| A vármegye községei. | TARTALOM | Tők (Felső-). |
{5.} Tők (Alsó-).
Nevének változatai: 1392-ben* Alsotewk. 1406-ban* Alsow-Theuk. 1442-ben* Also-Thewk. 1616-ban* Alsótök. 1830-ban* Alsó-Tők; oláhul Tyoku.
A Kis-Szamos terére nyiló völgy északi felében fekszik, keresztül foly rajta az Igricze határán eredő, hajdan Orbó pataka, mely Kis-Jenőn alól, balról a Kis-Szamosba ömlik. Deéstől 33.8 kilométernyire fekszik a szamosújvársi járásban.
Birtokosai kezdettől fogva kétségtelenül azok voltak, kik Felső-Tőköt birták, bizonyosan várjobbágyok.
1392-ben* Alsótőki Pál fia István. 1406-ban* Alsótőki Tamás fia Mihály emlittetik.
1415-ben* Tőki Kis Mihály és Konch Mihály.
1424-ben* Teki (Thek) István.
1427-ben* Tewki Bellő emlittetik.
1431-ben* Tőki Kis Antal és 1452-ben* is emlittetik.
1442-ben* Alsótőki Kiss Mihály fiai Antal és Péter emlittetnek.
1442-ben* Nyiresi István fiai Mihály, Lukács és György itteni részüket Alsótőki Gergelynek és Máténak vetették zálogba.
1454-ben* Köblösi Teke Bereczk fiai István és György s leánya {6.} Erzsébet Szilkereki Gebárt Miklósné itteni részüket nővérüknek Veronikának Szentpéteri Miklós özvegyének adományozták oda.
1456-ban* Tőki László és 1467-ben* Tőki Nyiresi Mihály emlittetik.
1468-ban* itteni birtokosok: Marai Albert, Nyiresi Mihály és Baczó Tamás.
1480-ban* birtokosai Szilkereki András és Nyiresi Mihály fia Tamás deák. Ekkor és ezek épittették Alsótőkön a templomot.
1482-ben* Lónai Tőki László fiai Imre és Mihály itteni halastavuk felét Nyiresi Mihálynak és fiának Tamásnak eladják, a kiket abba be is igtatnak.*
1483-ban* Girolti Miklós és Szilkereki Albert özvegye és fia Szilkereki Lukács, Lónai Tőki Imrét az itteni halastónak Nyiresi Tamás részére való eladásától tiltják.
1484-ben* Alsó-Tők összes birtokosait: Maray Albert, Girolti Miklós, Benesi István fia Tamás, Galaczi Mózes s jobbágyait (Johos, Lénárt, Szalacsi, Erdős, Gyómolon, Veres stb.) kihallgatták arra nézve, vajjon igaz-e, hogy Szilkereki András Nyiresi Mihálynak s fiának Tamás deáknak földjén, a templom előtt istállót épittetett s ezzel az országutat is elzárta, az Orbó pataka mellett egy jobbágy-házat elpusztitott, a Válu nevü földet elfoglalta s egyéb hatalmasságok felől, melyek be is bizonyittatván, Nyiresiek ez ellen óvást emeltek.
1487-ben* Tőki László fia Imre itteni részét Szancsali Lászlónak veti zálogba. Ugyanakkor* Töőki Beneffy Tamás emlittetik.
1489-ben* Tőki László fia Mihály, itteni részének gondviselését László erdélyi püspökre ruházza.
1495-ben* Lónai Tőki László fia Imre, itteni részét Szancsali Antal deáknak eladja, ugy azonban, hogy azt csak Tőkinek halála után birhatja.
1499-ben* Esztényi Nagy Ambrus anyjának Margitnak Fermenesi István leányának itteni udvarháza iránt Köblösi Teke János, Balázs, Szilkereki Lukács és Girolti Miklós ellen pert inditott, kik azon udvarházat maguk részére foglalták, azt állitván, hogy Esztényinek anyja Fermenesi Istvánnak nem leánya, hanem nővére volt.
