| Nincs aranyom nékem, nincs ajándékba adandó |
| | Más kincsem; vedd azt jó neven, amit adok. |
| Azt mondá Naso Rómának Callimachussa, |
| | Aki Tomos mellett számkivetésbe vala: |
| Ahol nincs érték, a jó szív érdemes ottan, |
| | Kedves kincs is az a mennyei trónus előtt. |
| Nyargala bogláros paripán a víz körül egykor |
| | Árta nevű Xerxes, néhai perzsa király; |
| Hányja-veti lova szép derekán szép termetű testét, |
| | S szinte azonképen tisztei nyomba vele. |
| Gyenge piros patyolat a vállokat érte, lobogtak |
| | Struccnak s kócsagnak tollai kalpagokon. |
| Illyen módra midőn útját folytatja, talál egy |
| | Megnyomorúlt s rongyos ingü parasztot elől. |
| Hercegit a koldús mihelyest meglátta, kitére |
| | A nyomból iziben s helyt ada. Félre mene, |
| Egy végben gondolkodván: melly módra lehetne |
| | Illy méltóságnak tetszeni? törte magát. |
| Az jut eszébe tehát: adok, ami kitelhetik, úgy mond, |
| | S ezt mondván tüstént a vizi partra szalad. |
| A vizi partra szalad, s vizet a markába merítvén |
| | Xerxeshez közelit és elejébe borúl. |
| Meghajtván térdét, felemelvén két kezit, így szól: |
| | Nézzed, uram, kérlek! kedvesen, amit adok. |
| Vajmi nagyon tetszett adománya, akármi csekély vólt! |
| | Annak helyébe ruhát, házat, aranyt adatott. |
| Ím ennek a követője lehetsz, hogyha jó neven aztat |
| | Elveszed, amit adok; légy követője tehát. |
|
