| Víz-Szent-György. | TARTALOM | Völcs. |
Víz-Szilvás.
Nevének változatai: 1321-ben* Zaaz-Zyluas. 1340-ben* Zazzyluas. 1441-ben* Wasas-Zylwas. 1451-ben* Wasakzylvas. 1496-ban* Wassag Zylvas. 1498-ban* Wassak-Zylwassa. 1545-ben* Wassak-Zylwas. 1552-ben* Zenthiwán-Zylwas. 1568-ban* Vasak-Zylwasa. 1577-ben* Viz-Szylvas. 1609-ben* Vasas-Zilvás. 1616-ban* Viz-Szilvás. 1643-ban* Visz-Szilvás. 1721-ben* Vis-Szilvás. 1830-ban* Viz-Szilvás, oláhul Szilivása.
Előnevét a Szamos mellett való fekvése, szilvás nevét pedig gyümölcstermelése után vette.
A Kis-Szamos jobb partja közelében keletről nyugatra nyiló szűk völgyben, Dengeleg átellenében épült község, melyen egy kis, a községről {120.} nevezett patak foly keresztül. Deéstől 18.6 kilométernyire fekszik a szamosújvári járásban.
Viz-Szilvást eleinte a király kezén találjuk, de I. Károly király* 1321-ben Wass Miklósnak adományozta oda.
Szilvásnak 1326-iki* határjárásában a Szilváshoz tartozó Szénás-aj földrész határaiért Székvárosa ellentmondott és a birtokos Wass Miklóst érte perbe fogta.
1340-ben* Károly király újra id. Wass Miklósnak Csicsóvára visszaadásáért adományozta oda, osztályos atyjafiai egyenes kizárásával,* és az emiatt leendő minden biráskodástól az ország összes biráit eltiltja. Csakugyan 1340-ben* ifj. Wass Miklós és László s testvéreik Viz-Szilvásból részt követeltek s ebből hosszas per keletkezett, de végre 1347-ben* a vajda Károly király kiváltsága alapján őket keresetükkel elutasitotta.
Idősb Wass Miklós halála után azonban Viz-Szilvás azon ifj. Wass Miklósra és testvéreire, másrészt pedig Csomafi Jakab fiaira szállott, ez utóbbiak azonban 1349-ben* t. i. Mihály, Miklós, Tamás és Jakab viz-szilvási részüket a másik félnek t. i. Wass Miklósnak és testvéreinek, Wass László, Aczél János, Lőrincz, Veres Péter, Veres Tamás és Wass Dezsőnek engedték át negyven ezüst márkáért.
Az 1362-ben* a Wass nemzetség osztálylevele szerint Viz-Szilvás a nemzetség hét tagja t. i. Emichfi János fiai, Aczél János, Tamás, Dezső, Lőrincz, ifj. Wass Miklós és Vörös Péter és Wass László fia Simon közt 7 részre felosztatott.
1372-ben* e birtokon Szentegyedi Veres Péter, Miklós fiai: István és Pál, László fia Lőkös, Tamás fia László és Dezső fiai: János és László megosztoznak.
1387-ben* Szilvási Wass János.
1404-ben* Lőkös fiai László és Tamás, Szentegyedi Wass Mihály és János.
1410-ben* Lőkös fia László (András, testvérei Antal és Tamás) itteni részét nővérének: Mikeszászi Székely Jánosnénak veti zálogba.
1426-ban* Zsigmond király Toroczkay Lászlót Viz-Szilvás községbe beigtatni rendeli.
1441-ben* Szentegyedi Wass Vid s fia Gergely, valamint Szentegyedi László fiai János és Miklós Szentegyedi Wass Tamást szilvási {121.} részének Maniniis Jován (János) deési sókamarás javára való eladásától eltiltják; azért ezen eladás 1441-ben* mégis megtörtént.
1444-ben* Szentegyedi Wass László fia Miklós és Wass János három telkét szintén azon Iklódi Jován olasznak veti zálogba.