1500-ban* Tőki Girolti Miklós emlittetik.
1502-ben* Nyiresi Pál fia István az itteni halastó két részét Köblösi Teke Jánosnak és Balázsnak eladja.
{7.} 1505-ben* Lónai Tőky Imre 3 itteni jtelkét Girolthy Miklósnak s gyermekeinek: Mátyás, id. és ifj. Gergely Albertnek, Katalinnak Szentiváni Jánosnénak, Ilonának Szászsombori Ród Jánosnénak eladja.
1505-ben* Alsótőki Beneffy Tamás emlittetik.
1506-ban* Kendi Gál s fia Ferencz itteni részüknek s udvarházuknak két részét, valamint halastavuknak egy harmadát Lónai Tőki Imrének s leányainak Zsófia, Ilona és Fruzsinának adják ennek összes lónai részeiért cserébe.
1506-ban* Nyiresi Pál fia István itteni részét Kendi Gálnak adja cserébe.
1510-ben* Tőki Imre emlittetik.
1520-ban* Beneffy Mihály.
1523-ban* Köblösi Teke Balázs fia Ferencz a maga, valamint atyja s testvérei Lukács, János és György nevében Péter deákot s nejét Katalint néh. Szilkereki Lukács leányát az ezeknél zálogban levő itteni részük elidegenitésétől, Patócsi Miklóst pedig annak elfogadásától tiltják.
1535-ben* János király Kendi Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősiti.
1550-ben* Izabella királynő Köblösi Teke Lukácsot, Lászlót, Imrét, Egyedet és Bálintot itteni részükben megerősiti.
1553-ban* Koda Gergely egyik birtokos.
1561-ben* Tőki Girolti Bálint itteni földei és kaszálóinak elfoglalása miatt Boda Györgyöt pörbe fogta.
1568-ban* itteni birtokosok Girolti István s Pekry Gábor. Jobbágyok: Farkas, Nagy, Szalacsi nevüek.
1573-ban* Miksa császár Pekry Gábort a Kendiek itteni részében, melyet János Zsigmondtól kapott adományba, megerősiti, ki azt 1576-ban* Kendy Ferencznek visszaeresztette.
1577-ben* Báthory Kristóf a hűtlenségbe esett Békés-párti Kendy Gábor itteni részét Kendy Ferencznek adományozza. Többi birtokosok Tőki Bálint, Girolti István.
1582-ben* Alsótőki Koda Katalin Nagy Demeterné egy itteni telkét Kendy Gábornak veti zálogba.
1583-ban* Báthori Zsigmond, Menyhárdt Péter és testvéreit: Istvánt, {8.} Lászlót, Gáspárt és Szerafin nemeseket itteni dézmafizetésök alól felmenti, ha évi haszonbérök 20 frtot meg nem haladja.
1587-ben* Girolti István, Szentiváni Miklós, Kendy Gábor.
1590-ben* Kendy Ferencz Itteni, a Kendy-kastélyhoz tartozó részében megerősittetik, de az igtatásnál Kendy Gábor ellentmondott.
1592-ben* Kendy Gábor Gál Tamásnétól egy rétet, melyet „Kismező”-nek hivnak s egy irtoványt és szántót vett meg a kenderföldek mellett.
1593-ban* Girolti István egy itteni telkét Kendy Gábornak adja oda.
1594-ben* Báthory Zsigmond néh. Kendy Gábornak itteni részét, t. i. 18 magyar jobbágyot*, annak hűtlensége miatt Ravazdy Györgynek adományozta, de az igtatásnál Girolti Tőki Bálint a néh. Szilkereki Lukács részét illetőleg ellentmondott, mivel ennek leánya Kata férje Literati Péterrel vetették volt zálogba Kendy Gálnak a Gábor apjának, s másfelől a „Koda-rész” iránt, melyet egykor Koda Katalin birt.
