| Tők (Alsó-). | TARTALOM | Tőkepataka. |
Tők (Felső-).
Nevének változatai: 1280-ban* Felső-Theuk. 1379-ben* Felseutheuk. 1468-ban* Fel-Theuk. 1511-ben* Felseu-Thewk. 1721-ben* Felső-Tők. 1830-ban* oláhul Tyoku.
Az Igricze felől jövő, hajdan Orbó patak mentén szűk völgyben, a hegyek oldalaira is kiterjedőleg épült. Deéstől 31.8 kilométernyire fekszik a szamosújvári járásban.
Felső-Tők bizonyosan dobokai várföld volt. Birtokosai várjobbágyok voltak s egy nemzetséget képeztek, melynek 1280-ban* emlitett tagjai: Ipos fiai: Ernő és Péter, Ivedics (Yeduch) fiai: Bata és Pál, Ananias (Anie) testvére: Benedek és Kanar kiskorú fia Felső-Tőköt ősi jogon közösen birták. A mondott évben azonban azok e birtokot Bálintnak, Fekete Miklósnak, Zalárdnak és Vilmának, bizonyosan szintén dobokai várjobbágyoknak 10 márkáért eladták, s így ezek kezére került.
Ezután hosszú időköz következik a legkisebb adat nélkül s csak 1359-ben* emlitik Tők birtokosául András fiát Miklóst.
1364-ben* Kecseti Miklós fia Tamás, 1365-ben* Kecseti Pál fia Antal emlittetik.
1376-ban* Tőki Miklós fia Tamás és Pál fia Antal emlittetnek, a kik osztályos atyjafiai a Kecsetieknek, t. i. Kecseti Balázs fia Gergely és János fia Jánosnak.
1381-ben* Tőki Márton fia János,* Tőki Balázs fia Gergely.
1393-ban Kecseti Tőki Antal emlittetik.*
1430 körül* Tőki Bene család.
{14.} 1436-ban* Tőki Máté és Gergely emlittetik.
1442-ben* Nyiresi István fiai Mihály, Lukács és György itteni részüket Kecseti Agmánd Péter váczi püspöknek zálogba vetik. Ugyanekkor Felsőtőki Pál is emlittetik.
1442-ben* Alsótőki Kiss Mihály fiai Antal és Péter itteni részüket szintén a váczi püspöknek vetik zálogba. Emlittetnek még 1442-ben* Tőki Gergely és Máté.
1452-ben* Tőki Marai Albert emlittetik.
1456-ban* Esztényi Péter fia Domokos, leányainak Anasztázia és Ilonának nevében, kiknek anyjuk Tőki Máté leánya volt, anyjuk itteni részétől eltiltják Maray Albertet, Tőki Lászlót és Bálintot, Köblösi Teke Györgyöt és Istvánt.
1461-ben* Tőki Maray Albert emlittetik.
1467-ben* Tőki Tőke Bálint és Tőke László, Nyiresi Tőki Mihály, Maray Albert, Kiss Antal emlittetnek.
1468-ban* Kecseti András fia László egész Felső-Tőköt Alsótőki Bálintnak veti zálogba. Ugyanakkor* Mátyás király Kecseti Lászlótól Felső-Tőköt hűtlenség czimén elkobozván, azt Szentgyörgyi Erdélyi Andrásnak, Benedeknek, Péternek és Pálnak adományozza.
1468-ban* Rápolti Gotthárd gyulafehérvári prépost s testvére György között egyrészről, másrészről pedig Szentgyörgyi Erdélyi András, Péter és Pál közt folytatott perben a felek oly módon egyeznek meg, hogy Erdélyi András és testvérei Felső-Tőknek felét a Rápoltiaknak engedik át. Erre a mondott évben* a Rápoltiakat ezen átengedett felerész birtokába be is igtatják.
1470-ben* Mátyás király néhai Kecseti Lászlónak e birtokát, melyet hűtlensége miatt elvesztett, Rápolthy György és testvére Gothárd erdélyi prépostnak adományozta, de ennek halála és György magvaszakadtával a királyra visszaszállván, azt Rhédey Pál fia János erdélyi alvajdának adományozza.
