|
Puszta föld. Mondola fa. Palota. Város.
|
|
Vár. Bástyák. Folyóvizek. Templom (Szív)
|
| – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – |
| | Mint lett a dolog ott, az egész ármáda ahol járt! |
| Mind öle, mind pusztíta, kironta, megégete, mindent. |
| Mind öle, mind pusztíta, kironta, megégete mindent. |
| Ím a folyóvizeket testekkel mind telehányta: |
| már ma nem innivalók: az orr sem szenvedi őket: |
| dögleletes, pára s gőzölgés jő ki belőlök. |
| Emberek éhségtől vesznek, szomjan megepednek. |
| Lángja az égésnek, csuda! mind elhatalmaza széjjel; |
| Bár egy talpnyi helyet lelnél, ahol ott jele nincsen! |
| Még a parlagot is, az ugart s gyöpöt el-megemészté. |
| A kertet mivelik; földet szántnak: hol a haszna? |
| Lásd; terem-e illatra való? gabonát ha aratsz-é? |
| Többire mindenhol gyökerig kiveszett a gyümölcsfa: |
| a tövis, és a bogáncs, s bojtorján nőtte helyét fel. |
| Híre csak és árnyéka maradt a Mondola-fának: |
| még soha csak levelet sem hányja ki: szárazon ott áll! |
| nem terem immáron kedves, jó, drága gyümölcse; |
| melynek volt ételre való kívánatos íze. |
| Óh mely hasznos, egészséges volt légyen olajja! |
| nékem ugyan soha nem lehet megmondanom egybe. |
| | E fa alatt lévén a vezér dicső palotája, |
| onnan alá környűl s környűlszemlélte a várost. |
| Jó helyen ül vala: azt ugy igazgathatta eszessen. |
| Micsoda mesterség vala, melly bölcs munka egyemben, |
| annak az építésében! nagy csudda bizonnyal! |
| Számtalan, és gyönyörü rejtekhelye mely kies annak! |
| Környűle négy várták: a lövő-bástyák ugy előtte. |
|
| | No már a hajdan gyönyörű várost ha tekintjük: |
| mellynek dísze, imez várral s szép mondola-fával, |
| egy dicső templom vala, együtt: mindenik elmúlt. |
| A város derekát, mondom, s több részeit annak, |
| szemlélvén, majd eszbevehetjük azonnal, hogy úgy járt, |
| mint amelyről is szólék, ama várta-erősség. |
| | Ám a nagy ostromnak s iszonyú égésnek előtte, |
| gondolnunk lehetett az egész várost úgy egyemben |
| mint egy igen nagy erősségű várt s egy citadellát. |
| (Rov’d meg; hogy e citadella, alább iratik maga várnak, |
| tudni ám illik, ez énekben; s városnak a több rész.) |
| Már a lövő-bástyák, melyek mint védelem, éppen |
| úgy voltak-vala, megromlának; igen szakadoztak. |
| Most a kegyetlen erős fene-állatok ülnek azokban: |
| minden latroknak szabados menedékhelyek ott van: |
| honnét a fenevad valamely prédára kijárkál: |
| tolvajok is házat felverni, s az útra kimennek. |
| Jaj! odalett a vár! te reménlheted-é, ha megépűl? |
| Jaj! odalett az vár! te reménlheted-é, ha megépül? |
| Mert a fundamentomok is süllyednek inogván: |
| látni; miképp reszketnek, alább szállnak! hogy omolnak! |
| | A dühös ellenség, nézd el, hagya sok nyomot ott benn: |
| a szépen épült fel-házokat öszve-lerontá; |
| mind a közönséges s a magános haszonra valókat. |
| | Abba vagyon sok ezer folyamat. De kár van azokban. |
| Csudda folyások azok! Folyván mind nagy s kicsiny utcán, |
| mely gyönyörű! de kies dolog! úgy csak nézni reájok: |
| minden alkotmánynak azok kicsorognak alóla: |
| házoknak tetején, falain, közepén, eredeznek: |
| kapnak az oszlopokon, minden kis rejteken, utat. |
| De, amiképpen előre megemlítem oda feljebb, |
| megbűzhödtek azok: csak döglelet, undok utálat! |
| megbűzhödtek azok: csak döglelet, undok utálat! |
| Annyival is inkább, hogy a padlócskák, oda lévén, |
| nem bírják igen az által járkálni szokottat. |
