OPERALEXIKON

CÍMLAP   —   ELŐSZÓ   —   RÖVIDÍTÉSEK
A   B   C   Cs   D   E   F   G   Gy   H   I   J   K   L   M   N   Ny   O   Ö   P   Q   R   S   Sz   T   U   Ü   V   W   X   Y   Z   ZS  


N

Nabucco - Verdi 4 felv. operája (1842, Milánó, Sc.), T. Solera szövegére. Magyarorsz. bem.: 1846, pesti Német Színház; 1847, pesti N.Sz.

Verdi sorrendben harmadik, de tulajdonképpen pályakezdő műve. Bemutatója fergeteges siker volt, ettől kezdve a fiatal maestro országszerte híres zeneszerző lett. A Nabucco bemutatja már mindazt a karaktervonást, ami Verdit elődeitől: Rossinitól, Donizettitől és Bellinitől elválasztja: a szöveg és zene zenedrámai egységét, a dramaturgiailag indokolt együttesépítkezést, a logikus motívumtechnikát és - mindenekelőtt - kifejezést, mint elsődleges célt. A darab eszmeileg három réteget tartalmaz: patrióta-opera ("Szállj gondolat"-kórus!), vallásos zenedráma s egyének tragédiája.

Nachbauer, Franz (1835-1902) - német op.én. (T). Kisebb német színpadok után 1866-1890 a müncheni opera tagja volt, ahol ő énekelte először a Nürnbergi mesterdalnokok Waltherjét és a Rajna kincse Froh-ját.

Nachtlager von Granada, DasGranadai éji szállás

Nádas Tibor (1918-) - magyar op.én. (Bbar). 1946-ban debütált a szegedi N.Sz.-ban, a Carmen Zunigájaként. 1949-ig e színház, egy évadon át a Fővárosi Operettszínház, majd 1950 óta az OH tagja. A színház jeles basszus-buffói közé tartozik, főleg Mozart műveiben mondhat magáénak jelentős alakításokat (Papageno, Leporello, Don Alfonso stb.). Néhány drámai szerepet is énekelt (Albiani, Czilley), vendégszerepelt Bécsben és Svédországban.

Nádasdy Kálmán (1904-) - magyar rendező. 18 éves korában kezdődik kapcsolata az opera műfajával: ekkor fordítja le remekül a Gianni Schicchi szövegkönyvét. Három éven át rendezőgyakornokként működött az OH-ban, majd (1926-32) Kodály zeneszerzésnövendéke lett. 1933-ban tért vissza az OH-hoz, ahol évtizedeken át rendezőként, majd 1957-től főrendezőként, 1959-66-ig igazgatóként tevékenykedett. 1948 óta a Színművészeti Főiskola tanára, 1964-74 főigazgatója. - Nádasdy - aki rendezői pályája mellett igen jelentős műfordítói sikereket is magáénak mondhat - éppúgy rányomta bélyegét a magyar operajátszásra, mint kortársa és évtizedeken át rendezőtársa, Oláh Gusztáv. Nádasdy a pillanatnyi intuíció embere, aki zseniális ötletekkel, ám ugyanakkor egységes és mélyen átgondolt, lélektani mélységekig hatoló koncepcióval állította színpadra különböző stíluskorszakok operáit. Legigazibb területe: Puccini világa, amelynek világviszonylatban is egyik legjobb ismerője. A legapróbb részletekig kidolgozta a színészi játékot, ugyanakkor azonban sokat ráhagyott - nagyon helyesen az énekesek rögtönzőkészségére és átélésére. Egyaránt tökéletes biztonsággal vezette a szólistákat és a tömegeket. Pályája utolsó rendezéseiben (pl. A kékszakállú herceg vára, Trisztán) közeledett a legmaibb stílusokhoz, így az új-bayreuthi eszmékhez. Énekesek gárdáját nevelte; mint végzett zeneszerző és nagyszerű muzsikus, minden munkájának kiindulópontja természetesen maga a zene. Számos külföldi operai centrumban volt vendégrendező, főleg Olaszországban (Sc., F., firenzei Maggio Musicale, veronai Aréna, Róma, Palermo). Ő dolgozta át a Hunyadi és a Bánk bán szövegét. Prózai színpadon és filmrendezőként is működött. Háromszoros Kossuth-díjas, Kiváló művész.