1595-ben* Koda Katalin előbb Alsótőki Bodor Györgynek, most Szilágyi Istvánnak neje Ravazdy György beigtatásánál történt ellentmondását visszavonja s itteni részét neki eladja.
1607-ben* Kendy István itteni részét Mindszenty Benedeknek és neje Bánffy Margitnak eladják.
1616-ban* a fejedelem itteni részét Haller Zsigmond s neje Kendy Krisztinának eladja.
1618-ban* Ravazdy György fiai András és István tiltakoznak az ellen, hogy e birtokot, melyet atyja Báthory Zsigmondtól nyert s melyet Mihály vajda elkobzott, most Wesselényi Boldizsár, mint Mindszenty Benedek gyámja elfoglalva tartja.
1620-ban* Bethlen Gábor Haller Zsigmondot megerősiti azon részben, melyet a hűtlenségbe esett Kendi István birt, de Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit, {9.} Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsannától való gyermekei Miklós, Judit és Anna, az itteni Patócsi rész iránt ellentmondtak.
1624-ben* Haller Zsigmond testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősiti.
1625-ben* nemes család az Eördög máskép Tőki.
1632-ben* Rákóczy György Haller Zsigmond magvaszakadtával annak itteni részét Kovacsóczy Istvánnak adományozta, de Haller György és neje Nyáry Borbála vele olyan egyezséget kötöttek, hogy az halála után a Hallerekre szálljon vissza, a mi aligha történt meg, mert 1641-ben* az a fiskus kezén volt.
1634-ben* Girolti István fia Györgynek magvaszakadtával itteni részét a fiskus elfoglalni akarta, de alsó-töki Szentkirályi Tamás s gyermekei János, Borbála és Sámuel ellentmondtak.
1635-ben* Rákóczy György a magvaszakadt Girolti Ferencz részét Kassai Istvánnak s fiának Istvánnak adományozta az itteni nemesi udvarházzal együtt.
1636-ban* Rákóczy György a Girolti István fia György részét annak magvaszakadtával Cseffey Lászlónak adományozta.
1638-ban* Ravazdy András nagy távolság miatt, (Biharban lakik) itteni jogáról, tavával együtt Mindszenti Gábor és Krisztina, Somkereki Erdélyi Istvánné javára lemond.
1671-ben* Alsó-Tők községe, mivel a váradi töröknek járó 200 frtnyi sarczot elő nem teremtvén, hogy a túszokul adott két társukat fogságukból kimentsék, azon sarczot helyettük egy társuk Malánka Mihály fizette le, miért is neki a község a községi földből 1 házhelyet, és sok más földet (réteket, kaszálót) adományoz.
1688-ban* Kapi Krisztina Gersei Pető Istvánné és testvérei Erzsébet előbb Toldalagi Andrásné, majd Jabroczky Ádámné szülőik után itt 18 örökséget kapnak, melynek fele 1697 tájt zálogjogon (?) Apor István kezére került;* a másik fele Kapi Éva Diószeginére szállott.
1694-ben* birtokosai: Apor István, Diószeghi István és Nagy Ferencz.
1702-ben* egy telkes nemesek: Szendrei András és István, Kendi Nagy Mihály.
{10.} 1707-ben* Keresztesi Sámuelnek itt 1 házhelye és 5 jobbágya, Apor Istvánnak pedig 2 jobbágy- s 8 zsellértelke volt.
1723-ban* VI. Károly császár a Keresztesi Sámuelné Kassai Borbála halálával Mikes Kelemenre (a törökországi bújdosó és író) szállott itteni részt, annak hűtlensége miatt, báró Jósika Imrének adományozta.
1731-ben* a fiscus a magban szakadt Nagy Ferencznek itteni részét elfoglalta. Többi birtokosok: Apor Lázár, Diószegi Mihály és a fiscus.
1744-ben* azon Nagy Ferencz-féle részt Lázár János és Jósika Imre elfoglalták, jogot tartván hozzá.
1770-ben* bir itt az armalista verebei Verebey János, vétel jogán.
