| Az emberi nemnek igaz, hív szolgája, |
| A közszeretetnek tűköre s példája, |
| Ki a józan elme s bölcsesség ösvényén |
| Segíteni kívánt népei törvényén: |
| De kinek szándéka s minden feltétele |
| Szerencsétlenné lett s elmúlt együtt vele; |
| Ki nagyokat akart, s többre nem mehetett, |
| Minthogy bús éltének szegény! véget vetett; |
| Ki éltét hamarább feláldozta értünk, |
| Mint benne egy igaz jóltévőt esmértünk: |
| De mégis nagyobb volt az egész századnál, |
| Nézd utazó! József fekszik itt lábadnál! |
|
