Hosszúfalvi oláhok, és a curia.

Fennebb már felhoztam, hogy a hétfalusi oláhok nagyrészt csak e század folytán telepedtek be Oláhországból, a mit az is tanusit, hogy az itt lakó oláhok mind óhitűek, de e mellett Szeli krónikájában erre biztos adatokat is találunk; hol a többek az is fel van jegyezve, hogy 1680-ban csak Türkösön és Hosszúfaluban volt néhány, a faluvégi közhelyekre letelepedett oláh, kiket pázsintosoknak neveztek.

Legelőbb 1680-ban nyernek a brassai tanácstól engedélyt arra, hogy Türkösön és Hosszúfaluban kis fatemplomkát épithessenek; most már a nehány család helyén 4950-en vannak csak Hosszúfaluban, s az ottan engedélyezett kis fakápolna helyett két igen díszes kőtemplomuk van, egyik Alszeg magaslatán*Ezt a mult század végén a brassói oláh kereskedők épittették; a felszegi ujabb épület., a másik pedig Felszegben.

Még meg kell emlékeznem a hosszúfalvi curiáról. Brassó a barczasági magyar falukban egy talpalatnyi földdel sem birt; már pedig ez nagy baj volt, mert állitólagos földesuri minőségét bajos volt támogatni, hisz földes urnak ugyancsak senki sem nézhette volna a birtoktalant; azért minden igyekezetét oda összpontositotta, hogy a hétfaluk valamelyikében egy bennvalót szerezhessen, meg is vásárolt – nem kis áldozattal – Hosszúfaluban Zsigmond István oda való földésztől egy belső telket, a melyre előbb szerény tiszttartói lakot, később egy terjedelmes nagy épületet emelt, azt curiának keresztelvén el. Ez, és másutt is vett, vagy közhelyekből erőszakosan elfoglalt területre épitett ily curiák lettek aztán a hétfalusiak jobbágygyá tételének fő indokai, mert a curiák Brassó földesuraságának lettek nyomatékos támogatóivá. Ezen curiák most – miután az 1848-ki korszak leszállitotta Brassót bitorolt földesuri paripájáról – a tivornya és néperkölcstelenités tanyáivá változtak át, mert azokban tartja pálinka raktárait és korcsmáit Brassó, s hol egykor a szolgaság jármát faragták, most a részegeskedésben való elsülyedés nyomorát gyártják a nép számára.

Hosszúfalu felső végénél egy vár nyomai is mutatkoznak, de mivel az, hitem szerint, az ó-sánczi szoros védműveihez tartozott, ismertetését majd az Ó-sáncz leirásakor fogom adni.

Bevégeztük már Hosszúfalu s vele a négyegyfalu ismertetését, s bár mily hivólag tekintsenek is felénk az Ó-sáncz már Felszegnél felötlő nagyszerű tájai, még is ellentállunk szépsége csábjainak, s meglátogatását későbbre hagyva, jelenleg az onnan kirohanó Tatrangot követjük észak irányú folyásában, mely rövid negyed óra alatt a hasonnevű faluhoz vezet el.