Nádayné Widmár Katalin (?-?) - olasz szárm. magyar op.én. (S). 1872-1888 volt a pesti N.Sz., illetve az OH tagja, kora egyik legjelentősebb művésze. Noha szoprán volt, ő volt az első magyar Carmen. Énekelte az Álarcosbál Améliáját, Fideliót, Paminát, Sentát, Zerlinát, Rosinát stb. Oratóriumszólistaként is tevékenykedett.

Nadir - Bizet Gyöngyhalászok c. operájában Leila szerelmese (T), ifjú gyöngyhalász.

nadrágszerep - Régi eredetű és számos gyökérből táplálkozó gyakorlat szerint néhány férfiszerepet nők énekelnek. A leghíresebbek: Cherubin, Octavian, Siebel, Orlovsky. A nadrágszerepek eredete egyrészt a kasztrált énekesek korának gyakorlatára vezethető vissza, másrészt a prózai színpad idevágó hagyományára.

Nagy dicsőség! - Otello első mondatai Verdi operájának I. felvonásában. Az operairodalom leghatásosabb szerepkezdeteinek egyike. (A zárófázis magas h-ja révén a legnehezebbek egyike is...)

Nagy ég, remegek!La Grange-ária

Nagy Ferenc (1935-) - magyar karm. Pályáját a Honvéd Művészegyüttesnél kezdte, majd 1964-69 a pécsi N.Sz. karnagya volt. 1970 óta az OH karmestere és karigazgatója. Operadirigensként Bpesten 1970-ben debütált, a Végzet hatalmával. A Színművészeti Főiskola tanára. Elsősorban Verdi műveit vezényli.

Nagyidai cigányok - Rékai Nándor 3 felv. vígoperája (1906, OH), Várady Sándor szövegére, Arany János elbeszélő költeménye nyomán. A szerző később átdolgozta művét. Kulinyi Ernő szövegváltozatára (1939, OH).

Nagy Isten, halld, szólítlak én - Wagner Lohengrinje I. felvonásában az ún. Király-ima kezdősora. A párbaj előtti nagy együttest vezeti be, melyben a királyon (B) kívül Elza (S), Ortrud (MS), Lohengrin (T), Telramund (Bar) és a vegyeskar vesz részt.

Nagy János (1940-) - magyar op.én. (T). A Néphadsereg Művészegyüttesének (1963-67), az Állami Népi Együttesnek (1967-71) volt tagja. 1971-ben debütált az OH-ban, Don Joséként. Azóta e színház tagja a spinto-szerepkörben (Don José, Cassio, Narraboth, Macduff).

Nagy Károly - A nagy frank király, a német-római császárság megalapítója több opera hőse lett: Pallavicino (1683), Domenico Gabrieli (1688), J. G. Conradi (1692), Alessandro Scarlatti (1716), Elsner (1807).

Nagy Margit (1899-1941) - magyar op.én. (S). 1923-ban debütált az OH-ban, Mimiként. Az OH-nak közel két évtizeden át vezető lírai szopránjai közé tartozott (Margit, Grófné, Octavian). Kiváló oratóriuménekesnő is volt.

Nagy messzi tájGrál-elbeszélés

Nagyopera - 1. A párizsi operaház világszerte elfogadott neve. - 2. A romantikus operairodalom külön műfaji kategóriája, mindenekelőtt a francia stiláris világban. Meyerbeer, de legalább ennyire a szövegíró Scribe fejlesztették ki Párizsban e típust, melynek előzményei Rossini Telljéhez, sőt, Spontinihez nyúlnak vissza. Lényege; tragikus tárgyú, rendszerint történelmi témájú librettó, 4 vagy inkább 5 felvonás, széles zenei kidolgozás, nagy balett jelenetek, látványosság a színpadon és színes hangszerelés a zenekarban, virtuóz énekszerepek. A nagyopera hatott francia földön kívül is: Wagner korai műveiben és Verdi érett korszakában. (Mondhatni, Verdi Don Carlosa és Aidája nemesítette meg az eredetileg gyakran felületes operatípust.) A mai kor kezdi felfedezni, hogy a nagyopera nem oly teljességében elvetendő - főleg tipikus képviselője, Meyerbeer nem -, mint azt a századforduló ideje óta gondolták.