1449-ben* Leukus fia Tamás és Wass Pál fia Domokos egy erdejüktől tiltják Iklódi Benedeket.
1451-ben* Wass Vid néh. Wass Miklósnak itteni s Iklódi Mártának Zován széki sókamarás özvegyének elzálogositott részét tőle visszaváltja.
1459-ben* Czegei Wass János fia Tamás itteni részét Szentiváni Wass Mihály fiának Lászlónak veti zálogba.
1464-ben* Szentgotthárdi Wass Vid fia István részét Vasasszentiváni Wass Lászlónak veti zálogba.
1466-ban* Olnoki Herczeg Mihály perbe fogja Czegei Wass Tamás fiát Jánost azért, hogy noha azelőtt atyja Tamás itteni részét neki zálogba vetette volt, őt e birtokba ereszteni nem akarja.
1469-ben* Szentgotthárdi Wass Vid fia István, Pál, János és Zsigmond testvérüknek Lászlónak fiusitott leányát Katalint atyjának itteni részében, mely Szilvásnak negyedrészét képezi a Szamoson levő malommal, testvérükül elfogadják. Kivéve Czege, Mohaly és Szentgotthárdot, a hol ő nem birhat, átadják oly módon, ha egyik fél kihal, a birtokok a másik félre szálljanak. Katalint abba 1472-ben* be is vezették.
1473-ban* néh. Czegei Wass János leánya Dorottya Réczei Gergelyné, atyjának itteni részéből Wass Istvántól, Pál, János, Zsigmond és Domokostól, valamint Katalin néh. Wass László leányától Kendi Antalnétól osztályt követel, amit azok megtagadtak.
1475-ben* Dorothea Wass János leánya Réczei Gergelyné s fiai Réczei Lőrincz és Gergely: Wass Istvánt, Pált, Zsigmondot és Kendi Antalnét itteni részüktől tiltják.
1477-ben* Wass Vid leányai Erzsébet Gesztrágyi Istvánné és Margit Szentegyedi Székel Lőrinczné, atyjuk itteni részéből testvérüktől Wass István, Pál és Zsigmondtól osztályt követeltek, a mit azok megtagadván, perre került a dolog.
1482-ben* Olnoki Herczeg János perbe fogta Wass Zsigmondot és Istvánt, mert ezek néh. Wass Tamásnak két itteni Herczeg Jánosnak itélt jobbágytelket (Hegedüs, Szentgyörgyi) neki kiadni nem akarják.
{122.} 1486-ban* Vasasszilvási Angyalló János.
1489-ben* Wass Zsigmond, Tóth Istvánt itteni részének bitorlásától tiltja.
1492-ben* itteni birtokosok: Kendi Antal, Wass Domokos, Kecseti László. 1493-ban* néh. Iklódi Domokosnak Wasasszilvási Wass Miklós leányától Magdolnától származó leánya Margit Vasas-Szilvás negyedrészét Dersi Pethky Györgynek eladja.
1496-ban* birtokosai: Czegei Wass Domokos fia János, Balázs, Miklós, László, György és Mihály.
1498-ban* Czegei Wass Miklós 2 itteni jtelkét Lőrincz deáknak, dési alkamarásnak eladja.
1500-ban* ugyanannak Szopori Szentgyörgyi György is zálogba veti e birtok negyedrészének felét.
1500-ban* Czegei Wass Miklós özvegye Katalin, most János nem nemes czegei lakos neje, Czegei Balázst hitbérének férje itteni részéből való kiadása felől nyugtatja.
1504-ben* Wass István fia Mihály itteni részét Wass Balázsnak veti zálogba. 1505-ben* Czegei Wass Domokos fia Mihály itteni részét bátyjának Wass Balázsnak eladja.
1509-ben* Wass Balázs s Erzsébet Szilvási Nagy Jakabné.
1510-ben* Kecseti Szilvási Kristóf emlittetik.
1529-ben* Dersi Pethky György özvegye Dorothea e birtok felét leányának Annának veti zálogba.