| Nékie hát a folyóvizeken lábolnia szükség. |
| Ekkor azok, sáros fenekekből felkeveredvén, |
| (kell iszonyodni!) felette büdössek! egész Camarinák! |
| kell iszonyodni! felette büdössek! egész Camarinák! |
|
| | Már ama templomról szóljunk, Szivem, valamicskét. |
| Mellynek régi dicsőségét de (!) csudálja akárki! |
| Míg annak derekasb romlását teszem elődbe: |
| észre-vehetsz magad is valamit; hogy kezde romolni. |
| | Abba vagyon mintegy mosni, s sok haszonra való tó. |
| Mindaz a sok ezer folyamat, mely tartja a várost, |
| elmegyen által ezen, már jó tova öszvekerülvén |
| és ide nagy sebesen folyván egy csudda csatornán. |
| Még van a balja felől más ollyanforma csatorna. |
| Melybe kiadja magát minden folyamat, s ugy eloszlik. |
| Míg pedig, ám jó sebességgel kinyomódik a tóból, |
| amely megbűzhödt fenekes sárt hajta magával, |
| azt, nagy része szerént, otthagyja, letészi örökre. |
| | Melly iszonyú legyen már egy helyen annyi büdösség! |
| gondolhat’d: sokkal s nehezebb szenvedni az orrnak: |
| annyival is inkább, hogy a párázatja halálos. |
| Melly okon annyi folyás, elhagyott rút sárja helyében |
| kap veszedelmes erőt: s még annyiszor is odatérvén, |
| mind gonoszabb lészen; s széjjel fog halált is okozni. |
| | Meg van ez értve: tovább lássuk, hogy jára a templom |
| Ez igen elpusztittatván ama nagy sereg által, |
| (mondám, melly iszonyú) el-felfordúla egészen. |
| A lakosok, mind az idegen fene nép-el egyemben, |
| fordíták mindjárt hijjábavalóra, gonoszra: |
| mert ád-vész ma, kinek tetszik, ma kereskedik, abban. |
| Abba bizony véghezmégyen sokféle gonoszság: |
| mindenféle bűn, így mondom, hogy elárada abban: |
| részegség, minden bujaság ott rajtok erőt vett: |
| ott öli, rágja igen egymást, károm’lja, gyalázza! |
| esküsznek hamisan, s csalnak: másét de szemellik! |
| lopnak: elő-mentét, hasznát, egymásnak irígylik! |
| Hogy leve latroknak barlangjokká ama templom! |
| Gyilkos tolvajok is elegen lappanganak abban: |
| néha csalárdsággal járnak végére sokaknak: |
| más láttára kegyetlenkednek egyébkor az úton. |
| Hogy leve latroknak barlangjává ama templom! |
|
| | Summa-szerént, meg van fertéztettetve a templom: |
| mellyben kell vala Isten előtt áldozni napokként; |
| kelle a Jézusnak ma fogantatni s ma születni, |
| kell vala abba neveltetni, s ma tanítni a népet: |
| kelle a Szentléleknek ugyan mind abba lakozni: |
| kelle a községnek szentségben imádnia őtet; |
| kell vala neki felindítatni a jót cselekedni; |
| hallani a törvényt, és tiszteit érteni abban. |
|
| | Énekem elnyúlék; hosszá vala példabeszédem. |
| Embernek nyavalyásságát leirám ugy eléggé. |
| Akinek a hallásra vagyon füle, hallja e példát: |
| és kinek Isten adott szívet az értésre: megérti. |
| És ha így éneklek keseregve; megérti tovább is. |
| | Nem lehet embernek, ha vagyon bús szíve kiváltképp, |
| szívszakadás nélkül nézni s gondolni e romlást. |
|
| – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – |
|
Az anyanyelvet gyakorolni. Versek által való
|
|
gyakorlása a nyelvnek. Nem múlathat a versírással
|
| – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – |
| | Nosza, nosza, Magyarom! én vérem! szülte hazámnak! |
| nyisd meg a szép bölcs szádat igaz fia kedves anyánknak! |
| nyujtsd ki serény kezedet kedvelt magzatja atyádnak! |
| S tudd meg a nagy erejét a magyar pennának, ajaknak! |
| Nosza szemlj, aki szült annak szájára, szemére! |
