Második napon való vetélködés, azaz Mindszent havának+ 21. napján.
…………………………………………………………………………
És Radicsics Gáspár, az gönci plébános a több magyarországi tanítók képében aképpen szóla:
Felséges király*, kegyelmes urunk!
A nagyságos urakkal, nemesekkel és felségednek minden híveivel könyörgünk alázatoson, hogy méltóztassék revideden a mü beszédünket meghallgatnia.
Legelőszer könyörgünk az Atyaistennek az ő fiáért, a mi urunk Jézus Krisztusért lélekben, hogy felségedet megáldja lelki és testi jókkal, világosítsa meg elméjét felségednek ez nyomorult földnek oltalmazására. Felségednek meg akarjuk jelenteni, honnét és mi okért jöttünk ide a felséged városába. Jóllehet az Isten – ki elrontja és felépíti az országokat és a birodalmokat, vagy osztogatja, amint őnékie tetszik – eképpen rendelte, hogy mü más birodalom alatt legyünk, tudniillik a római császárnak* birodalma alatt, mindazonáltal örömünk vagyon azon, hogy az Úristen felségedet erre vitte, hogy közönséges disputációban+ az igazság kimutattassék és a hamisság eltávoztassék, és az önnen jelen voltával ezt a gyüleközetet meg akarta ékesíteni. Mert az igaz jó fejedelmek mindkét táblának, hogy őrizői legyenek, szükség, melyet az istenfélő királyoknak példájával is megbizonyíthatunk. Ilyenek valának az Ótestamentomban Dávid, Jósáfát, Jósiás*, és Krisztus születésének utána amaz nagy Constantinus császár, mely az Nicenum városban az egyházi személyeket egybegyűtvén Ariusnak a száját bédugasztalá*, és annak eretnekségének véget vete. Holott mü is oly igyeközetet látunk felségedben, mü szegény egyházi szolgák nagy örömmel jöttünk az felséged városában. Ha kedig ezért nem jöttünk volna, minden közülönk örömesben otthon maradhattunk volna, hogy semmit ne szóljunk külenb külenb kárainkról, melyet főképpen ily üdőben vallunk.
Hogy kedig az külső kárról ne szóljak, kicsoda volna közülünk, ki mostani üdőben gyöleközetit és ídes háza népét elhadná, önmagát kedig és életét veszedelemre eféle bolygó üdőben vetné, hogyha minket az Istennek tisztessége érte nem kénszerített volna? Mely münékünk becsületesb, hogy nem mint életünk, avagy halálunk. Azután az egyenlő+ vallás és tudomány ezeknél az atyafiaknál, kiknek segítségökre jöttünk, hogy ajándékok szerént, mellyel az Isten münket szeretett, őket segétenők. Ez okok kénszerítöttek münket, hogy az igazságnak oltalmazására a mü atyánkfiaival együtt lönnénk, és a hamis tudománt megmutatnók nem csak a mü szömélyünkben, hanem a több magyarországi atyafiak képében, kiknek szömélyeket is felségednek ajánljuk. Nem tulajdonyítunk magunknak feljebb való tudománt, mert mindenekben az Istennek ajándékit böcsüljük, hanem csak az vallástételben egyenetlenséget akarjuk megmutatni, ezokáért supplicáltunk+ felségednek, hogy a disputációnak+ jó módja és kezdeti legyen, hogy az vége is jó lehessen. Hogy kedig a disputációnak+ condicióit+ viszontag elő nem számláljuk, ezen könyörgünk felségednek, hogy Ferenc uram* a disputáció+ közett ne prédikáljon, mert hallottuk ezelőtt is az ő prédikációit. Ezt kévánjuk felségedtől, hogy arbiterek+ avagy bírák legyenek, kik mind az ő feleletit, mind kedig a mü ellene való vetéseket és bizonságokat megítéljék. Hogyha felséged ezt műveli, a mennynek, földnek ura felségedet megáldja, és minden keresztyén fejedelmeknél felségednek jó híre neve lészen. Ezt ha felséged megengedi, disputálunk, ahol nem, semmiképpen nem disputálunk.