1470-ben* Alsótőki Benefi István fiai Tamás és Balázs két itteni telküket Tőki György fiának Bálintnak vetik zálogba.
1471-ben* Kecseti László özvegye s fiait Kecseti Leusták, László és Miklós Rápolti Gotthárd prépostot és Rápolti Györgyöt itteni részüktől tiltják.
{15.} 1472-ben* Tőki Móriczi Albert és Ozsvát özvegye Margit emlitetnek.
1473-ban* Rápolti Péter fia György, Kecseti András fia László özvegyének és fiának Lászlónak Felső-Tők felét átengedi.
1473-ban* néh. Kecseti László és özvegye és fia Felső-Tők felébe igtattatnak.
1481-ben* Tőki Galaczi Mózes emlittetik.
1490-ben* Kecseti László kötelezi magát, hogy nővérének Eufrozinának Szilvási Kristófnénak e birtokból az őt megillető részt ki fogja adni.
1491-ben* Tőki Imre itteni részét Fekecs Sebestyénnek veti zálogba.
1491-ben* Warsányi Ambrus töőki lakos emlittetik.
1493-ban* Töőki Koda Tamás és Lukács emlittetnek.
1495-ben* Lónai Tőki László fia Imre, itteni részét Szancsali Antal deáknak eladja, úgy azonban, hogy azt csak Tőki halála után birhatja.
1496-ban* Macskási Tárnok Péter szörényi bán itteni részét Bethleni Miklósnak adja cserébe s ennek fiai János és Farkas 1511-ben e községnek részbeli birtokosai.*
1509-ben* Bélai Barnabás szörényi bán neje Ilona s gyermekeik János, Kata, Fruzsina és Anna Felső-Tők felét Bethleni Miklósnak vetik zálogba.
1510-ben* Fodorházi Gál Simon s fia György, két itteni jobbágytelket (Móré, Lénárd) köblösi Teke Imrének és Balázsnak adja cserébe.
1523-ban* köblösi Teke Balázs fia Ferencz a maga, valamint atyja s testvérei Lukács, János és György nevében Péter deákot s nejét Katalint néh. Szilkereki Lukács leányát, az ezeknél zálogban levő itteni részük elidegenitésétől, Patócsi Miklóst pedig annak elfogadásától tiltják.
1524-ben* Szilvási Máté itteni részét Kecseti Balázs és Bethleni Elek gondozására bizza.
1535-ben* Szilvási Kristóf özvegye Katalin s fiai Márton és András itteni részükön, azon Szilvási Kristóf leányával Zsófiával Podvinyai Pál özvegyével s most Kendi Mihály nejével megosztoznak.
1536-ban* Kecskeméti Patócsi Miklós, Felső-Tők felét, mely egykor néh. Tárnok Péteré volt, testvérének Patócsi Jánosnak adja cserébe.
{16.} 1542-ben* Patócsi János itteni részét nejének Kabos Margitnak eladja.
1547-ben* Nyiresi Mihályfi Tamás fia Tamás, azon részt, melyet néh. Nyiresi István Agmánd Péter váczi püspöknek zálogba vetett, előbb Kecskeméti Patócsi Jánost, majd ennek halálával özvegyét Margitot s fiát Ferenczet perbe fogta, arról azonban most a Patóchiak javára lemond.
1548-ban* itteni birtokosok Bethleni Farkas, Patócsi Ferencz, Nyiresi Tamás, Kendi Antal.
1549-ben* Nyiresi Gáspár, Nyiresi Tamást itteni részének Bethleni Farkas részére való elidegenitésétől tiltja.
1550-ben* Izabella királyné köblösi Teke Lukácsot, Lászlót, Imrét, Egyedet és Bálitnot itteni részükben megerősiti.
1553-ban* Patócsi Miklós emlittetik.
1554-ben* Kendy Ferencz itt Kecseti uradalmához 4 kapu jobbágyot, 16 szegényt s 2 szabadost birt. Birája: Tóth György.
1555-ben* Ferdinánd király, a perben jószágvesztésre itélt Kecseti Menyhért itteni részét Nádasdy Tamás nádornak adományozta.
