[1575. augusztus 9., Gönc]
Kívül: Ez levél adassék Kassán Kolozsvári Gergely deáknak az Tóth utcában, nékem bizodalmas uramnak, barátomnak etc+.
Köszönetemet, magam ajánlását írom kegyelmednek. Továbbá minap is megfeleltem volna az kegyelmed levelére, de kegyelmednek igen hitván postája volt, mert ő maga szabad akaratja szerint azt mondá Patikárius Bálint, hogy szembe leszen velem másodnapon is, de ugyan hírem nélkül elment volt. Hírt kegyelmednek bizony nem tudok semmit írni, kéválképpen bizonyost. Azt hallom, hogy Esztárnál az mely tábora volt az töröknek, eloszlott. Az mely török megvövé Kékkövet és Divényt*, ugyanazonok Somoskőnek palánkját mind elégették, immár nem tudom, ha azok leszállottak-e vagy nem, azt hallom, hogy azok is leszállottak.
Az hordók felől szólok kegyelmeddel én magam, azt hiszem, hogy húsznál több nem kelletik, mert az Nicolaus* is eleget szedett. De valamennyi kelletik, én megmondom kegyelmednek, mert az sokadalomra felmegyek, kéválképpen ha azt fogadnád, hogy valami pénzt adsz, mert az sokadalom nem jó pénz nélkül*.
Az borok hogy megkeményedtek, az mint írod, igen bánom, de nincsen mit tennönk felőle, talám az Isten jobban adja; ha az Úrral* szembe lehetek, szólok vele felőle. Isten tartsa meg kegyelmedet.
Gönc 1575. augusztus 9.
Károlyi Gáspár s. k.