1535-ben* János király Kendi Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősiti.
1541-ben* a tordai országgyülésen egyfelől Majlád István, másfelől Bornemisza Boldizsár és Horváth Ferencz közt létrejött egyezség szerint, ez utóbbi e birtokot Kendi Ferencznek visszaereszti.
1545-ben* Esküllői Ördög András özvegye Fruzina néhai Petki György leánya s gyermekei János, Simon, Katalin Zalai Gergelyné s Ilona nyolcz itteni telküket Kendi Antalnak eladják.
1568-ban* Somlyai Gergelyné Ágnes néh. Szentgotthárdi Wass János leánya atyjának itteni részéből Czegei Wass János fiától Györgytől osztályt követel.
{123.} 1568-an* Czegei Wass Domokos fia János, fia Pál, fia János azon esetre, ha itteni részét Wass Györgytől visszaszerezheti, annak harmadrészét Szentegyedi Gergelynek igéri oda.
1568-ban* itteni birtokos Telegdi Gáspár.
1576-ban* Báthory István fejedelem azon itteni részt, melyet néh. Telegdy Gáspár II. János király adományából birt és a rendek 1571-iki végzése alapján a fejedelemre visszaszállott s mivel mint Békés-párti K. Szent-Pálnál ellene harczolt, Kendy Sándornak adományozza, ki a Békés-féle zavarok alatt is iránta nemcsak hűséggel viseltetett, hanem mint követ a török császárnál ügyét előmozditotta.
1577-ben* Kendy Sándor itteni részében megerősittetik.
1578-ban* Wass György. 1572 és 1578 körül* Kendi Sándor a Békés-párti Kendi Ferencz bélyegén itteni részébe beigtattatik, mely rész eddig Szamosújvárhoz tartozott.
{124.} 1585-ben* Kendi Sándort a fejedelem itteni része után a dézmafizetés alól felmenti.
1593-ban* Czegei Wass György. 1597-ben* birtokosai Palásthi György és Wass György özvegye Erdélyi Katalin.
1598-ban* Palásthi György itteni részét, t. i. 15 magyar jobbágyot,* mely a hűtlenségbe esett Kendy Sándoré volt s a fejedelem neki adományozta, azt most ő Lessenyei vagy Lévai Nagy Ferencznek és fiainak István és Jánosnak vetette zálogba.
1599 márcz. 27-én* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Palásthy György itteni részét Czegei Wass Ferencznek adja, beigtatják Devecseri Somay Gergely főbiró, Apáthi Kabos Pál, Noszalyi Cseffey János és István.
1604-ben* Kendy István itteni részét Mindszenti Benedeknek veti zálogba.
1607-ben* Kendy István itteni részét Mindszenty Benedeknek és neje Bánffy Margitnak átengedi.
1609-ben* Czegei Wass Ferencz özvegye Bogáthi Druzsi (előbb Barcsai Andrásné) és fia György, unokája id. Czegei Wass Györgynek, atyai nagybátyja Wass Jánossal itteni birtokukban megosztoznak.
1610-ben* Czegei Wass János és Németi Gergely belső-szolnoki főispán a birtokosok. (Porkoláb és Kis családok emlittetnek.)
1616-ban* a fejedelem itteni részét Haller Zsigmond és neje Kendy Krisztinának adja.
1619-ben* Bánffy Anna Mindszenti Benedek özvegye, most Wesselényi Boldizsárné itteni részét férjének veti zálogba.
1620-ban* Bethlen Gábor Haller Zsigmondot megerősiti azon birtokrészben, melyet a hűtlenségbe esett Kendi István birt, de Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsánnától való gyermekei Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy rész iránt ellentmondtak.
1624-ben* Haller Zsigmond testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősiti.
{125.} 1627-ben* Bethlen Gábor Wass Jánost és Györgyöt itteni részükben megerősiti.