1563-ban* Lipthay Miklós itteni részét Tötöri Balázsnak veti zálogba.
1568-ban* egy itteni részt, melyet Fejérdi Miklósné Anna és Módra Györgyné Katalin néh. Patócsi Ferencz és Lajostól elfoglaltak, azt most Szerecseny Krisztinának s néh. férjétől Patócsi Gáspártól való gyermekeinek: György, János, Magdolna, Erzsébet és Annának visszaigtatják az itteni birtokosok, t. i. Tötöri Balázs, Köblösi Teke Gáspár, Esztényi Kovács Márton s Ördög János jelenlétében.
1569-ben* Nyiresi anna Dobai Simonné perbe fogta néh. Patócsy Ferencz özvegyét Szerecsen Krisztinát és fiait Györgyöt és Jánost, valamint Forgách Magdolnát Patócsy Gáspár özvegyét, most Bornemissza Farkasnét, úgy leányait Patócsy Erzsébetet és Annát, mely per reájuk Fejérdi Miklósné Annától néh. Boncznyiresi Gáspár leányától s Módra Györgyné Katalintól néh. Egyed Pálnak néh. Nyiresi István leányától Fruzsinától való leánya révén szállott, a néh. Nyiresi Mihálynak itteni része iránt.
1570-ben* II. János király azon itteni Nyiresi részt, Dobai Simonné ellenében itéletileg a Patócsyaknak adományozta oda.
1576-ban* Báthory Kristóf vajda néh. Nyiresi Tamás itteni része {17.} birtokában leányait Annát Dobay Simonnét s Borbálát Mikola Pálnét megerősiti.
1577-ben* Kovács Mihály, Mikola Pál emlittetik.
1577-ben* Alsótőki Girolti István tiltakozik az ellen, hogy Nyiresi Dobay Simon azon itteni részre nézve, mely a Patócsyak kezéből felesége jogán az ő kezére szállott, fiusitást kért a fejedelemtől.
1582-ben* Esztényi Kovács Márton fiai Mihály és Márton s nővérük Dorottya Dúli Tamásné itteni részüket Tötöri Balázsnak eladják.
1582-ben* Kidei György deák Mátyásné Ilona, néh. Esztényi Kajtor Pálnak és Kovácsi Márton leányának Ilonának leánya itteni részét Tötöri Balázsnak veti zálogba.
1590-ben* birtokosai Tötöri János, Régeni Mikola Pál.
1592-ben* itteni birtokosok Mikola Pál, Dobay György és 1597-ben* Ébeni Gábor, Dobai János, Sombori Márton és neje Tötöry Borbála.* 1607-ben* Alsótőki Girolti Bálint itteni részét Pajor Istvánnak váradi zsoldos katonának veti zálogba.
1607-ben* Girolti Bálint az itteni úgynevezett Koda-rész iránt, mely Koda Mihály után reá szállott, Teke Zsófiát Köblösi Fejérvári Istvánnét és Boér Annát Némai Jánosnét perbe fogta.
1621-ben* Teke Lukácsnak itteni része leányára Teke Borbálára Sidó Balázs nejére, majd ennek második férjére Pataky Jánosra szállott. Itteni birtokosok Dobay Anna, Cseffey László és Horváth György.
1623-ban* Sidó Hedvig Nyiresi Istvánné, itteni részét férjének hagyja.
1632-ben* Veglai Horváth János itteni részét, neje Nyiresi Rebeka után birja.
1633-ban* Zetelaki Kovachi András Balogh Zsuzsánnának Zsigmond nevü fia nevében, mindenkit eltilt a birtoktól, melyek egykor Sólyomkői Kecseti Lászlóé voltak.
