| Virágos-Berek. | TARTALOM | Víz-Szilvás. |
{114.} Víz-Szent-György.
Nevének változatai: 1343-ban* Zenthgyergh. 1413-ban* Zenthgeorgh. 1614-ben* Víz-Zamos Zent-Giorgy.
Nevét a Szent-György tiszteletére épült egykori temploma és a Szamos után, melyet a XIII. században* Vznak = Viznek neveztek, vette.
A Kis-Szamos balpartján a mostani széplaki hegy aljában feküdt, a hol az államút a hegy alatt a Szamos felé tart. 1600–3 közt pusztulhatott el. Most itt a Makray családnak majorja s gazdasági épületei vannak.
Viz-Szent-György első megnevezett birtokosai a Görgényi vagy Járai és Abafáji Péter fia István és János, akik alkalmasint a gordovai Fancsokkal* egy törzsből származvák, voltak, tőlük azonban, mint nyilvános gonosztévőktől, fejüket vesztvén, birtokuk István vajda birói kezeire jutott. A vajda 1350-ben* Szentgyörgyöt a mai Makray család eleinek Felpestesi (Hunyadm.) Gecze fia János fiainak László mesternek* és testvérei Egyed, János és Istvánnak adományozta oda s ebben őket Lajos király 1355-ben* megerősiti azért, mert vele Siciliában volt, sokat szenvedett és sebet kapott.
1400-ban* Szentgyörgyi Dénes özvegye.
1411-ben* Szentgyörgyi Balázs annak negyedrészét 124 forintért zálogba vetette néhai Pető fia Mihálynak.
1413-ban* Szentgyörgyöt birtokosai maguk közt három részre felosztják; az első részt Szentgyörgyi, máskép Fodor Lászlónak és fiának Miklósnak, a második Egyed fiának Péternek s fiának Fábiánnak, végül a harmadik Dénes fiainak Balázs és Mihálynak jutott.*
1425-ben* néhai Sztrigyi Schwarz, máshelyt Sywarth János erdélyi alvajda fiai Mihály és Szilveszter (bizonyosan a régi Járai jusson) itteni s hunyadmegyei részeik bitorlásától Makray Pétert eltiltják.
1427-ben* Szentgyörgyi Dénes fiait Balázst és Mihályt és László fiát Miklóst rokonaik Felpestesi péter és fiai Fábián, György, Albert {115.} és Tamás eltiltják itteni részeik Olasz (Woloz) Sebestyénnek való elidegenitésétől.
1435-ben* Makrai Fábián emlittetik.
1439-ben* Szentgyörgyi Miklós emlittetik. 1439-ben* Szentgyörgyi Balázs igtató hütös ember.
1440-ben* Makray László fia Miklós s ennek fia Gergely, Makray Péter fiai Fábián, Albert, Tamás és Egyed, valamint Balázs fia Fülöp, Olasz Sebestyén várnagyot s annak fiait Pétert és Jánost, Erzsébet, Agotha és Ilona leányait Vizszentgyörgy bitorlásától eltiltják.
1449-ben* ugyanazon Porkoláb Sebestyén emlittetik, mint már szentgyörgyi birtokos.
1450-ben* Szentgyörgyi Miklós és Olasz Porkoláb emlittetik.
1454-ben* Szentgyörgyi Miklós. 1455-ben* Szentgyörgyi Miklós. 1456-ban* Szentgyörgyi Miklós, és János is.
1467-ben* itteni birtokosok Makray Tamás és Szentgyörgyi Gergely, György.
1479-ben* Makray Tamás.
1480-ban* Szentgyörgyi Tamás, Gergely és György.
1495-ben* Szentgyörgyi György. 1495-ben* Szentgyörgyi György és Gergely.
1501-ben* Szentgyörgyi Albert. 1503-ban* Szentgyörgyi Tamás.
{116.} 1505-ben* Szentgyörgyi György és Makray Bertalan. 1514-ben is.*
1519-ben* Makray Bertalan és Sebestyén.
1524-ben* ugyanazok és Szentgyörgyi Gergely s László.
1537-ben* Makray Bertalan, László és Sebestyén.