| Nosza vigyázz, ki nevelt, annak nyelvére, kezére! |
| Nosza mútasd meg, hogy vagy-e jó nevelte apádnak! |
| hogy ne légy hiábavaló szoptatta anyádnak. |
| Szólj s irogass bölcsen arról, ki mi van az egekben, |
| Elmélkedj s irogass arról, ami van a vizekben. |
| Írj arról, ami a földön van minden helyekben. |
| Írj arról ami volt; s aminek meg kellene lenni. |
| Írj, kérlek, magyarúl! Óh írj, magyarom, de magyarrúl! |
| Írj, amiképp tetszik, szabad irással ava’* verssel. |
| Lépj, ha akarsz, kötözött, va’ szoritott lábbal, akármint. |
| De ha ugyan teheted, mindenkor lépj kötözöttel. |
| S amidőn látod, másnak kedvesb a szorított, |
| mert könnyebb: engedd, szabadon fusson av’ ugorjon. |
| | Ha veszed eszbe, nevet csak ezért, te nem érsz vele: hallgass. |
| Csak hallgasd el: avagy próbáltasd véle e lépést. |
| Hogyha eszreveendi magát: megnyerted az embert. |
| Hogyha nem engedhet: te csak engedj meg neki mindjárt: |
| mert valamely gyarló indúlat uralkodik abban. |
| Vagy ha ő értetlen: majd bölcsebb lesz av’ okossabb. |
| vagy penig éretlen: kell várni, megérik idővel. |
| | Vártad ugyé, eleget? De nem jobbítja magát meg! |
| Intsd meg gyengécskén valamely satirával először! |
| Ha nemigen jobbúl mégis: bánhatsz vele osztán |
| mint akarod: ámbár jó kedvűl védje, akár ne. |
| Bánj vele, mint akarod: mézzel, keserűvel, egyébbel! |
| Bánj vele, mint akarod: mig a kólika gyötri a bélit. |
| Bánj vele, mint akarod! ne romoljon a régi magyar vér! |
|
| | Mondom azért, s kérlek magyarom, gyakorold magad ebben. |
| Órákként irogass, ha lehet: ha nem, ava’ napokként: |
| hogyha nem is minden nap’: avagy csak minden hetekként. |
| Nyerj te magadnak időt: a dolog mint hóza magával. |
| Szánj e dologra ’s időt: az idő mint hóza magával. |
| Minden két heteken irhatsz száz verset av’ ötvent. |
| Másnak is adj ösztönt: s irass húszat va’ kevesbet. |
| A negyedik s tizedik magyarunknak is adj, nosza, ösztönt: |
| s írattass vagy írattattass vele tízet av’ ötöt. |
| Nyerj te magadnak időt: s elmélkedj szépen, erőssen: |
| s minden gondolatod magyarán írd meg, de magyarrán: |
| adjad elő elmésen, igen fontossan, eszessen! |
| | Verseket ám helyesebbeket is irhattok ezeknél. |
| Énvelem e pontban soha né gondoljatok! óh ne! |
| Nincs nékem mindenre időm: néktek van időtök. |
| Nem győzök magam el mindent: de ti győztök idővel |
| | Mindent, amit ezen szemeim még láttak a földön; |
| s mindent, amit ezen füleim hallottak akárhol; |
| s mindent, amit igen jól megkísérte az elmém; |
| mindazokat, mondom, ha lehet, meg kell nekem írnom. |
| Foglalatos vagyok ebben; amit már ennyi utamban |
| eszrevevék, kétszáz negyven holnapnak alatta; |
| s eszre lehet vennem harminchatig; addig ha élek; |
| hogy azokat, mondom, fordíthassam közhaszonra; |
| mind amit ám megkísértett e szem, e fül, ez elme. |
| Sok szó kell nekem: s szükséges a sokra a sok szó. |
| Nincsen időm hajhászva keresnem az őzet az erdőn. |
| Nincsen időm sétálva vadásznom a nyúlat a bokron. |
| Nincsen időm annyit lesegetnem a fürjet a síkon. |
| Nincsen időm múlatva halásznom a pontyot a tóban. |
| Nincsen időm, sok időt eltöltve, múlatnom a dolgon: |
| s nincsen időm gonddal kikeresnem a szókat a nyelvben. |
| Ám, Isten neki, ami jő a szájamra, kimondom. |
| Nem ’s akarom gátolni folyását annyi vizemnek: |
| hagyd folyjon szabadon; míglen megtelnek az árkok! |
|
| – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – |
|