Nagy ősök fényes vára - Fiesco (B) kétségbeesett áriája Verdi Simon Boccanegrája prológusában.

Nagypál László (1915-) - magyar op.én. (T. majd Bar). 1940-ben debütált az OH-ban, Hovanszkij Andrejként. 1964-ig tenoristaként működött, mint a színház egyik legjobb lírai (főleg Mozart-) tenorja. Kimagasló muzikalitás és kiművelt énekhang jellemezte szerepléseit. Nemcsak lírai szerepekben (Mozarton kívül: Hoffmann, Pinkerton, Alfréd stb.) aratott jelentős sikereket, hanem a drámaiakban is (Don Carlos). Jelentős színészi adottságai és temperamentuma tették kiváló Florestanná, Dimitrijjé, Pique Dame-Hermanná. 1964-től nyugalomba vonulásáig (1974) baritonistaként működött.

Nagypénteki varázs - Wagner Parsifaljának egyik jelenete a III. felvonás 1. képében. Lényegében zenekari muzsika, amely a természet tavaszi ébredését festi. (Gyakran előadásra kerül önálló zenekari számként is.) Gurnemanznak (B) jelentős énekszólója van e részletben.

Nagy Péter - A nagy orosz cár, regényes élete miatt, több romantikus opera főhőse lett: Grétry (1790), Weigl (1814), Mercadante (1827), Donizetti (1827), Lortzing (1837, Cár és ács), Meyerbeer (1854, Észak csillaga). Néma szereplőként színpadra lép Nagy Péter Muszorgszkij Hovanscsinájában is (a IV. felvonás nálunk kihagyott 2. képében).

Nagy Sándor - A makedónok világhódító királyáról készült talán a legtöbb opera a történelmi tárgyú művek között. A legtöbb Metastasio Alessandro nelle Indie c. librettójára. A hatalmas sorból csak mutatóba néhány (a darabok közül számosnak Nagy Sándor ellenfele, Porus a címadója): Händel (1726), Vinci (1729), Porpora (1730). Hasse (1731), Leo (1741), Graun (1744), Gluck (1745), Galuppi (1749), Jommelli (1757), Piccinni (1758), Sacchini (1768), Paisiello (1774), Cimarosa (1781), Cherubini (1784), Anfossi (1787), Pacini (1824). Más szövegkönyvekre: Cavalli (1651), Steffani (1695), Strungk (1698), Lotti (1717), Bononcini (1737), Händel (1737), Paradisi (1741), Sacchini (1770), Catel (1808), Kurpinski (1808).

NanettaAnnuska 2.

Nantíer-Didiée, Constance (1831-1867) - francia op.én. (MS). Torinóban debütált, Mercadante Vesztaszűzében. Párizsban, Londonban, Madridban és Pétervárott énekelt rendszeresen. A Végzet hatalma 1862-es pétervári premierjén ő volt az első Preziosilla.

Napfény és boldogság - Verdi Rigoletto c. operája I. felv. 2. képében Gilda (S) és a herceg (T) szerelmi kettőse.

Nápolyi opera - Amikor a XVII-XVIII. sz. fordulóján Nápoly átveszi a vezetést Velencétől, megszületnek az operaműfaj olyan műfaji és formai újításai is, amelyek a további századok során az operakomponálásban törvénnyé és modellé válnak. Az első nagy nápolyi mester, Alessandro Scarlatti (1660-1725) vezeti be a gyors-lassú-gyors tételrendű ún. olasz nyitányt (sinfonia), a Da capo-áriát (l. ott), valamint az énekszólammal koncertáló hangszerszólót. A nápolyi iskola nevéhez fűződik a bel canto stílus (l. ott) és mindenekelőtt itt lát napvilágot az opera új és hamarosan világhódítónak mutatkozó műfaja, a vígopera, az opera buffa (l. ott). Nápoly mintegy száz évig vezető szerepet játszik az opera történetében. Mesterei: Scarlatti, Leo, Vinci, Pergolesi, Paisiello, Cimarosa és Jommelli - hogy csak a legnevesebbeket említsük - Európa-szerte diadalt diadalra halmoznak, s ami még ennél is fontosabb: stílusukat, koncepciójukat és eszközeiket mindenki átveszi. Nemcsak az opera területén mutatkozik meg ez a hatás, hanem az egyházi muzsikában, sőt, a megszülető szimfonikus irodalomban is.