1540-ben* Makray Bertalan és László és Szentgyörgyi László.
1542-ben* Makray Bertalan és fia László, valamint Szentgyörgyi László itteni Felső-rét (Felsewryth) nevü kaszálójukat* a szamosújvári várnak eladják.
1544-ben* egyfelől Szentgyörgyi László s fia György, másfelől pedig Makray Bertalan és fia László, mint egy közös törzsből származottak Szentgyörgyöt maguk közt két egyenlő részre osztják. Ugyanez évben Viz-Szentgyörgynek egy kis része, Litterati vagy Márton deáknál volt elzálogositva.
1551-ben* a marosvásárhelyi országgyülés egyik pontjában elrendeli, hogy a szamosújvári várnagyok a szentgyörgyi nemeseket malom épitésétől el ne tiltsák s őket egyébként se terheljék.
1553-ban* Szentgyörgyi László s Makray Lászlónak hason nevü fia.
1568-ban* Szentgyörgyi Boldizsár és László.
1576-ban* Báthory István fejedelem néh. Szentgyörgyi György és Boldizsárnak magvaszakadtán itteni részeit Bessenyei Istvánnak, Békés Gáspár ellen az ő hadseregében harczoló familiarisának adományozza. De Bessenyei magát egy év alatt be nem igtatta, mivel donatióját elvesztette s mivel ha egy év alatt az igtatással meg nem erősittetik, az adomány többé nem bir érvénynyel, ez okból 1585-ben* rendeli Báthory István Géczy János erdélyi gubernatornak, hogy adasson e birtokról Bessenyeinek új adománylevelet s így került új adomány czímén birtokába.
1576-ban* Köblösi Theke Balázs és néh. Makray Tamás leánya Orsolyának fia Lukács, fia Ferencz, azon Szentgyörgyi Makray Tamás fia Bertalan, fia László, fia Bertalantól itteni részéből osztályt követel.
1576-ban* Szentgyörgyi Makray Bertalan vajdai ember.
1577-ben* a Bessenyeinek adományozott szentgyörgyi rész iránt egyfelől azon Szentgyörgyi Boldizsár özvegye Román Apollónia és Szentgyörgyi György leánya Zsuzsánna, másfelől Makray Bertalan vérség {117.} jogán ezen adományt perrel támadták meg, Makray kimutatta, hogy ő Felpestesi Gecze fia János, fia János, fia Egyed, fia Péter, fia Tamás, fia Bertalan, fia László és épen így azon Szentgyörgyi Boldizsár és György is ugyanazon Felpestesi Gecze fia id. János és fia Egyed, fia Dénes, fia Mihály, fia László fiai voltak, minek következtében Báthory Kristóf ebbeli jogát elismervén, a Szentgyörgyiek itteni javait Bessenyei ellenében Makray Bertalannak itéli oda, a Szentgyörgyi női ágat pedig keresetétől elüti.
1578-ban* Kiskapusi néh. Gyerőfi Pálnak néh. Szentgyörgyi László leányától Ilonától való fia György és Szamosfalvi néh. Gyerőfi Mihálynak ugyanazon Szentgyörgyi László leányától Annától való fia István és néh. Szentgyörgyi György leánya Zsuzsánna, itteni részükben a fejedelem által megerősittetnek.
1590-ben* Apanagyfalvi Sárkány Tamás fia János per közben itteni s más részei iránt Makray Bertalannal egyezségre lép.
1593-ban* Makray Bertalan.
1599-ben* Szentgyörgyi Makray István.
1606-ban* Makray Péter emlittetik.
1610-ben* Makray Bertalan és Bethlen Erzsébet fia Péter, mint a széki merénylet részese, e birtokától megfosztatott, de midőn azt a fejedelem sógorának Mányiki Dobay Istvánnak adományozta oda, azt Dobay Makraynak visszabocsátotta a nemesi udvarházzal együtt.
1614-ben* ugyanazt ismétlik.
1642-ben* Makray Péter annak fejében, hogy fiörököse nem lévén, s e megyében levő javai fiusitandó leányaira szállhassanak, a fejedelemnek a „vizszentgyörgyi puszta falu helyének határából” Szamosújvár felől a várnak 40 köböl vetésre való földet, a vár rétjei mellett pedig 25 öl szénatakarásra való rétet, valamint ottani erdejének és malmának felerészét adja.