1632-ben* Rákóczy György Haller Zsigmond magvaszakadtával, annak itteni részét Kovácsóczy Istvánnak adományozta, de Haller György és neje Nyári Borbála olyan egyezséget kötöttek vele, hogy holta után az a Hallerekre szálljon vissza, de ez valószinüleg nem történt meg, mert azt 1641-ben* fiscus kezén találjuk.
1635-ben* birtokosai: Hetyey Bálint, Wesselényi Boldizsár és Wass György.
1636-ban* Rákóczy György Telegdi Gáspárnak itteni udvarházát (Sipos és a plebánia templom közt), annak magvaszakadtával Hetyei Bálintnak adományozza.
1647-ben* Wesselényi Katalin Kornis Ferenczné a fiscust, a fiágon kihalt Wesselényi Boldizsár itteni részének elfoglalásától tiltja s úgy látszik elég eredménynyel, mert a fejedelem 1649-ben* Wesselényinek itteni részét Kornis Ferencznek s neje Wesselényi Katának adományozza.
1649-ben* II. Rákóczy György néh. Wesselényi Boldizsár itteni részében leányát Katalint, férjét Kornis Ferenczet s gyermekeiket Gáspárt, Ferenczet, Borbálát, Katalint, Annát, Krisztinát és Zsuzsánnát megerősiti.
1650-ben* Szegedi Anna, előbb Hetyey Bálint, most Torma János neje, első férjének itteni udvarházát Barcsai Istvánnak eladja ilyen szűk és drága búza idején 60 frt és 3 köböl búzáért, melyet a fejedelem II. Rákóczi György is megerősit.
1677 február 7-én* Teleki János özvegyét Bornemissza Annát a fejedelem a dézmabér fizetése alól felmenti.
1677-ben* Mindszenti Krisztina Csáki István özvegye, Czegei Vas Éva (Kecskés, Kis jobbágycsaládok) birtokosok.
1688-ban* szülője után Kapi Erzsébetnek jutott Viz-Szilváson 16 örökség.*
1694-ben* birtokosai a Wass család és a viczei birtokosok.
1696-ban* birtokosai Wass Dániel, György és Apor István.
1702-ben* birtokosa Borsai István, 1695-ben is,* kitől 1725-ben* a nála zálogban levő részt Wass Dániel magához váltotta.
{126.} 1754-ben* Vizszilvási Zalányi János és Péter, gr. Wass Ádám, Cserépi Sámuel, Timánd Farkas, Borsai Zsigmond, Jábroczky birnak itt.
1770-ben* összeirt itteni birtokosok: Zalányi Incze Péter anyai-, Kisiklódi Nagy Márton férji-, az armalista Bögözi Fekete Zsigmond anyai- s az armalista Madarasi Fodor Dániel férji jogon.
1786-ban* birtokosai: gr. Mikes István özvegyének van 9 jobbágya, 9 zsellére; Jábróczky Gábornak 11 jobbágya, 5 zsellére; gr. Wass Miklós özvegyének 9 jobbágya, 4 zsellére; gr. Wass Sámuelnek 10 jobbágya, 2 zsellére; gr. Wass Ádám özvegyének 6 jobbágya, 4 zsellére; gr. Bethlen Gergelynek 2 jobbágya, 1 zsellére; Henter István örököseinek 2 zsellére, Borsai Sándor örököseinek 1 jobbágya, Orbók Györgynek 1 jobbágya, Nagy Mártonnak 2 zsellére, Szendrei Györgynek 1 jobbágya, Fodor Dánielnek 1 zsellére.
1804-ben* gr. Wass ádám fiai Miklós és Dániel atyjuk itteni részén megosztoznak.
1809-ben* birtokosai: gr. Wass Dánielnek van 15, gr. Wass Samunak 8, gr. Mikes Istvánnénak 4, gr. Mikó Miklósnénak 1, Apor Lázárnénak 2, Szabó Ferencznek 2, Szebeni Györgynénak 1, Szabó Antalnénak 1/16, Jábróczky Gábor örököseinek 5, Henter Dávidnak 2, Tompa Józsefnénak 2, Rácz Józsefnek 1/16, gr. Bethlen Rózának 1/16, Szendrei Istvánnak 1/16, Tetei Mihálynak 2, Lados Ferencznek 1/16, Lupsor Péternek 1, Fekete Ferencznek 1, Fekete Istvánnak 1, Engi Ferencznek 1, István Sándornak 1 telke.
