| | Mondjátok meg: mit végeztek |
| | Mind az áldás, mind az átok, |
| | S mi van itt? mind látjátok. |
| | Mint reng a föld, s mint készülget |
| | Hogy nem első, s nem második, |
| Venus most is egész fényben |
| | Szintolyan szép mint régen; |
| | Egyiknek sincs változása, |
| | Úgy tetszik mozog talpának |
| | Tán utolsó százat értünk, |
| | S amit mi az égről értünk, |
| Értünk – mert rendetlenségünk |
| A föld; s megvonta fenntartó |
| | Hogy vonja meg gondviselő |
| Oh! ha a Farkas csillagot |
| | Terhe megfeszűl az égnek – |
| | Természet rendi felbomol, |
| | S ez nagy test öszveomol. |
| A közép tűzhöz vonódik, eltévesztvén tűzhelyét, |
| | Eltűn mint egy futó csillag, |
| Hogy ők, s minden ő nagyságok |
| | Csupa szóval minden rendet |
| | S törvényt öszverontottak |
| | Akkor érzik meg lelkekben, |
| Most egynehány nagynak szaván |
| | Hogy azt véli sok balgatag |
| | Lelkeket, majd megrekeszti; |
| | S sebes lánggal elveszti. |
| | Holott, ha Isten csudát tesz, |
| | És a főld tűzzel el nem vesz: |
| | Mint itt, ahova vesztedre |
| Nem jobb vólna-e? rongált Szűz! |
| | Mint itt, most késérteteket |
| | Melyet mindenkor javalla, |
| | S már kétszer rá is vett vala |
| Itt ugyan amint Te hitted |
| | De mihelyest Szűz létedre |
| | Szűz köntösöd rongyosodott, |
| | Szép orcád beráncosodott, |
| Próbáld meg, ha feltalálnád |
| | Keresd meg ott, és forgasd fel |
| | az Egek; kérdezd meg őket, |
| | Mit érsz? s milyen időket? |
| | Honnan bátran nézhetsz vissza |
| | Mert itt már minden veszni tért, |
| | A főld kiált ártatlan vért, |
| | S a bosszúság készít bért. |
| Örök tüzek égi karok! s at. |
|
