7. CSÍKRÁKOS

1333-ban a pápai tizedjegyzék Rakus néven jegyzi. (Beke: Az erd. egyházmegye. 178.; Orbán: Székelyföld. II. 65., 4. jegyz.) 1463-ban Rákus, 1569-ben Rákosfalva (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordul elő. 1567-ben a regestrum 30 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 221.) 1602-ben Rákosként (C. Suciu: i.m.) írják.

1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, Simon a pápai tizedjegyzék szerint 1 garast fizet, ugyancsak 1333-ban 2 banálist (a pap neve elírva: Zumeyn), 1334-ben 2 régi banálist. (Beke: i.h.; Orbán: i.h.; Documente. C. III. 164, 171, 199.)

1524-ben a plébános, „de Kys Azzon: Laurencius de Oláhfalu, Vice Archidiaconus Sedis Chyk, Szent Gyorgyo ac Kazzon”. (Görög Joachim: Csík, Gyergyó. Székely nevek eredete.)

Az egyhajós csarnoktemplom építési idejét a román kori részletek alapján a XII–XIII. század fordulójára teszik. (Bíró: Erdély művészete. 22.) Ilyen a déli bejárat kőkerete, melynek felső köríves részéből csak töredékek maradtak meg, részben elfalazva, barokkizálva. Van, aki erre a korra teszi a déli bejáró és jobb oldali oldalhajó közötti kőoszlopos tornácot is. (Szőnyi: Régi magyar templomok. 226.; Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 218.; Banner: Csík.; Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemlékeink.)

A mai templom csúcsíves, egyhajós, a tíz szög 4 oldalával záródó apszisával nagy vonalakban a késői gótikus kor emlékét őrzi. A torony és a szentély építési idejét a Hunt-Pázmán címer alapján 1457–1467-re teszik. (Székelyföldi vártemplomok 96).

Eredeti jellegzetessége, hogy a szentély hosszabb, mint a hajó és tengelye a hajóétól balra elhajlik 8 fokkal. Hálóboltozatát a szentély őrizte meg. Bordáinak gyámkövein címerpajzsok díszlenek és a záróköveken is: középen a Hunt-Pázmán címert ismeri fel Köpeczi. Az egyik gyámkő címerében a Hunyadiak hollóját sejtik. (Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 226.)

A diadalív csúcsíves.

A hajó barokkos mennyezete lapos. Egykori festett mennyezetének csak darabjai maradtak meg az 1661. évi Ali-féle pusztítás után. Ezeket a kórusfeljáró mennyezeténél használták fel.

Kereszthajóját, ill. déli kiszélesítését később (1756–1758-ban) toldották hozzá, amit az jelez, hogy az egykori csúcsíves ablakot félig takarja. (Orbán: i.m. II. 67.)

Csúcsívesek a sekrestye ajtaja, a szentély ablakai, a kereszthajó feletti ablak, a sekrestye ablakai, a déli szárny emeletmagasságában utólagosan elhelyezett ajtókeret. A támpilléreket átalakították. A torony bejárata szintén csúcsíves.

Külön érdekessége a templomnak a hatalmas torony oldalain a festett, négyzetes kockákba osztott, figurákkal díszített festménysorozat, melyben állatok, emberek, égitestek tarkállnak rendszertelenül. Zabya Péternek tulajdonítják, akiről felirat van a kereszthajó déli szárnyának boltozata feletti fedél alatt: „Anno Domini 1507 Hoc opus fecit Petrus Zabya” (olvassák 157-nek, vagy 1517-nek is). (Orbán: i.m. II. 68.; Entz G.: Székely templomerődök. 3.; Kelemen Emlékkönyv. 264., 67. Jegyz.)

A torony alapjaiban szintén Árpád-kori, a Hunyadiak korában magasították, amikor a gótikus építkezés történt.

A falfestménytöredékek egykori freskók léte mellett tanúskodnak (Balogh J.: Az erd. renaissance. 140/35.), a diadalív bal és jobb oldalán. Egyik női alak talán Szent Ilona az Antal-kereszttel. Kívül, a bejárat feletti gótikus ablak két oldalán két töredék. Az egyiken talán Szent Kristófot ábrázolták (László Zsuzsa).

A tornyon látható figurális rajzokról a legújabb megállapítás, hogy Zabya Péter csak restaurálta és egyes jegyeket újra rajzolt a keresztény felfogás ízlése szerint. Ez utóbbiak tartoznak a gótikus festészethez s többnyire a zodiákus csillagképeit ábrázolják (László Zsuzsa). A többiek a pogány kori természetkultusz, termékenységi jegyek emlékeire emlékeztetnek. (Lásd: Vécsey Gyula a Hét 1976. nov. 10-i sz.-ban; Harghita Kalendárium. 1974., 148–149.)

Losteiner szerint a középkori templomban a csíksomlyóival vetélkedő Mária-szobor volt, amelyet Székely Mózes katonái vagy más reformálók elégettek a templom szentképeivel és feszületeivel együtt. (Orbán: i.h.; Endes: i.m. 339–341, 68–69.) A főoltár képét Veres Mátyás festette 1794-ben (Székelyföldi vártemplomok 96).

A templomot lőréses bástyafal vette körül.

A XVIII. században katolikus egyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.) Anyaegyháza volt a legújabb időkig Madéfalvának, Vacsárcsinak és Göröcsfalvának. Göröcsfalva ma is közvetlen tízese Rákosnak.

Lakossága mindvégig katolikus. Talán Székely Mózes idejében volt kísérlet a reformálásra, de nem volt maradandó.

E század elején is csak katolikus temploma és egyháza van. (Helységnévtár. 1913.)

A Bogáthegyen kápolna áll, melyet 1725-ben építettek, és minden jel szerint a helyén vár állott. (Orbán: i.m. II. 69.) A vár eredetét a XV. századra teszik. (Köpeczi–Sebestyén J.: i.m.)

Katolikus templom

A katolikus templom belseje

A csíkrákosi Madonna