| Teljes hold! szép fényességed |
| A pásztor régen néz téged |
|
| S amint sugárid szélednek, |
|
| Már a réti cseppharmatok, |
| Mind gyöngyökké lettenek, |
|
| Jer szelíd Hold! szép fényeddel, |
| Jer, szerezz csendességet! |
| Csak te vetsz feljövéseddel |
|
| Míg fényedbe nincs enyészet, |
| Míg a nap fel nem szalad, |
| A föld s az egész természet |
|
|