1820-ban* birtokosai: gr. Wass Samu özvegye, gr. Wass Tamás, gr. Mikes Zsigmond, Jábróczky Antal, br. Apor Lázár, Szabó Ferencz özvegye, Katona Zsigmond, Szebeni Antal, Henter Dávid, Kovács László, Szendrey István, Szarvadi László, a kath., az ev. ref. és görög egyh. egyházak.
1826-ban* Sinai László. 1828-ban* nemes Baczoni Szőcs László egyik birtokos. 1830-ban* Toldalagi.
1836-ban* Viz-Szilváson birtokos br. Bánffy Kata, kinek anyja br. Naláczi Kata leánya br. Naláczi Károlynak s ennek anyja gr. Toroczkay {127.} Borbála br. Naláczi Józsefné s ennek itteni részén br. Bánffy Kata osztozott, atyja br. Bánffy György és Szilvás egészen jutott br. Bánffy Györgynek, Naláczi Katától való gyermekeinek: Kata és Pólinak Salbek Jakabnénak. Más itteni birtokos: Szabó Karolin, Pócsa Pálné.
1837-ben* birtokosa: gr. Bethlenné, gr. Wassné, kinek 6 kövü székes malma van a Szamoson. Szarvady, Szabó, Henter, Kovács, Nagy, Batyinás, Oncs, Oltyán, Pap, Puskás, Szendrei, Tyiburzán, Katona magyar és oláh ajku nemesek.
1863-ban* Szabó Lajos, gr. Wass Albert, Szebeny Antal örökösei, Korda Ádám, br. Toroczkai Albert és Róza, Jábróczky Zsuzsa részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* az itt összeirt 115 füst közül 6 nemesi füst volt.
Nemesi jogu birtokosai voltak: Nagy János, Somogyi Elek (Deésről), Szentiványi László (Szamosújvárról), Török Péter (Szamosújvárról), Borbély László (Dengelegről) és Keczeli Ferencz (Boncznyiresről).
Jelenlegi birtokosai (1898): id. Bodor Bertalan, 570 h., vásárolta Szentiványi Lászlótól és többektől; özv. Szappanyos Tivadarné, 241 h. 966 öl, vétel Schmider Józseftől.
Hajdani lakói s valószinüleg a község alapitói a szászok voltak, mint Viz-Szilvás első megnevezése is tanusitja. Ezek idővel azonban elmagyarosodtak, de a községet ért sok pusztitás folytán a magyarság ngyon leapadt, helyét a ma is legnagyobb részben lakó oláhság foglalta el. Lakóinak nagy része kevésbé szorgalmas, nyáron különösen a szegényebb osztály itt való keresetét nem becsüli sokra s Romániában véli feltalálni a meseországot, a hol dolog nélkül is busás fizetéshez jut kevés mezei munkája és házalása után. Fő táplálékuk a tengerikenyér, ezt miveli a férfi, a nő; kertjeiket a ház küszöbéig kerti vetemény helyett ezzel vetik be, a zöldséget, káposztát s főleg hagymát s több effélét vásárolják.
Épületeik patics faluak, szalma fedél alatt. A XIII. században már virágzó róm. kath. hitközség. Plébánosa Simon 1332–1337 közt* pápai tizedbe fizetett 20 denárt.
A reformaczió után unitárius anyaegyházközség.*
{128.} 1622-ben* az ev. ref. esperes tart benne vizsgálatot. Az ev. ref. egyház számára méhet tartanak, harangot is ennek jövedelméből vettek 1625-ben, mert nem volt.