Nápolyi operaházak - Mint mindenhol máshol, Nápolyban is különböző zenés színpadi előadások előzik meg a tulajdonképpeni operaprodukciókat. Az első operát, Monteverdi Poppeáját egy római együttes játssza a királyi palota színházépületében, 1651-ben. A Teatro San Bartolomeo válik az 1650-es években a nápolyi operaelőadások központjává, itt mutatják be t. k. Alessandro Scarlatti legtöbb művét. 1681-ben leég a színház, de két év múlva helyreállítva újra megnyitja kapuit. Ekkor már operát játszik a Teatro dei Florentini is, majd a XVIII. sz.-ban egyre-másra alakulnak meg az újabb és újabb operaházak, főleg amióta megszületik a buffa: Teatro del Fondo, Teatro Nuovo stb. A San Bartolomeo Európa egyik vezető operaháza, és különösen azzá válik Nápoly leghíresebb, ma is álló dalszínháza, az 1737-ben megnyílt Teatro San Carlo. (A továbbiakra nézve vö. Teatro San Carlo.)

Naprávník, Eduard (1839-1916) - cseh szárm. orosz karm. Tanulmányai befejezte után néhány évvel Pétervárott telepedett le, s 1869-ben ő lett a Mariinszkij Színház vezető karmestere. Igen magasra emelte a cári operaház színvonalát, főleg a zenekarét. Pályája alatt több mint 4000 előadást vezényelt, közte a Kővendég (Dargomizsszkij), A pszkovi lány (Rimszkij-Korszakov), a Borisz Godunov és három Csajkovszkij-opera (Opricsnyik, Vakula, a kovács és Az orléans-i szűz) bemutatóját. Több operát is írt.

Národní Divadlo, Prága - Az első operaelőadás 1627-ben volt a cseh fővárosban. Jelentős a XVIII. sz. közepe, amikor olasz társulatok működtek Prágában; a Bondini-féle együttes itt mutatta be Mozart Don Juanját és Titus-át, mindkettőt az 1784-ben emelt, ma is fennálló, gyönyörű Nostitz-féle színházban (ma: Tyl színház). A színház 1807-ig volt az olasz társulatok otthona, ezután német opera lett. Itt működött 1813-tól 1817-ig vezető karmesterként Weber, aki Prágában vezette be a pálcával, pódiumról való dirigálást. 1826-ban mutatták be az első cseh operát, Škroup Üstfoltozóját. 1862-től 1881-ig egy ideiglenes színházban játszottak operát, 1866-tól 1874-ig Smetana igazgatása alatt. Itt került bemutatásra Smetana hat operája, köztük az Eladott menyasszony, a Dalibor, a Két özvegy és a Titok, valamint Fibich és Dvořák első színpadi művei. 1881-ben nyílt meg végre a Moldva partján álló Národní Divadlo (Nemzeti Színház), az épület azonban már két hónap után leégett. Két év múlva újjáépítették; befogadása 1600 személy. A színház legjelentősebb bemutatói kétségkívül a Janáček-művek voltak. Zenei vezetői közül kiemelkedik Karel Kovařovic, Václav Talich, Zdeněk Chalabala és Bohumil Gregor. - A német együttes 1887-ben új épületet kapott (befogadása 1554 személy). Ez a színház egyike volt Európa leghaladóbb operaházainak. Zenei vezetői közt ott találjuk Mahlert, Klemperert, Zemlinskyt. Széll Györgyöt, Steinberget és másokat. Híres volt a színház modern-haladó beállítottsága, számos modern opera, köztük Křenek V. Károlya itt került bemutatásra. 1948-ban Smetana színház néven a Národní Divadlóhoz csatolták. Jelenleg tehát Prágában 3 színházban játszanak operát, amelyekhez hozzásorolhatjuk még az Emil Burian-alapította "D 34" színházat, mely kamaraoperákat játszik időnként, és a Hadsereg együttesének színházát, amelyben ugyancsak sor kerül időnként operaelőadásokra.