1638-ban* a fiskus Teke Lukács fia György, fia ifj. János itteni részét magvaszakadtával elfoglalta de a női ágon való birtokosok: veglai Horváth Ferencz és István, Szigethi István, Dobay Péter, Nyiresi István, Tamásfalvy Miklós; Teke Katalin Toldalagi Györgyné, Magdolna Fodoroczky Istvánné, Nyiresi Rebeka veglai Horváth Jánosné, Dobai Anna Somlyai Gáspárné, Fejérváry Judit Budai Nagy Miklósné, Fejérváry {18.} Zsuzsa Szendrey Péterné, Horváth Klára Becsky Zsigmondné, Teke Magdolna Köblösi Szabó Zabolai Györgyné, Tamásfalvi Borbála Sombory Györgyné, Kántor Hedvig Cserényi Ferenczné, Fodoróczky Katalin özv. Patai Nagy Miklósné, Szigethy Zsófia özv. Spáczay Mihályné és veglai Horváth Zsuzsának 1. Balogh Lászlónénak 2. Décsey Bálintnénak árvái: Balogh Gábor és László és Décsey Zsigmond ellentmondtak.
1646-ban* Véglai Horváth János és neje Nyiresi Rebeka egyik idevaló birtokos.
1647-ben* Ébeni István, László és Zsigmond a fiskust, a fiágon kihalt Ébeni Zsigmond részének elfoglalásától tiltják.
1651-ben* a fejedelem Cseffey Lászlót itteni részében megerősiti.
1652-ben* Véglai Horváth Jánosné Nyiressy Rebeka és gyermekei: Véglai Horváth György, Magdolna Lugossy Miklósné itteni birtokosok.
1671-ben* Apaffy Mihály a fiskus által elfoglalt itteni Tötöri, utóbb Cseffey birtokot özv. Keczeli Istvánné Gáspár Magdolnának visszaadatni rendeli.
1677-ben* Veglai Horváth Magdolna itteni részét Lugosi Miklósra hagyja.
1694-ben* Visky Pál tiltakozik az ellen, hogy gyámja Szentmártony György egy itteni jobbágyát felszabaditotta.
1694-ben* birtokosai: Visky Pál, Sombory, Boricza és más családok.
1700-ban* Kolozsváry Dánielné Dobay Klára emlittetik.
1702-ben* birtokosa Visky Pál.
1715 körül* Ebeni és Dobai részt Diószegi Mihály birta, ki Makrai Ferencznek adta s erről szállott Viski Józsefre vásár vagy zálog czímen, mivel mindenét elvesztegette s azután elment e községből.
1731-ben* birják Diószegi Mihály, Békési András, Viski Pál, Széki János.
1735-ben* Diószegi Mihály itteni Ebeni-féle zálogos birtokát egy telek hiával Makrai Ferencznek adja cserébe ennek széplaki birtokáért, de a szinleges cseréből hosszas per lett.
1759-ben* Kisbudaki Rettegi György egyik birtokos.
1770-ben* összeírt birtokosai: Kovásznai Bogdány József, Békési Békési Márton, György, József és András s ennek özvegye Szőlősi {19.} Judit anyai, Leményi Pénteki László férji s az armalista Felsőtöőki Viski József apai, Ebeni, jogon.
1773-ban* Kovásznai Bogdán Miklós fiának Józsefnek fia Dénes (e Bogdán Miklósnak neje Borbála Balogh Mihálynak, Fodoroczky István leányától Borbálától való leána volt; azon Fodoroczky Istvánnak neje Magdolna pedig Teke Ferencznek a Lukács fiának Sombori Borbálától való leánya volt) tiltakozik az ellen, hogy kis-budaki Rettegi György fia István (kinek anyja Klára Dobai Székely Ferencz fiának Péternek leánya, ezen Dobai Ferenczné Anna pedig Somlyai Gáspárnak s Dobai György leányának Annának leánya volt s végül ezen Dobai Györgynek neje Zsófia azon Teke Ferencz a Lukács fiának leánya volt) az itteni egykori Nyiresi-részt bitorolja.
1780-ban* néh. Viski József fiai Pál és Sámuel.
1788-ban* a fiskus a hűtlenségbe esett br. Diószegi Sámuel itteni részét, t. i. egy jobbágytelkét elfoglalta.
