27. KÉZDIVÁSÁRHELY

1407-ben tűnik fel először oklevélben Toriawására néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) Az 1567. évi regestrumban 60 kapuval szerepel.

1427-ben Thorja vására királyi város. (Orbán: Székelyföld. III. 101.), 1530-ban Kyzdivásárhel (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.

Középkori templomát nem említik az oklevelek.

Mivel 1570–1576 között István a református pap, feltételezhetjük, hogy itt előbb katolikus egyház létezett, lakói pedig a reformáció idején lettek reformátusok, és nincs kizárva az sem, hogy a lelkipásztor, István előbb katolikus pap volt.

Abban az időben ugyanis minden városi rangú helységnek volt temploma és egyházközsége, márpedig egy századdal korábban Torjavására város és még előbb vásáros hely volt.

A középkori katolikus egyház létezésének bizonyítéka az 1488-ban Pál, argesi püspök, gyulafehérvári segédpüspök által kiállított okirat, mely a torjavásárhelyi János diákónussá és presbiterré való felszentelését igazolja. (SZOKL. III. 113.)

Sajnos, a középkori templom teljesen elpusztul, 1781-ben új református templom épül újgótikus stílusban.

A reformáció idején az egész város református lesz, templomostól, s mint fentebb feltételeztük, papostól.

Katolikusok csak a XVII. század végén tűnnek fel újra, akkor is a Kantában, mely Alsó-Volál néven előbb nem is tartozott a városhoz. Ezzel kapcsolatban írja 1777-ben Keresztes Máté, kézdivásárhelyi református lelkipásztor: „...ráczok és oroszok települtek le... mind egytől egyig jövevények... alig 50–60 esztendeje, hogy oda települtek...” Egy deszka kápolnát is említ, amely mellett hol volt barát, hol nem. (Orbán: i.m. III. 107., 1. jegyz.)

1696-ban Nagy Mózes ide telepíti a minoritákat, akik középiskolát tartanak fenn. Mai templomukat 1727-ben kezdik építeni, de csak 1795-ben fejezik be. (Schematismus. 1882. 101.; Minorita Rend Névtára. 1882–1883.)

A XVIII. században Kanta néven szerepel a katolikus plébánia. (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.)

Katolikus templom

Református templom