Igen sok nagy művész pályája indult a Národní Divadlóban vagy a Német Operában; csak néhány név: Emmy Destinn, Karel Burian, Jarmila Novotná.

Narraboth - Strauss Saloméjában az ifjú szíriai katona (T), aki Salome miatt öngyilkos lesz.

Nash, Heddle (1896-1962) - angol op.én. (T). Londonban és Milánóban tanult, utóbbi városban debütált is, 1924-ben, Almavivaként. Működött szinte valamennyi angol társulatban (C.G., S.W., Carl Rosa, Beecham. Glyndebourne). Főleg Mozart-tenoristaként és Dávidként (Mesterdalnokok) volt igen elismert művész. Kitűnő karakter-tenor is volt.

Nászinduló - Wagner Lohengrinjének III. felvonásában felhangzó híres bevezető zene.

Naudin, Emilio (1823-1890) - francia szárm. olasz op.én. (T). Cremonában debütált 1843-ban, Pacini Saffo c. operájában. Párizsban és Londonban működött. Ő alakította először az Afrikai nő Vasco da Gamá-ját (ez volt leghíresebb szerepe), s ő volt az első angliai Don Carlos.

Naval, Franz (1865-1939) - osztrák op.én. (T). 1888-ban debütált Frankfurtban. A bécsi operában működött, ennek a színháznak volt neves lírai tenorja, aki főleg a francia repertoárban aratott jelentős sikereket.

Navarrini, Francesco (1855-1923) - olasz op.én. (B). Trevisóban debütált 1878-ban, Donizetti Lucrezia Borgiájának Alfonsójaként. Olaszországon kívül Londonban és Oroszországban szerepelt. Óriási repertoárja volt, benne az olasz, a francia és a Wagner-repertoár számos vezető szerepe. Az első Lodovico (Otello). Korának egyik legnagyobb basszistája - a szó konkrét értelmében is: magassága 198 cm volt.

Neate, Ken (1914-) - ausztráliai op.én. (T). Egyetemista korában egy amatőr társulat tagjaként debütált, majd komoly énektanulmányokat folytatott. A háború után a C.G. tagja lett. Legnagyobb sikerét 1963-ban aratta, amikor Bayreuthban Loge szerepét énekelte. Bpesten is fellépett.

Nedda - Canio hűtlen felesége (S) és áldozata Leoncavallo Bajazzókjában.

négy házsártos, A - Wolf-Ferrari 3 felv. operája (1906, München), Pizzolato szövegére, Goldoni komédiája nyomán. Magyar bem.: 1928, OH.

Wolf-Ferrari egyik kedves, velencei környezetben játszódó vígoperája, melynek egyik különlegessége, hogy a főszerepeket négy basszista énekli. Zenéje sikerrel idézi, igen mérsékelten modern eszközökkel, a XVIII. sz.-i Velence hangját.

Négy tengeri közjáték - Ezen a néven játsszák hangversenyeken Britten Peter Grimes c. operájának négy felvonást nyitó zenekari részletét. Az egyes tételek: Hajnal, A vihar. Vasárnap délelőtt, Holdfény.

Neher, Caspar (1897-1962) - német díszlettervező és librettóíró. Münchenben és Bécsben (Rollernél) tanult. Korának egyik legjelentősebb tervezője: 1924-28 Klemperer munkatársa a Krolloperában, 1931-33 Eberté a berlini Städtische Operben. Később Amerikában, a háború után ismét Németországban működött. Leghíresebb díszleteit Verdi Macbethjéhez és a Wozzeckhez tervezte. Librettistaként Weill, Einem és Wagner-Régeny számára dolgozott.

Neidlinger, Gustav (1912-) - német op.én. (Bbar). Mainzban debütált 1931-ben. 1936-50 a hamburgi, 1952-től a stuttgarti opera tagja, ugyanez idő óta Bayreuth állandó Alberichje és Klingsorja. Elsősorban karakterszerepeiben vált híressé.

