Tőkepataka.

Nevének változatai: 1519-ben*11. Km. prot. Magno 76. Thewkes. 1590-ben*12. Km. prot. A. 130. Teokpataka. 1595-ben*13. Km. Szolnok int. V. 18. Teokepatak. 1596–1594-ben*14. Gróf Kornis ltár. Teőkesfalwa és Thekepataka.

Nevét tőke = irtóvány, oláh nevét Vale grosilor,*15. Cihac I. 112. Cihac szerint gros = vastag, törzsök, tőke után vette.

{24.} Fekszik a Szamos balpartja közelében emelkedő lapályon. Deéstől 18.5 kilométernyire a nagyilondai járásban.

A hagyomány azt tartja s valószinü is, hogy e község kezdetben a Révkolostor felől való patak mentén épült volna fel, azon helyen, melyet maig is „Valea cse pusztie”-nek neveznek s csak később húzódott mai helyére.

Első birtokosaiul a Semesnye vidék urait, a losonczi Bánffyakat találjuk.*1. Terjékes 1508-ban (gr. Bánffy cs. ltára. Loc. III. fasc. A. és Leleszi kápt. nr. 3. B.) a Bánffy család birtoka volt, valószinüleg kezdettől fogva, s ez bonczhidai birtokához tartozott, midőn a nevezett évben Báthori István, a Szaniszló Miklós fia, a Bánffy Zsófi jogán Bánffy Jánost meginteti e birtokból illető leánynegyedért. Oroszmező s Oláhfodorháza körül feküdt; valószinü, hogy Terjékes, a mai Tőkepataka.

1519-ben*2. Km. prot. Magno 76. Bánffy László fia Miklós itteni Semesnye vidékéhez tartozó részét atyjának adja cserébe.

1522-ben*3. Km. prot. R. 10. Bánffy Péter özvegye Petronella, férjének itteni részét leányának Annának átaladja.

1524-ben*4. Dl. 30349. és Km. prot. R. 110. losonczi Bánffy László s gyermekei Miklós, Bernát, László és Gábor, Magdolna és Anna itteni részük visszaszerzését Kendy Gáltól megkisérlik.

1524-ben*5. Gr. Bánffy cs. ltára. L. I. fasc. A. és Km. prot. R. 154. Bánffy László s gyermekei itteni részüket Podvinyai Literáti Pál s nejének Zsófiának néh. Kecsetszilvási Kristóf leányának eladják, ezt azonban még azon évben*6. Ugyanott 155. visszavonják.

1579-ben*7. Gyf. kápt. Cent. D. 67. mivel Bánffy László s fia Miklós, Bernárd, László és Gábor, Magdolna és Anna itteni részüket egykor Podvinyai Pál deáknak s nejének Kecsetszilvási Kristóf deák leányának Zsófiának eladták, Kendy Sándor mint Kendy Mihálynak s azon Kecsetszilvási Kristóf leányának Zsófiának fia abba beigtattatik.

1590-ben*8. Km. prot. A. 130. birtokosa Veres Demeter.

1595-ben*9. Km. Szolnok int. V. 18. Veres Demeter a moldvai hadba menvén, e birtokát Zok Péterre bizza.

1596-ban*10. Gr. Kornis ltár. Báthory Zsigmond a magvaszakadt Veres Demeter e birtokát Keresztúry Kristófnak adományozta s ennek özvegye birja 1599-ben is,*11. U. o. midőn itt 11 jobbágya van.

1602-ben*12. U. o. itteni birtokos Kornis Boldizsár.

1617-ben*13. 8. Lib. Reg. 250. a fejedelem e falut a Kornis családnak adja új adomány czimén.

{25.} 1658-ban*1. Torma cs. ltára. Kornis Ferencznek itt 2 adózó jobbágya volt.

1694-ben*2. Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosa Kornis Zsigmond.

1696-ban*3. Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38. Tőkepataka török hódoltsági falu.

1786-ban*4. Erd. főkormsz. ltár. birtokosa gr. Teleki Ádám; van 30 jobbágya, s 3 zsellére.

1820-ban*5. Erd. kanczellária ltár. birtokosa gr. Haller János; van 31 telke.

1863-ban*6. Urb. Wes. 102. l. Nemes József részére urbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*7. Erd. főkormsz. ltár. nemesi jogú birtokosa az időközben elhalt Rácz Farkas.

Birtokosai (1892–98.) Nyárádi Etelka, férj. Tóth Endréné és Nyárádi Margit; 1073 h. 595 öl; örökölték néh. Nyárádi Elektől, ez pedig néh. id. Vajda János alparéti lakostól vette. A Nyárádiaktól pedig Tüzes Jenő szamosujvári lakos vette meg s birja jelenleg.

Lakosai kezdet óta románok, szorgalmas földmivelők. Házaikat fából, gazdasági épületeiktől elkülönitve épitik, fedik zsendelylyel és szalmával.

Gör. kath. egyházközség. Régi fatemploma 1680-ban épült s a szent archangyalok tiszteletére volt szentelve, a jelenlegi temploma 1890. évbeli s védőszentjei ugyanazok. Anyakönyve 1826 óta vezettetik. Papjai Marosán László, Ghelner Sándor után Marosán János.