1643-ban* a viz-szilvási ev. ref. anyaekklézsiának leányegyházai: Hesdát, Boncz-Nyires, 1764-ben* Iklód. Hegyen levő kőtemplomában egy harang, van urasztala, czinpohara s tányéra. A templom mellett az iskola, a falu közepén, a patak mellett, a papi ház. Fekvősége 2 drb erdő, egy rét. 1698 körül 6 drb szántója és rétje van. 1730-ban a falu földjéből egy darabot felfogván, szőlővel ültették be.
1698-ban* széki lakos Sóvágó Péter és ujtordai lakos Bercsényiné urasztali készleteket, ez utóbbi ezüst poharat ajándékozott.
1754-beli* hivatalos összeírás szerint az ev. ref. templom czinterme mellett a papi lak s a régi iskolamesteri házastelek, a melyen zsellér lakik. A Budahegy között, az oláh templom mellett, a ref. magyarok temetője; fekvősége 3 drb 7 köbölnyi szántó, négy szekér szénára való kaszáló, 2 drb erdő. Pénze 19 frt.
1807-ben* az omló félben levő templom épitésére kéregetés folytán 300 forintot gyüjtöttek s 1809-ben kezdik újra épiteni kőből az idevaló birtokosok segedelmével. Van ekkor az ekklézsiának 2 zsellérháza.
1830-beli* összeírás szerint urasztali eszközöket ajándékoztak: Láposi Sámuelné Fekete Klára, K. V. Benkő Zsuzsánna, N. T. E. Kata. Anyakönyve 1774 óta vezettetik.
1842-ben* a templom bomladozik, az alispántól engedélyt akarnak kérni a kéregetésre.
1863-ban* dézmakárpótlásban részesült.
1868-ban* lelkek száma 40, ebből férfi 29, fekvősége 6 hold, 754 öl.
1898-ban* 28 fi, 25 nő, együtt 53. Tankötelesek száma 15.
1643-ban* a széki papok szolgáltak be.
Lelkészei 1678-ban* Gyarmati Ferencz, 1689-ben* Gidófalvi András, 1737–46. Bodoki György, 1746–55. (?) Felegyházi János, 1789. Kelenfi István, 1792. Bajnóczi Dániel, 1793. Venter László, 1807. Szentkirályi Vágó Dániel, 1823. Orbán Dávid beszolgáló levita, 1825. Kovács Sámuel pap, 1828. Körösfői Dániel, 1829. Ujhelyi István, 1832–63. Szabó András, 1867–68. Budai Lajos Szentegyedről beszolgáló pap. 1869-ben Mátyás Zsigmond czegei pap szolgált be.*
{129.} Nagyváradi Szőcs Sámuel kisiklódi lelkész és Jakabházi Dániel végezték a papi szolgálatot 1870–73-ig. Ezen innen a szamosújvári h. lelkész Máthé György szolgált be. 1887 óta a szamosújvári körlelkész gondozása alatt áll.*
Egyházközség. 1790 körül levitasággá lesz, papjai, levitái tanitóskodtak, jelenleg Bartha Dániel után Sallak Sándor a levita-tanitó.*
Gör. kath. egyházközség a hesdáti leányekklézsiája. Temploma fából épült. Iskoláját az ötvenes évek végén állitotta fel s névleg fenn is tartotta.
Éghajlata egészséges, szélnek kitéve nincs; jégverés nem gyakori.
1721-ben* van itt ökör 32, tehén 21, 6 tulok, borju, 3 ló, 51 juh, 3 méhkas, 22 sertés. Mivelés alatt álló földje 139 köbölnyi, terméketlen 5 köböl férőű. Elvetettek ez évben: 22 köböl ősz-, 8 köböl tavaszgabonát s termett 267 k. búza, rozs, 75 kal. árpa, zab, 13 kal. kender, 4 köb. tengerije, rétje 66 szekérnyi, 10 kapásra való szőlőjéből 90 veder bort szüretelt. Adósságuk 16 frt.