Nekem már csak az ízlik - Puccini Toscája II. felvonásában Scarpia (Bar) monológja, az erőszakkal megszerzett ölelés gyönyöreiről.

Nel giardin del belloHoldas éjszakában

Nelli, Herva (1915?-) - olasz szárm, amerikai op.én. (S). Sikertelen próbálkozások után 1947-ben indult karrierje, amikor Licia Albanese bemutatta Toscanininek. Hangja - és ő maga is annyira megtetszett a Maestrónak, hogy felléptette híres Otello-produkciójában. Ettől kezdve Nelli volt a késői Toscanini-lemezek szopránja: énekelte a nagy dirigenssel az Aida, az Álarcosbál, az Otello és a Verdi Requiem szoprán-főszerepeit. Szerepelt a Met-ben, a City Center Operában, majd a Sc.-ban is. Lemezei alapján inkább telt, szép és kiegyenlített hangja, semmint vokális kifejezőereje volt sikereinek titka.

Nelusko - Meyerbeer Afrikai nő c. operájának egyik férfi főszereplője (Bar), Selika rabszolgája.

Neményi Lili (1908-) - magyar op.én. (S). Régi színészcsalád tagjaként született, dédanyja, Rácz Mária egyike volt az első vándorszínésznőknek. 1923-ban kezdte pályáját, prózai és operettszínpadon. (Dalénekesként és előadóművészként sok munkáshangversenyen vett részt.) Hangjának kiképzése után kezdett operai szerepeket is vállalni, 1937-ben Debrecenben debütált, mint a Székely fonó Leány-a. (Itt működött férje, a híres rendező, Horváth Árpád.) 1946-68-ig az OH tagja volt. Mindenekelőtt Mozart és Puccini műveiben aratott jelentős sikereket, elsősorban ragyogó színészi képességei révén (Susanne, Zerlina, Pillangókisasszony, Mimi). Vendégszerepelt a népi demokratikus országokban, Bécsben, Párizsban, Londonban, Brüsszelben és az USA-ban. Kiváló művész.

Neményi Lili különös alakja a magyar operajátszásnak: a prózai színpad és az irodalmi chanson levegője (ez utóbbinak egyik legjobb magyar előadója) mindig jótékonyan befolyásolta szerepformálását, bizonyítva, hogy az irodalmi műveltség és a színészi alapozás csak hasznára válhat az operaénekesnek.

Németh Alice (1929-) - magyar op.én. (S). 1956-ban debütált a Szegedi N.Sz.-ban, a Tosca Pásztorfiújaként. E színház tagja, majd az Országos Filharmónia szólistája volt, 1970 óta a pécsi N.Sz.-ban működik lírai szoprán szerepkörben (Pamina, Mimi, Micaela, Carlos-Erzsébet). Hangversenyénekesnőként is jó nevet szerzett magának, főleg mai művek bemutatásával. Drezdában, Berlinben, Brüsszelben, Bécsben, Grazban vendégszerepelt.

Németh Amadé (1922-) - magyar karm. és zszerző. 1940 óta az OH tagja, előbb korrepetitorként, majd 1952 óta karmesterként. Hosszabb ideig a színház karigazgatója is volt. 1960 óta rendszeres vendégkarmestere a genfi operaháznak, 1970 óta e színház tiszteletbeli főzeneigazgatója; Villon c. operáját is itt mutatták be 1974-ben.

Németh Anna (1908-) - magyar op.én. (A). 1935-ben debütált az OH-ban, a Rajna kincse Erdájaként. Rövid időn belül a színház első altistája lett. A magyar operajátszás történetének talán legszebb alt hangja szólalt meg, ha Németh Anna fellépett. Bársonyosan puha, de ugyanakkor drámai erővel is rendelkező, minden regiszterében kiegyenlített hangja kezdettől fogva hatalmas sikereket aratott. Bár legjobb szerepei a Verdi-figurák voltak (Azucena és Ulrica), ugyanilyen nagyszerű Wagner-énekesnő (a két Erda, Fricka), valamint Carmen és Márfa is volt. Vendégszerepelt Bécsben, valamint Csehszlovákiában.

