| Némán hallgat az éj, s titkunkat béfedi, Lillim, |
| | A szerelem szabadon tesz s tehet amit akar. |
| Boldogságunknak távol van minden irígye, |
| | Nincs, ki gonosz szemmel lesse, mit adjon odább. |
| Nyisd fel egész lelked tárházát, mellybe szerencsém |
| | Vesztegető kézzel rakta le kincse javát. |
| Nappal uralkodtak szemeid, s hószínü ruhádban |
| | Minden mozdulatod Grátia tánca vala: |
| Most elméd gyönyörű súgári ragyogjanak, űzzék |
| | A gond fellegeit s gyújtsanak ifju tüzet. |
| A nevetés, játék, csélcsapság, nyájas enyelgés |
| | Fogjanak egymással múlatozásra kezet. |
| Amit szép Láisz, vagy szép Aspásia tréfált, |
| | Tréfáld szebb szeretőm, most te duplázva velem. |
|
