A FORRÁSKUTATÁS ÉS FORRÁSKRITIKA TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON

1.

A történettudomány célja a kultúra szempontjából jelentős emberi tevékenységekben, illetőleg életnyilvánulásokban tapasztalható fejlődés megismerése; vizsgálatának tárgya tehát elmúlt események és jelenségek sorozata. E tárgy közvetlen szemléletünknek, érzéki tapasztalásunknak hozzáférhetetlen lévén, közvetett úton igyekszünk azt megközelíteni. A mult eseményeit és jelenségeit töredékes maradványaikból és többé-kevésbbé szubjektív leírásokból, esetlegesen korunkra jutott történeti forrásokból kell rekonstruálnunk. A történeti forrásanyag töredékessége, hézagossága, szubjektív természete s a történelem tárgyához való közvetett viszonya teszi szükségessé rendszeres és teljességre törekvő összegyüjtését s az összegyüjtött anyag megbízhatóságának vizsgálatát. A forrásanyag e sajátosságaiból következik, hogy az eredményes történelmi vizsgálódás legfontosabb módszertani előfeltétele a rendszeres forráskutatás és forráskritika.

V. ö. Ttud. KK. I. 1. 6–10. §§ 1. 2. 8–33 §§.