1801-ben* birtokosai: Viski Sámuelnek van 7, Viski Pálnak 5, Viski Anna Biró Gábornénak 1, Viski Kata Rácz Farkas özvegyének 2, Rettegi Istvánnak 1, Décsei Zsigmondnak 2, Somai Gergely özvegyének 1, Rettegi Miklósnak 1, Bideskuti István özvegyének 2, br. Bánffy Györgynek 2, br. Bánffy Lászlónak 1, br. Bánffy Pálnak 1, Keczeli Istvánnak 3, br. Diószeghi Zsigmond özvegyének van 1, Békési József özvegyének 1/2, br. Inczédi Samu örököseinek 1, Szilágyi Jánosnak 3, Pénteki Mihálynak 2, Butyka Péternek 1, Békési András özvegyének 1, Bogdány Mihálynak 1, Bogdány Józsefnek 1, ifj. Bogdány Józsefnek 1, Gondos Pálnak 1 telke.
1809-ben* birtokosai: Viski Samunak van 10, Viski Pálnénak 4, Biró Gábornak 3, Rácz Farkasnénak 8/12, Bideskuti Istvánnénak 1, Rettegi Istvánnénak 8/12, Décsei Zsigmondnak 6/12, Rettegi Miklósnak 6/12, Somai Sándornak 1, Keczeli Istvánnak 1, Inczédi Lászlónak 2, br. Diószegi Mihálynak 6/12, Vajda Gábornak 11/12, Bogdán Mihálynak 2, Butyka Péternek 3/12, Jánosi Mózesnek 2, Békési Györgynek 2, Békési Ferencznek 3/12, Gondos Pálnak 3, Békési Józsefnek 2, Békési Jánosnak {20.} 8/12, Békési Andrásnak 2, id. Békési Istvánnak 1, Jakabházi Dánielnek 1, László Ferencznek 1, Czible Istvánnak 2, Czible Lászlónak 1, Czible Jánosnak 1, Durus Jánosnak 2, Jókus Pálnak 2, Váncza Istvánnak 2, Mátyás Ádámnak 2 telke.
1820-ban* birtokosai: Inczédi László, Telegdi István, Jánosi Mózes, Rácz Farkas utódai, Galaczi Farkas, Somai Elek, br. Diószeghy Mihály özvegye Biró Anna, Pénteki László, Keczeli László, Szilágyi Sámuel, Viski Sámuel árvái: József, Péter, Berta, Kata Telegdiné, Rettegi Miklós és Sándor, Bogdány Mihályné és József, Békéssy Ferencz, György, József, János, István, Andrásné, Jakabházi Dániel, Terebessy István, Butka Péter, Décsey Zsigmond, Kolozsi Krisztina árvái, Békésy Róza, Durus János, László Ferencz.
1837-ben* Aknay, Békéssy, Benkő, Bogdán, Butka, Bergai, Décsey, Czible, Durus, br. Diószeghy, Gondos, Galambosy, Inczédy, László Mátyás, Jakabházy, pénteky, Retteghy, Szilágyi, Somay, Szentgyörgyi, Szász, Tamás, Jánossy, Telegdy, Terebesy, Mágner, Viski, nemes családok birják.
1863-ban* Jakabházy Dániel, Majthényi Dániel, Magner Ignácz, Teleki Róza, id. Rettegi Sándor, Balogh Kata, Inczédi Juliánna, Brencsán Albert részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* az itt összeírt 74 füstből 24 nemesi füst volt. Nemesi jogu birtokosai voltak: Jakabházy Dániel, Kocsis Lajos, Szakács István, Terebesi László és József, Cseh István és József, Tóth György, Jánosi Dániel, Péter, Károly, József és Sándor, Békési Lajos, Zsigmond és Gábor, Incze Samu, Szilágyi József és Ignácz, Molnár Antal, Mátyás Dániel, Vantza József, Farkas György, Balog Elek, Tamás Tódor és 1 Czifde, 1 Kupsa, 2 Orosz s 2 Péter családbeli.
Jelenlegi birtokosai (1898): Jakabházy Dániel, 453 h. 134 öl, örökség, részben vásárlás. Széll Károly, Kocsis Lajos és Almási Sámuel, Cseh János.
Hajdan tisztán magyarlakta község. Ma túlnyomó számban oláhok lakják, kik 1712 után kezdenek itt elszaporodni. Szokásai s babonái olyanok, mint a szomszédos Igricze román községnek. Ruházatukat házilag állitják elő; kőből, fából épitkeznek, szalmafedéllel.