A felséges király etc+: A tü kívánságtok szerént készek vagyunk arbitereket adni, csak hogy evvel a disputáció+ előmehessen.
Az nagyságos Bekes Gáspár*: Micsoda arbitert adhatunk? Holott az előbeli disputációban+ is voltanak arbiterek, és semmit nem használtunk véle, holott az arbiterek önnen kösztek is öszve nem fértenek. De az tü kévánságtok nem néz egyébre, hanem hogy avagy a disputáció+ elmúljék, avagy a tü vallástok nyilván ne legyen a község+ előtt.
……………………………………………………………………………
Az ötödik napon való vetélkedés, azaz Mindszent havának+ 24. napján.
……………………………………………………………………………
Radicsics Gáspár: Hiszem, hogy őfelségének, nagyságtoknak is szüve arra vezéreltetik, hogy immár ennek ez vetélködésnek vége lenne. De eképpen soha vége nem leszen, hogyha meg nem ítélteti őfelsége minden félnek az ő feleletit és bizonságit. Azért könyörgünk őfelségének, hogy vessen véget ez vetélködésnek, mert az egész keresztyénségnek az ő szömei őfelségére néznek. Őfelségének szüve és a keresztyéni gyüleközetnek addig meg nem csendesedik, hanem sebes leszen, míg ezt nem műveli. Ott a Felföldön müköztünk és az Egri Lukács közett ezenről vetélködés támadott vala, Kassán disputáltunk, arbitereket választottunk, és kövés beszéddel szóltunk, Istennek igéjéből ítéletet töttünk, és minden tévelygésit meghamisítottuk.+ Ezokáért felségedtől ezt kívánjuk, hogy arbitereket válasszon felséged, kik ítéletet tegyenek, és az ítélet után a másik fél megbüntettössék. Bizony mü panaszolkodhatnánk, hogy sok bosszúságokkal illettettünk és hazugoknak neveztettünk, főképpen a mü atyánkfia Melius Péter etc+.
Melius Péter nem nyughatik az jámbor Lukács uramtól. Annakutána ezek annyira disputálának és ítélének, hogy szinte Szádvár* vala a conclusio+. Megvagyon a szalonnájok, de az Isten megkeresi rajtok! Mennyenek immár Szádvárába és süssenek pecsenyét benne etc*+.
A felséges király etc+.: Mü tőlünk és az müeünktől tünéktek semmi bántástok nem volt. Hogy kedig Melius Péternek a mü szónkat meg nem mondották, hogy a mü birodalmunkban nem pápálkodik, és a ministereket+ az igaz vallásért ne kergesse, a könyveket meg ne égesse, senkit hittel az ő vallása mellé ne kötelezzen, ez az oka: mert birodalmunkban – miképpen arról ország végzése is vagyon* – mü azt akarjuk, hogy szabadság legyen. Továbbá tudjuk, hogy a hit Istennek ajándéka, és a lelkiismeret semmire erőszakkal nem vitethetik. Ezokáért ha ez határban meg nem marad, szabadon a Tiszán túlmehet.
Az nagyságos Bekes Gáspár etc+.: Igazsággal nem mondhatjátok, hogy én valakit közületek szidalommal illettem volna, hanem tisztem szerént, mikoron szertelenködtetek és a községet+ felindítottátok, akkoron szólítottalak meg. És mikor fenyítékkel szólék amoda, a községnek+ szóltam, nem tünéktek. De értem, mit kévántok: hogy tümagatok mind peresek, mind bírák lönnétek. Azt kedig az igazság nem mutatja.
Mint Kassán, hogy szegény Egri Lukácsot Szádvárba bedisputáltanak etc*+.