8. CSÍKSOMLYÓ

FEJEZETEK

1333-ban a pápai tizedjegyzék Sumlov (Sumbov) néven írja. 1444-ben villa Somlyo, 1519-ben Bárdotfalva (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordul elő. 1567-ben a regestrumban 13 kapuval jegyzik Várdotfalva néven. (SZOKL. II. 220.) 1591-ben Somlyóként (C. Suciu: i.m.) szerepel.

1333-ban plébániatemploma van, papja, Pál ebben az évben 10 régi banálist fizet, 1334-ben Miklós pap 2 régi banálist. (Beke: Az erd. egyházmegye. 179.; Orbán: Székelyföld. II. 12., 1. jegyz.; Documente. XIV. C., III. 170, 199.) Pál pap úgy is szerepel, mint sacerdos de Chik, ami nem jogosít fel arra, hogy külön plébániára gondoljunk, amint azt Beke és Orbán és a Harghita Kalendárium (1974. 205.) feltételezi.

A pápai tizedjegyzék korának temploma román kori alkotás volt. Szent Péter és Pál tiszteletére volt szentelve és az egyházközség ma is Szent Péter egyháza néven ismeretes.

Román kori a torony két oldalán látható két félköríves ajtókeret és valószínűleg a torony alsó része is. Az egyik ajtó innen a kriptához vezet. (Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 218.; Orbán: i.m. II. 20.; Banner: Csík.) Az első középkori templomnak eredetileg nyugati és déli bejárója volt. A XV. században bővített és átépített mai templomba másodlagosan helyezték el. (Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemlékeink.)

A XV. századbeli építkezés stílusjegyeit főképp a torony őrzi: a gótikus ablakok, részben befalazva, a támpillérek és a kerítésbe befalazott kőkeretek (pl. egy késő gótikus ajtókeret).

Az első építési korszakból román kori lehet a pálfalvi keresztelőkút vagy szenteltvíztartó is.

A tornyán szereplő évszám (1680) a javítás és bővítés idejét jelzi. Ehhez kapcsolódik az az adat, mely szerint 1681-ben Vitus Pilutius marianopolisi érsek két új mellékoltárt szentel Szűz Mária és Szent István tiszteletére. (Az Oltár. II. 126.)

Az akkori templom hajóját sima boltozat fedte, a szentély boltíves volt.

1757-ben annyira roskadozó állapotba kerül, hogy új templom építését tervezik, de erre csak 1795–1805 között kerül sor. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 341.)

1823-ban a tornyát magasítják. (Az Oltár. i.h.)

A középkori templom öröksége az egykori szárnyasoltár. A templom újjáépítésekor eltávolítják és 1888-ban szétbontják. Két szárnyképe a budapesti Szépművészeti Múzeumba, az oltárszekrény és predella az Erdélyi Múzeumba kerül és később a középső kép is a Szépművészeti Múzeumba.

Stílusa és a Jagelló kori címer alapján készítési idejét 1510–1520 közé teszik. Ez a címer a jobb oldalán látható, baloldalt pedig a székely címer.

A középső kép Szűz Máriát ábrázolja, szentek (Szent Péter, Szent Pál, Szent Ferenc, Szent Domokos) között. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 304, 218., 263. kép; Rados: Magyar oltárok. 60.) Ugyancsak a régi templomból maradt meg egy XVI. századi (1518–1820) kisebb szárnyasoltár.

Az Erdélyi Múzeum őrzi (Balogh J.: i.m. 305., 214. kép.)

A Csíki Múzeumban őrzött Vir doldorum szintén a Szent Péter-templomé volt az 1520-as évekből. (Balogh J.: i.m. 305. kép, 206.)

Utoljára 1911-ben újították színes ablakokkal és művészi falfestményekkel. (Az Oltár. II. 127.)

Katolikus plébániatemplom

Csíksomlyói Madonna

A KEGYTEMPLOM

Az első adat a somlyói ferencesekről 1352-ből ismeretes, amikor már innen gondozzák a moldvai katolikusokat. (Schematismus. 1882. 71.)

IX. Bonifác pápa 1400-ban engedélyezi, hogy Alvernoi Bertalan 4 rendházat alapítson. Ezek egyike Csíksomlyó Billich néven. Ennek bizonyságát erősíti, hogy 10 évre már Bákóban is ferences rendház létesül: Losonczi Margit alapítása (György: A Ferencrendiek. 65.) A templom építésének kezdetét erre az időre lehet tenni.

Folytatása az observans ferencesek műve, akiknek támogatására Hunyadi János 1442-ben 32 családapát jelöl ki confraternek, és bővítteti a templomot.

Az építkezés folytatását hivatott támogatni IV. Jenő pápa búcsúengedélye is július 2-ára, 1444. jan. 27-i keltezéssel: eccelesie beate Marie semper virginis domus ordinis fratrum minorum de observantia, villa Somlyo in confinibus Valaciae prope Tartariam. (SZOKL. I. 153.; Orbán: i.m. II. 14.)

1448-ra készen áll a templom 8 oltárral. Ez a dátum szerepelt a templom nyugati oldalán. (Orbán: i.m. II. 14., 1. jegyz.)

A középkori templom akkora volt, mint mai hajójának kb. fele.

A templomhoz az 1530-ban Brassóból elűzött Klarisszák részére kápolnát építenek, Szent Ferenc tiszteletére. 1649-ben Domokos Kázmér egy másik kápolnát építtet hozzá. (György: i.m. 151.; Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 64.)

A nyugati homlokzaton a Keresztrefeszített Jézus képe volt látható Szűz Máriával, Szent Ferenccel és Szent Jánossal, alatta az alábbi gótbetűs felirattal: Ad honorem Domini Nostri Jezu Christi MCCCCXXXXVIII. (Balogh J.: i.m. 124.)