1468-ban* Szűz Mária tiszteletére épült temploma emlittetik.
XVII. század elején ev. ref. anyaekklézsia, de az itt lakó nemesség {21.} elszegényedvén, a papságot az Apaffy Mihály fejedelem által ajándékozott dézmafizetés tartotta fenn, hozzácsatolták leányegyházképen Alsó-Töőköt, később Magyar-Köblöst. A papnak 1851-ben fizetése megszünt, mely dézmaveszteség 472 frt 50 krra számittatott, a kepe nem volt megállapitva. 1865-ben azonban* 4971 forint dézmakárpótlásban részesült.*
1763-ban, midőn az erdőt felosztották, az ev. ref. egyházat nem részesitették belőle, csak később több utánjárás folytán. Fekvősége szántó, kaszáló, erdő 24 h. 1526 öl, pénze 1469 frt 27 kr. volt 1865-ben.*
Régi s genge papilakja helyett 1869-ben épitettek újat melléképületekkel együtt.
Temploma a reformácziót megelőző időből való, fedelét 1863-ban a vihar leszakitotta. 1869-ben új mennyegzettel ellátva befedetett.
A lelkész fizetése volt hajdan minden házas embertől 2 kalangya búza, 1 kal. zab vagy 12 pénz, 2 veder bor vagy 40 pénz s tettek egy őszi, köbölra való, szántást, szénafüvet adtak, betakaritották, s fát elegendőt, azonban e fizetés 1869 után megváltozott, pénzül fizetik az 1856 óta gyüjtögetett alapból s a dézmaváltságból.
Az egyháztagok száma tett ekkor 20 családot vagy 79 lelket, melyből fi 40, nő 39.
Anyakönyve 1781-ben kezdődik. Részletes zsinatot (partialist) tartottak itt 1697, 1702, 1713, 1716, 1724, 1730-ban s azóta többször.
Urasztali készleteket adtak feliratuk szerint: 1713-ban Jenei Mária boros ónkancsot és egy poharat. 1703-ban V. K. (Viski?) egy óntányért. Egy czintányér felirata: M. J. 1792. Jakabházi Dániel egy koporsótakarót.
Lelkészei: Bihari Ferencz 1692, Gyulai József 1699, Dobolyi Mihály 1719, Medgyes András 1723, Deésházi Samu 1734, Imre Mihály 1742, Létai István 1753, Szalontai Samu 1769, Vass Dániel 1796, Incze Dániel 1803, Nagy Sándor 1839–1856, ezután Magyar-Köblöshöz csatoltatott. Paposkodott 1869 után Bartha László, jelenleg Almási Sámuel.
1898-ban* körlelkészi állomás 121 lélekkel, leányegyháza Alsó-Töők 150 lélekkel, fiókegyháza Szükerék 6–8 lélekszámmal.
Felekezeti iskolája névleges volt. Alsó-Töőkkel tartott tanitót.
1885 október 20-án az állami iskola megnyilt egy tanitóval.*
{22.} Gör. kath. egyházközség. Fatemploma helyett, mely a Szt. Miklós tiszteletére volt szentelve, épitett 1894-ben kőből, felszentelve még nincs. Anyakönyve 1824 óta vezettetik. Lelkészei Horváth Trifig, Gergely, László, Veress János s a jelenlegi Deák Traján.
Felekezeti iskolát, illetőleg tanitót Alsó-Töők s Igriczével közösen tartanak.
Éghajlata mérsékelt, szélnek kitéve nincs, jég, járvány ritkán látogatja.