1801-ben* birtokosai: br. Diószegi Zsigmond özvegyének van 14 telke, br. Diószegi Ferencznek 3, gróf Lázár Jánosnénak 7, gr. Gyulai Józsefnének 5, Apor Lázár özvegyének 1, Túri Mihálynak 3, Csernátoni Jánosnak 2, Wér Sándornak 2, Verebélyi Jánosnak 1, Timbus családnak 1.
1809-ben* birtokosai: br. Diószegi Mihálynak van 10, gr. Lázár Istvánnak 5, gr. Gyulai Józsefnének 2, Czikó Ferencznek 2, Wér Sándor árváinak 1, Somlyaí Jánosnak 1, br. Diószegi Ferencznek 2, Apor Lázárnénak 1, Verebi Ádámnak 4 és a Ref. Egyháznak 1 telke.
1820-ban* birtokosai: br. Diószegi Mihály özvegye, Somlyai János, Wér Klára, Apor Lázár özvegye, gr. Bethlen ádám özvegye, br. Diószegi Ferencz, Gr. Lázár István és Verebélyi Ádám.
1837-ban* birtokosai br. Diószegi, Lázár, Verebélyi stb. más nemes.
1863-ban* gr. Bethlen Hermina férj. gróf Pejachevichné, br. Diószegi Antal, Somlyai János, Földvári Anna, Brencsán Albert, Erzsébet és Mária részére urbéri kárpótlást utaltak.
1866-ban* az itt összeirt 62 füstből, 1 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: Verebei András, János és György, Pap János és György; Felszegi Mihály és 2 Bogya, 7 Hossú s 3 Nemes családbeli.
{11.} 1898-ban Rusz Dávid és János, vásárolt birtokok.
Egykor tisztán magyar lakta község, ma vegyes. Oláh lakosai 1658 után, a magyarság kipusztulása folytán kezdenek ide huzódni.
Ruháikat maguk készitik kenderből és gyapjuból, bő czondra köpenyt, harisnyát, bocskort viselnek ugy a magyarok, mint az oláhok. Házaik faoldaluak, szalma fedelüek, felszerelése egy ágy, asztal és pad.
Mint láttuk, 1480-ban* kezdették épiteni az itteni plébánia templomot kőből, a birtokosok közös költségére. A XVI. században protestáns egyházközség. Ev. ref. anyaekklézsia volt, de hivei 1658–63 s főleg a török hódoltság korában megapadtak s Felsőtőknek lett leányegyháza, fekvőségeit az esperes használta 1848-ig. Volt ekkor több zsellére. 1811-ben jan. 8-án Szakmári Mária az egyház számára 50 frtot hagyott.
1865-ben* van 40 hold 1343 öl birtoka, tanitói lakja és 4 zsellértelke.
Temploma kisded, az „esperes izléstelen”-nek írja, közelében temetője, a templom alapja 30 holdas bokros erdő. Pénze 512 frt, kepézők száma 24, a lelkeké 138.
Mikor önálló egyházközség volt, minden házas ember fizetett 2 kal. búzát, 1 kal. zabot, 1 veder bort vagy 20 denárt. Egy boglya széna, 6 szekér fa s egy köböl zabvetést tettek s betakaritották. Anyakönyve 1782 óta vezettetik.
Urasztali készleteket adtak: Szacsvai János fedeles czinkancsót, neve feliratával 1782. Egy talpas czinkelyhen 1797. Egy tányért, báró Vásárhelyi Sámuel Daróczi Márta felirattal 1793. Egy óntányéron K. P. F. S. van. 1768-ban Vásárhelyi Zsuzsa szövetnemüt.
Haranglábon két harang; felirataik: M. N. ekklézsia öntette N. Gyarmathy József és egyházfi N. Felszegi Mihály idejében Anno 1818. A kissebbiken: Isten dicsőségére az alsó-tőki ev. ref. eklezsia, curator Szalontai György számadása alatt.