Hegyektől körülvett hegyoldalban fekvő község. határa két fordulós, nedves, agyagos, többnyire északra fekszik, 6 ökörrel kétszeresen szántják, trágyázni nem szokták, őszbúzát rozszsal vegyesen vetnek, szénája elég jó, de csekély; van malma s szükséges tűzifája. Hadi útnak nincs kitéve. Szamosújvártól félmértföldnyire esik.
1837-ben* e Kis-Szamoshoz közel fekvő falu határa völgyes, erdeje kevés.
Jelenleg 1898-ban határa eléggé termő, túlnyomólag a tengerit termelik s erdélyi fajta szarvasmarhát szaporitnak. Gyümölcse: szilva, alma, körtve és dió. Itatója forrásaiban. Van épületnek való köve. Malma id. Bodor Bertalan tulajdona a Szamoson, 4 kövü és kerekü.
Határhelyek: 1326-ban* Mikolatelekfő (Mykolatelekefeu) erdő, Hollókerek hegy, Szarvastó folyó, Tyukszóberke (Tyukzoubereke) erdő, Tarliget erdő, Mohar és Kis-Mohar erdők, Gőczkapusa völgy, Körös erdő és Gyepüs erdő (Gepus erdeu), Omboztő (Ambuzthu) folyó, Szénás-aj (Zenas-ay) földrész.
1622-ben* Szilvaberekfő erdő, Szurdokfő, Kasa, Kasa völgy erdeje, Szilvaberek, Szurdukfő vagy Szurdoktető rét, Kalácskő vége szőlő.
1698-ban* Alsó, Felső forduló vagy tábla: Basé, Kötelendre járó út; Varjas rét; Eszek.
{130.} 1754-ben* Szekoláj felől: Kiserdő bércze, Szilvaberek, Sóós, Csere, Kásavölgy, ekklézsia erdeje, Szilvaberek.
1811-ben* Alsó, Felső forduló: Fundatura, Sas, Kiserdő megett, Szakadás oldal, Falu melletti nyíl, Kapus megett, Szénavölgy, Szénafű, Buda-hegy között a régi temető.
1864-ben* Popojaba, Dupa Kapus, Szincsele, Fundeture, Szinavegy, La Ritu.
1898-ban a tagositás óta a dülők: Fundeture, Borsai kút, Puszta szőlők, Kopan oldal, Tórét, Popojába, Kapus, Szénavölgy, Gyertyános, Szénásalj, Sashegy, Horgos.
1900-ban terület 1895 k. hold.
Lakossága: 1700-ban* 16 jobbágy lakosa van, kik ugyanennyi házban laknak.
1721-beli* hivatalos összeirás szerint: van 4 jobbágy, 7 zsellér, 13 kóborló s 1 udvari szolga lakosa, kik a kóborlók kivételével 12 házastelken laknak; el van pusztulva 7 ház.
1750-ben* van 6 jobbágy, 19 zsellér, 7 kóborló s 1 udvari szolga, összesen 33 lakosa, kik 21 házastelken laknak, el van pusztulva 7 ház.
1830-ban* 530 magyar és oláh lakossal.
1837-ben* népessége 497, ebből nemes 86. Házak száma 80.
1857-ben* 497 gör. kath. oláh, 36 ev. ref. magyar, 10 zsidó; együtt 543 lakossal. Házak száma 115.
1886-ban 862 lakossal, ebből róm. kath. 1, gör. kath. 542, helvét hitü 14, zsidó 9.
1891-ben 3 róm. kath., 431 gör. kath., 74 ev. ref., 15 izraelita; együtt 523 lakossal.
1900-ban lakossága 503, melyből 224 férfi, 89 magyar, 1 német, 408 oláh, 5 egyéb (czigány). Magyarul beszélni tud 113; gör. kath. 420, ev. ref. 79, unitárius 1 és 3 izraelita; ír és olvas 88; házszám 103.
Adója: 1721-ben* 224 frt, 1898-ban 1685 frt 74 kr.
| Víz-Szent-György. | TARTALOM | Völcs. |