Iskoláját az ötvenes években állitotta föl. 1886 óta Révkolostorhoz csatlakozott, melynek tanitója felváltva végzi a tanitást.

Éghajlata egészséges, szélnek nincs kitéve, jégverés ritkán fordul elő, járvány a gyermekek közt fordul elő néha.

1750-beli*8. Erd. főkormsz. ltár. összeírás szerint mély völgyben fekszik a község határának egy része, a más fensikon, amaz termő, ez terméketlen s inkább csak zabvetésre való. Keresetforrásuk a föld jövedelme, robot kézi napszám. Alparét, Retteg, Deés és Szamosújvár vásárait keresik fel árúikkal. Gyakran sót is szállitanak Deés-Aknáról Szilágy-Somlyóra, de az útak rosz és hegyes volta miatt nehéz, sok a kiadás, barmaik is elromlanak bele s a jövedelmet többnyire felemésztik az úton. Két fordulós határa 6 ökörrel szántható, trágyázást megkivánja, de a hegyi részt szekeres trágyával nem javitják, mert a záporok úgy is lemossák, a téri részt pedig a folyó s a patakok gyakran elöntik. A téren egy köböl őszi búza 8 kal., kalangyánként 2 vékát, a hegyi részen zabot termelnek, melynek köble 4 kalangyát ad s ritkán fizet többet kalangyája 1 vékánál. Épületnek s tűznek való erdeje bővön, szintúgy legelője is.

{26.} Művelés alatt levő szántója 136 1/2 köbölnyi, elvetettek 68 köb. ősz, 68 1/2 köb. tavaszgabonát, tengeri termése 6 1/4. Kaszálója 45 1/2 szekérnyi. Szőlője 8 vederre való. Van 45 jármas ökör, ló, 36 tehén, 26 tulok, 104 juh, kecske, 46 disznó, 18 méhköpü; pálinkafőző üst jövedelme 4 frt; iparosa 1 kerekes.

1822-ben*1. Cziráki. Urb. oszt. határa I. osztályu, adó alatt van 276 köb. szántó, 263 szekérnyi kaszáló, 32 ökör, ló, 29 tehén, 11 juh, 4 kecske, 8 disznó.

1882–6-os években itt dolgoztatta fel ideiglenesen épitett, gőzerőre berendezett fűrész faipartelepén a szomszédos községek hatalmas épületre való tölgyfáit egy franczia társaság.

Határának egy része jó, a más terméketlen. Terményei búza, tengeri, zab; magyar fajta szarvasmarhát, juhot, sertést tenyésztenek. Gyümölcse sóvári alma és beszterczei szilva. Itatója a Nagy-Szamos és a Valea cse pusztia patak. Van egy hajósmalma egy kerékkel és kővel, Tüzes Jenő tulajdona.*2. Utas! ha a Nagy-Buny felől jövő öreg úton elrobogsz, tekints az jó izlésü nyári lakkal büszkélkedő Tőkepatakára és óhajts minden községben ily munkás és szorgalmas lakosokat, hol minden szegénység mellett, bár terhesen adóztatik, de katonával soha adója nem hajtódik s nem hajtatott. Tudatja Kováts Ferencz községi jegyző. 1864 nov. 29.

Határhelyek: 1864-ben*3. Pesty F. gyüjt. Zeton, Sesz, Lunka határrészek; Podurile, Rezor szántók; Zlamin, Dumbrava, Solymos erdők; Doszu, Funtinyi cseplesz a község birtokában.

Területe 1900-ben 1607 khold.

Lakossága: 1713-ban*4. Erd. főkormsz. ltár. 2 jobbágy, 8 zsellér lakossal; van benne 13 lakó s 3 pusztaház.

1706-ban*5. E. F. L. III. 242. B. fiaikkal együtt 3 jobbágy lakosa 2 lakóházban lakik.

1750-ban*6. Erd. főkormsz. ltár. lakik itt 12 jobbágy, 9 telken és házban, 7 zsellér 7 telken és házban, egy ily özvegy 1 telken és házban, 10 külsőség nélkül való zsellér 10 telkes házban, 2 ily özvegy 1 telken és házban és végül 1 kóborló 1 telken és házban; együtt 29 telken és 29 házban laknak, el van pusztulva 6 telek, melynek lakói másfelé költöztek.

1830-ban*7. Conscr. statist. topogr. 193. l. 193 gör. kath. lakossal.

1857-ben*8. Orsz. ism. tábla 24. l. 357 lélekkel, melyből 7 evang. helvét, azaz magyar, 350 gör. kath. román; házak száma 58.

1886-ban 416 lakosból 412 gör. kath., 4 zsidó.

1891-ben 435 lakosból 428 gör. kath., 7 izraelita.

1900-ban 478 lakossal, melyből férfi 260; magyar 5, német 4, {27.} oláh 467, egyéb 2; magyarul beszélni tud 13; gör. kath. 460, ev. ref. 3, unitárius 2, izraelita 4; ír és olvas 74; házszám 101.

Adója 1748-ban*1. Erd. főkormsz. ltár. 133 frt. 1749-ben*2. U. o. 79 frt. 1755-ben*3. U. o. 113 frt 11 kr. 1775-ben*4. U. o. 257 frt 7 kr. 1822-ben*5. Megyei ltár. 231 frt 40 kr. 1898-ban 1088 frt 84 kr.