Ev. ref. iskoláját 1820-ban állitotta fel. Ujabb időben hozták jobb karba* s ezt állami iskolává alakitották 1895-ben. Tanitója Nagy Sándor.
Gör. kath. egyháza a magyarköblösi filiája, fatemploma helyett, kőből épült templomát 1894-ben aug. 12-én szentelték föl a szt.-archangyalok tiszteletére. Tanitót a többi szomszédos községekkel együtt fizet.
{12.} Éghajlata szelid, egészséges, széltől mentes, jég ritkán fordul elő.
1721-ben* kétfordulóra osztott határa északnak és délnek fekszik, köves, más része fekete, őszi és tavaszi vetésre meglehetősen alkalmas. A trágyázatlan részt 6 ökörrel kétszer is szokták szántani, vegyes gabonát és jó szénát terem. Őrölni egy mérföldnyire fekvő K.-Szamosra járnak; épület- és tűzre való fája elegendő. A hadi úton kivül esik. Deéstől 2; Kolozsvártól 3 mfdnyire fekszik. Sót szállithat. Van 12 ökör, 13 tehén, 3 bornyú, 40 ló, 30 juh, 3 méhköpü, 24 sertés. Müvelhető földje 66, terméketlen 24 köböl férőü. Elvetettek: 21 köb. őszi, 3 köböl tavaszi gabonát; termett: 100 kal. vegyes búza, 28 kal. zab és árpa, 2 véka indiai vagy tengeri búza vetése, szénarétje 29 szekérnyi. Készpénze 9, adóssága 43 frt.
1837-ben* szántói a tavaszi búzát termik, legelője szűk, határa bérczes, erdeje kevés.
1898-ban határa közepes jóságú; terményei őszi, tavaszi búza, zab, rozs. Erdélyi fajta szarvasmarhát, bivalt, lovat, juhot, sertést tartanak és többféle majorságot. Itatója a Bábolna-hegy aljából eredő patak. Van önkéntes tűzoltó egylete, Szalontai Sándor vezeti. Van épületnek való köve. Gyümölcse: közönséges fehér, húsos magu és beszterczei szilva.
Határhelyek: 1484-ben* az Orbópataka nevü patak Alsó-Tőköt két részre osztja.
1671-ben* Arinyes, Antalkútja, Finecsór, Hergő, Zanoga, Czikla, dülők. 1864-ben* Pereu Zsijilor, Peristye, Fezset, Zsezunyije, In Finácze la Bucsumny, Grapa Frintinyi Rituluj.
Lakossága: 1658-ban* magyar népe kipusztult. 1700-ban* van 5 jobbágy, 2 szegény lakosa, kik összesen 5 házban laknak.
1721-beli* összeírás szerint 2 jobbágy, 10 zsellér és 2 kóborló lakója van, 12 házastelken laknak, el van pusztulva 2 ház.
1750-ben* lakik itt 10 jobbágy 7 telken 6 házban, 17 zsellér 14 házastelken, 7 szegény zsellér 3 telken 7 házban, 5 kóborló és 4 ily özvegy.
1837-ben* 379 lélek lakja, házak száma 58.
1854-ben* 316 lélek van.
1857-ben* 8 róm. kath., 241 gör. kath., 131 evang. helv., 3 unitárius, együtt 383. Házak száma 67.
{13.} 1886-ban 430 lakosból 235 gör. kath., 190 helvét, 5 zsidó.
1891-ben 415 lakossal, melyből 297 gör. kath., 150 ev. ref., 8 izr.
1900-ban 484 lakosából 234 férfi; magyar 176, oláh 286, egyéb 22, magyarul beszélni tud 185, róm. kath. 5, gör. kath. 307, gör. kel. 1, ev. ref. 159, izr. 12; ír, olvas 47; házszám 94.
Adója 1721-ben* 162 frt. 1898-ban 934 frt 98 kr.
| A vármegye községei. | TARTALOM | Tők (Felső-). |