanak és magokban ne bízzanak a nagy kísírtetekben, kik az aprólékokban ily erőtlenek és gyengék voltak.