1642-ban* Rákóczy György e fiágon való puszta falu helyében Makray Péter leányait Erzsébetet Vakoi Valkay Lászlónét, Anna, Borbála, Zsófia és Ilona fiusitott hajadonokat e birtokban megerősiti, hogy ezt leányaira hagyhassa. Hunyadmegyében való örökségétől eltekintve, adott a fejedelemnek ezért e puszta falu határából Szamosújvárához 40 öreg köbölnyi vetésre valót s a szamosújvári rétek szomszédságában, a hol épen kivánják, 25 öl szénarétet és azon határban „az hegyen való erdőnek {118.} is a őnga Szamosújvárhoz tartozó malma és az Szamos felől való hason felét és részét” adott 3 ezer forintot és adja azon függőt, (fülbevalót), melyet még az előtt bizonyos idővel igért volt.
1656-ban* Móré Zsigmond fia László itteni részét, mely anyjától Szentgyörgyi Zsuzsánnától szállott reá, leányára Borbálára Szőrös Péternére hagyja.
1658-ban* teljesen elpusztult falu, nincs egy lakosa sem.
1702-ben* birtokosa gróf Bethlen János.
1719-ben* e puszta falu helyét Makray Ferencz és néh. Makray István árvái: Ágnes, István, György, Zsigmond, József és Benjámin közt 2 részre osztják.
1728-ban* Naláczi Naláczi József, kinek neje Makray Katától való leánya Rachel, perli Vizszentgyörgyi Makray Ferenczet és ifj. Pétert, kik fiai voltak Péternek, ez fia Péternek, egy itteni résznek leánya részére való kiadása iránt.
1735-ben* julius 27-én kelt szinlelt cserével Makry Ferencz e birtokának felét s iklódi részét cserébe adja Diószegi Mihálynak felsőtőöki, szentkatolnai részeért, melybe fia Péter két izben is beleegyezett, de per lett belőle, mely a Makrayak javára 1787-ben dőlt el.*
1742-ben* Makray Zsigmond itteni részétől mindenkit eltilt.
1746-ban* Makray István fia Zsigmond óvást tesz az ellen, hogy osztályos testvére Makray Ferencz s fia Péter, Makray Istvánné Barcsai Éva közt történt egyezkedésnek, mely szerint 1735-ben itteni részüket Diószeghi Mihálynak zálogba adták s főkép az itt a Kis-Szamoson levő malom iránt.
1760–69-ben* birtokosai Makray István, Zsigmond és György, Diószegi István és Mihály.
1804-ben* Marillai Andrásné, a Makray László testvérének fia Marillai Lajos az 1578. évi nova donatio alapján Gyerőffy István s társai részökre adott itteni birtokból osztályt követel.
1848-ban* Viz-Szentgyörgypuszta dézmát fizető birtokosai: Torma Sámuel és István, Makray Zsigmond, Sándor, László Makray Jánosné.
{119.} Egyháza 1413-ban* Szent-György tiszteletére (Ecclesiam Beati Georgii Martyris penes fluvium Vizzamos) volt épitve a Viz- vagy a mai Kis-Szamos mellett.
1508-ban* plebánosa emlittetik.
1543-ban* plebánosa János presbiter.
1593-ban* unitárius anyaegyházközség. Papja Almási Márton, a papi szék egyik tagja.
1863-ban* egykori papjának járt a quarta, melyet a ref. egyház számára utaltak ki.
1470 és 1509 közt Belső-Szolnokvármegye birái gyakran tartanak itt törvényszéket, a miből következtethetjük, hogy tekintélyes község volt s arra alkalmas épületekkel rendelkezett a birtokosa.
Határhelyek: 1413-ban* Soóspatak.
1542-ben* Felsőrét, Kászáló, Kovácsi fok, Határhely.
1719-ben* Vetestana, Ungyul Ambrus, Ungyul Hiránul, Resztoka, Sóstó, Kaszálló.
| Virágos-Berek. | TARTALOM | Víz-Szilvás. |