Sok viszontagságon megy keresztül. Székely Mózes, Ali basa, majd Thököli csapatai megrongálják. Csak az 1694. évi tatárbetörés ellen tudják megmenteni.

A búcsúsok nagy tömege miatt a középkori gótikus templom kicsinynek bizonyul, ezért 1804–1876 között nagy, díszes barokk templomot építenek helyette.

A régi templomból megőriztek egy késő gótikus ajtókeretet (a keresztfolyosó délkeleti szárnyának falában), egy másik ajtókeretet a pincekripta lejárójánál és egy kis pinceablakkeretet.

Nagy értékű öröksége a Mária kegyszobor, mely 1510–1520 között készülhetett. Eredetileg a négy mellékoltár (Mária, Szent Ferenc, Szent Antal, beginák kápolnaoltára) egyikén állott. 1664-ben helyezték a főoltárra, Szent Katalin és Szent Borbála szobraival együtt. (Karácsonyi J.: Szent Ferenc rendjének tört. 24, 264.; Balogh J.: i.m. 128, 141., 41. jegyz.; Roth: Die d. Kunst in S. 138.) Roth szerint frank stílusú alkotás az 1500-as évekből.

Ezzel szemben mások a csíki faragó iskola alkotásának tartják, s kapcsolódik a többi csíki Madonnához. (Balogh J.: i.m. 128.)

A szobor kisebb mását bronzból öntve a templom homlokzatán helyezték el 1837-ben. Rothenbacher brassói ötvösmester műve. (Orbán: i.m. II. 15.) A kolostor mai formáját a XVIII. század második felében kapta.

Kegytemplom

SALVATOR-KÁPOLNA

A Kissomlyó-hegyen három kápolna áll.

A Salvator-kápolna a legrégibb: Hunyadi 1456-os nándorfehérvári győzelme után épült. A sokszoros tatárbetörés utáni újításáról és felszenteléséről 1680-ban van adat, amikor V. Pilutius marianopolisi püspök szenteli fel. (Schematismus.1882. 71.) A nyugati kapuján látható dátum (1678) is megújítását jelzi. (Orbán: i.m. II. 13.) Festett kazettás mennyezete a XVII. századból való.

Salvator kápolna

SZENVEDŐ-KÁPOLNA

Jézus ostorozásának tiszteletére épült ismeretlen időben. (Orbán: i.h.)

SZENT ANTAL-KÁPOLNA

Az 1661. évi tatárbetörés után Csoboth Antal ferences testvér építi annak emlékére, hogy a Kissomlyó oldalán rejtőzve megmenekült. (Endes: i.m. 342.)

Szent Antal-kápolna

NAGYSOMLYÓI KOLOSTORTEMPLOM

Kunits szerint (Dacia Siculica. 53.) már a XI–XII. században szerzetesek telepedtek le Csíksomlyón. Ezt a hagyományra épített feltevést két, részben kőbe vésett dokumentum hozza közelebb a történelmi valósághoz.

Tény, hogy a Nagysomlyó-hegyen, ill. annak kisebb csúcsán kolostor állott, várszerűen megerősítve, 150 lépés hosszú fallal körülvéve. Belül falhoz épített cellák sorakoztak. Kápolnája Szent Lukács tiszteletére volt szentelve.

Bizonyosra vehető, hogy a kápolna és a vár előbb állott és a korábbi vár falait alakították át kolostorrá.

A másik kőbe vésett dokumentum: a somlyói kolostor lábasházának falába beépített kő, ezzel a felírással: C.C. 1202. Úgy tartották számon, hogy ez a kő a nagysomlyói kolostorból származott. Értelmezés szerint: Conventus Cistercientium (vagy Carmelitarum vagy Chikiensis). Valószínűbb az első, mert éppen ebben a korban jelennek meg a ciszterciták Erdélyben (pl. Kercen). (Orbán: i.m. II. 16., 1. jegyz.)

A nagysomlyó-hegyi vár és klastrom még a nagy tatárjáráskor elpusztulhatott. A kápolna a XVI. században még állott. Az 1202-es dátum volna a csíki kereszténység első dátuma.

A csíki kereszténység a továbbiakban összefügg Csíksomlyóval, s azzal is, hogy a reformációkor – néhány kísérletet leszámítva – egész Csík megmarad a katolikus vallásban, mint Cserei Farkas írja: „A székelyek, mióta a scytiai pogányságból kitértek, mind ekkorig sok rendbeli háborúk, veszedelmek, idők, fejedelmek változása között is, az igaz hitben megmaradtak.” (Geographia Mariana Regni Hungariae). A fejedelmekre, háborúkra való utalás János Zsigmondra vonatkozik, akivel a Hargitán szembeszálltak „a vallási meggyőződésüket támadó János Zsigmond ellen, ki a reformációt el nem fogadókat üldözni rendelte” – amint Orbán (Székelyföld. II. 11.) idézi Losteinert. A hargitai csata 1567. Pünkösd szombatján dőlt el, aminek emlékére tartják minden Pünkösd szombatján a híres csíksomlyói búcsút. A csata helyét előbb kőkereszt, majd fakereszt jelölte. Helyette br. Henter Antal egy feliratos kőtáblás emlékoszlopot készült felállítani. A kőtábla el is készült és Simon Jukundián a templom terén álló Nepomuki Szent János-kápolna homlokzatára helyezte. A kőtáblán ez olvasható: „Emlékére azon győzelemnek, melyet 1567 Pünkösd szombatján ezen helyen nyert ifjabb János Zsigmond király hada ellen az maga szent Hitét védelmező székely nép.”

Újabb vélemény szerint nem került sor csatára. A védelemhez elég volt a felvonulás.