| – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – |
| Mit tehetünk egyebet már a mai kényes időben |
| Amikor a rendes költők a mostani módit |
| Szertelen óhajtó népnél elbecstelenedtek? |
| Amikor a jó ész mene tőlünk számkivetésbe |
| És amikor a szemek is külső cifrának örűlnek, |
| S a fülek a hangban kívánnak holmi cikornyát, |
| Bátor az elmének fog alatta kicsinyke maradni |
| Amibe játékonn kívül mást látni lehetne? |
| Mert bár a dolgot maga fesse Homér vagy Apolló |
| Mennyei hangokkal; de ha nem piperézi ma nálunk |
| Kétszeres ekhóval*, mely egymást váltva felelget; |
| Visszamehet tőlünk! mert ritka fog arra fülelni. |
| Illyen okon szükség alkalmaztatni magunkat |
| Még a számkivetett jobb ész nem fog hazatérni |
| S őtet az eltévedt érzés maga nem nyeri vissza, |
| Amelly a hangzást ekhós játékra cserélte. |
| | Hadd írjunk hát most még olly mód által is amely |
| A tizedik s több illy nyomorúlt század szüleménye. |
| Ám csakugyan nincs most több élő nyelv sohol, amely |
| A ma virágzók közt a régi latin s görög elmés |
| Mértéket, mint a magyar, olly formába kiállja. |
| Az honnan van az is, hogy már elszoktak az illyen |
| Versmívtől, melly a görögöktől szálla reánk is |
| Elszoktak! mivel a franc és német papucs immár |
| Módiba jött igenis mértéktelen embereinknél. |
| | Bátor azért ez az illy alkalmatlan piperézés, |
| Mint gyerekes játék, káros múzsánkra tekintve, |
| Ámde mivel magyarink még nem szokhattak egyébhez, |
| Meglehet az legalább hogy most még ollyat is írjunk |
| Amelly a görögök gyönyörű mértékei mellett |
| Egyformán kimenő szócskákkal is összvefeleljen, |
| Mert noha férfiaink, de kivált afféle tudósink |
| Bár legyen egyetlen mesterség benne, megérnék |
| Véle: de asszonyaink megvárják a piperét is. |
| Melly noha módja szerént ekhózva kecsegtet először |
| Csak füleket, de ha majd netalán megnyerjük ezáltal |
| A még mostan csak gyerekes piperének örűlő |
| Szíveket is, mellyek még illyekhez nem is értnek, |
| És hozzászoktatjuk ezen remek éneki hanghoz; |
| Úgy lehet apránként elenyész a vesztegetett ész. |
| Amint ezt Molnár Borbála is úgy hiszi, minthogy |
| Ír maga is szintén illy legjobb móddal elégszer. |
| Még most csak csecsemő múzsánk és emberi korra |
| Nem lehetett neki jutni; tehát míg azt is elérné |
| Hadd verjük lantját, hadd verjük míglen időnk úgy |
| Engedi, hadd verjük néhánykor gyermeki módon |
| Addig csak, míg majd úgy változtatni lehetne |
| Mint illik: most hát mentségünk tessen elégnek. |
| | Én ugyan, ami kivált e részben engemet illet, |
| Azt fogadom: megtérek az intő bölcs okok által |
| Mellyek az említett leckében írva levagynak. |
| És valamint eddig se mindég írtam az ollyas |
| Verseket (amint azt Méltóságod maga tudja) |
| Amicsodás versek köztünk kérdésbe forognak, |
| Már ezutánn úgy sem töröm a fejemet velek. Úgyde |
| Meg-fog-e Gyöngyösinek minden követője javúlni? |
| Nem lehet ígérnem nekem azt, noha mindazonáltal |
| Mondhatom-e nyűgnek, valamint lehet, ellene lészek. |
| Amellyel magamat Méltóságodnak ajánlom. |
|