Az 1721-beli összeírás szerint* van 26 ökör, 17 tehén, 8 bornyu, 2 ló, 50 juh, 7 méhköpü, 26 sertés. Termőföldje 73 köböl vetésre való, melybe elvetette 25 köböl ősz-, 11 köböl tavaszgabonát s termett 246 köböl elegybúza, 75 köböl zab, árpa és 16 kal. kender. Van 1 véka és 17 mérték indiai vagy törökbúza vetése, mely szemül adott 17 vékát; borsó, lencse 2 köböl; rétje 23 szekérnyi. Pénze 4, adóssága 20 frt. Két részre osztott határa felénél több délnek, a más északnak fekszik, ennek az aljában levő téren sárgás-fehér szinü, köves, jobbára terméketlen, vegyes gabonát terem; erdei szénát csinálnak; 6 ökörrel kétszer is szoktak szántani, trágyázva nincs. Őrölni 2 mértföldnyire járnak; épitésre és tűzre való fája elegendő. Hadi úton ritkán dolgoznak. Deéstől 2, Kolozsvártól 3 mértföldnyire fekszik. Sót fuvarozhatnak.
1837-ben* szántóföldjei tavaszbúza-vetésre valók, legelője szűk és bérczes, erdeje kevés; gyümölcsösei tágasak s hasznosak.
1898-ban határa közepes jóságú. Hazai fajta szarvasmarhát, juhot tenyésztenek. Gyümölcse: alma, körtve, meggy, szilva és diófa. Itatója: számos forrásai és az igriczei vagy a hajdani Orbó-patakában.
1873 óta körjegyzői székhely. Van épületköve s 1 két kövü lisztelő malma, Bejes Dániel tulajdona.
Jobbágyszolgálmányok: 1554-ben* Szent-Márton napon az egész nyilas jobbágyok 1 frtot, a fél nyilasok 50 denárt fizetnek. Karácsonykor a tiszttartónak fejenként 1/2 köböl zabot, 1 csirkét s 1 kocsi fát adnak. Tartoznak tavaszszal 5 holdat bevetni a földesúr magjával, behordani és asztagba rakni. Két nap kaszálni és két szekérrel behordani. Évenként egy hordó bort szoktak elárusitani. Van makkos erdeje, melyben 200 drb disznót legeltetnek.
Határhelyek: 1468-ban* Remeteberek és Remetekerek erdők.
1759-ben* Nagyirtóvány, Szurduk, Felső forduló, igriczi határ felé, híd- és országútján felül. Cserfű, Dobai-kert, Alsó forduló, Plopis vagy Nagyáltal.
{23.} 1788-ban* Csup, Gropa Czigli, La Meredus, Sároskút, La Ramecze, La Hergo, Puszta la kakasel, Válye cseruluj, Rakotya, Kerekdomb, Dellő Merezusilor.
1864-ben* Remete, Szurduk, Ploptyis, Hosszú Czigli, Vidláb, Puszte.
1898-ban Remete, Puszta, Sáros, Diós, Verőfény, Hergő, Szurduk, Bodonkut, Cserfű.
1900-ban területe 1590 kat. hold.
Lakossága: 1700-ban* 13 jobbágy s egy szegény lakosa van, kik 13 házban laknak.
1721-ben* 5 jobbágy, 7 zsellér, 3 kóborló lakik 12 házban.
1750-ben* lakik itt egy telkes, adózó nemes 2, kik egy telken s egy házban laknak; lakik 9 jobbágy, 7 telken, 8 házban; 15 zsellér 12 telken, 13 házban és kóborló az özvegyekkel együtt 50.
1830-ban* 363 román magyar lakossal.
1837-ben* lelkek száma: magyarok, oláhok, zsidók 388, a házaké 79.
1854-ben* 405 lakosa van.
1857-ben* 22 róm. kath., 297 gör. kath., 65 ev. ref., 9 zsidó, együtt 393; házak száma 78.
1886-ban róm. kath. 37, gör. kath. 360, helvét hitü 85, zsidó 9, együtt: 491 lélek.
1891-ben 519 lakosból 36 róm. kath., 362 gör. kath., 109 ev. ref., 12 izraelita.
1900-ban, 565 lakosból férfi 284; magyar 149, német 1, oláh 412, egyéb 3; magyarul beszélni tud 204; róm. kath. 27, gör. kath. 408, gör. kel. 2, ev. ref. 106, izraelita 22. Ir és olvas 133; házszám 108.
Adója; 1721-ben* 181 frt. 1898-ban 1040 frt 8 kr.
| Tők (Alsó-). | TARTALOM | Tőkepataka. |