26. SZENTJÁNOS

1584-ben Szentjános mint prédium szerepel. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; SZOKL. IV. 91.) 1521-ben Zápolya János a Szent János birtokot a torjai Apor Istvánnak, Lászlónak és Mihálynak adományozza. (Orbán: Székelyföld. III. 112., 1. jegyz.)

1584-ben itt, az elpusztult falu helyén, Polyánon felül még állott a kápolna. (Mikó: Erd. tört. adatok. I. 67, 165.; Orbán: i.m. III. 112., 2. jegyz.)

A múlt század közepén a Szent János töve nevű helyen, a mai Kiskászon fölött, ahol a Kápolnapatak a Kászon vizébe ömlik még láthatók voltak a kápolna vagy templom romjai. (Orbán: i.m. III. 112.)

A Szent János-kápolna és falu a középkorban Kászon filiája.1524-ben elszakad az anyaegyháztól és külön papja van, „Lőrinc de Oláhfalu” alesperes. A különválás évében templomot is szentelnek; Felvinczi János püspökhelyettes a szentelő pap. (Beke: Az erd. egyházmegye. 178.; Tabular Albense. 429, 431–432.)

1584-ben már lakatlan, csak a kápolna őrzi emlékét. Lakói a Szentlélek és Polyán határában levő Kiskászonba költöznek. (Orbán: i.h.)

Perkő hegyi katolikus kápolna