Németh Gábor (1948-) - magyar op.én. (Bar). 1972-ben debütált az OH-ban, a Rigoletto Marullójaként. Azóta a színház tagja, a lírai bariton szerepkörben (Ping, Gara). Sikeres dalénekes, a Rádió dalversenyének győztese.

Németh József (1942-) - magyar op.én. (Bar). 1970-ben debütált az OH-ban, a Sevillai borbély Őrtisztjeként. 1970-től 1972-ig az OH, majd egy évig a debreceni Csokonai Színház, 1973 óta a pécsi N.Sz. tagja, a lírai és hősbariton szerepkörben (Belcore, Posa, Tonio, Mozart-Figaro, Nabucco, Scarpia). Olaszországban, a Szovjetunióban és Lengyelországban vendégszerepelt.

Németh Mária (1899-1968) - magyar op.én. (S). Itthon Anthes, Nápolyban De Lucia tanítványa volt. Az OH-ban debütált 1923-ban, Améliaként. 1925-42 a bécsi S.O. tagja, de Bpesten állandóan énekelt, mint az OH tiszteletbeli tagja. A két háború közti évtizedek európai hírű drámai szopránja volt, nemzetközileg is elismert Turandot, Tosca, Donna Anna, Verdi-heroina, sőt: Konstanza és Éj királynője. Nem volt jelentős színész, de hatalmas hangjának drámai kifejezőereje bőven kárpótolta a közönséget.

Némethy Ella (1895-1961) - magyar op.én. (MS). 1919-ben debütált az OH-ban, mint Delila. A két háború közti évtizedek legnagyobb drámai mezzója volt, mindenekelőtt Wagner-heroina. Brünnhildéje, Izoldája, Kundryja európai hírű alakítások voltak. Hatalmas hanganyag és modulációkban gazdag éneklés jellemezték tolmácsolásait, ez a hangáradat aratta fellépésein a legnagyobb sikereket. Ugyanakkor grandiózus Amneris és Eboli, fiatalabb éveiben híres Salome, Delila és Carmen, sőt Santuzza és Tosca. Tehát a mély mezzo-szerepektől a drámai szoprán regiszterig terjedt repertoárja. Éppúgy pillére volt a magyar Wagner-kultusznak, mint állandó partnere, Závodszky Zoltán vagy Losonczy György. Sokat vendégszerepelt külföldön: Dél-Amerikában, Olaszországban, Barcelonában. 1948-ban vonult vissza. Az OH örökös tagja volt.

Nemico della patria - Gérard (Bar) nagy monológja Giordano André Chénier-jének III. felvonásában.

Nem ismeretlen énnekem - Donizetti Don Pasqualéja I. felvonásában Norina (S) pajkos bemutatkozó áriája.

Nem! Most nincs itt bohóc! - Leoncavallo Bajazzókja II. felvonásában Canio (T) nagy monológja, melynek során "kilép" a commedia dell'arte szerepből és a valódi élet drámáját viszi be a komédiába.

Nemo - Zichy Géza 3 felv. operája (1905, OH), a zeneszerző szövegére.

Nemorino - Donizetti Szerelmi bájital c. vígoperájának férfi főszereplője (T), a derék parasztlegény, aki a "bájital segítségével" elnyeri Adina kezét.

Nem! Őrült vagyok! - Des Grieux (T) megrendítő áriája Puccini Manon Lescaut-jának III. felvonásában. A kétségbeesett Des Grieux arra kéri a hajóskapitányt benne, hogy követhesse Manont a száműzetésbe.

Nemrég egy estén - Verdi Otellójában Jago (Bar) "álom-elbeszélése", amelyben elhiteti Otellóval, hogy kihallgatta, amint Cassio álmában Desdemona iránti szerelméről és viszonyukról beszélt.

Nem volt itt semmi? - Verdi Macbethje I. felvonásában a címszereplő (Bar) és a Lady (S) drámai kettőse a királygyilkosság után. Az egész duettben a visszafojtott feszültség uralkodik, szinte elejétől végig pianissimo dinamikát ír elő Verdi.

Nemzeti Színház, Budapest - 1837. augusztus 19-én nyílt meg a főváros első állandó kőszínháza, amely kezdettől fogva operát is játszott a prózadráma mellett. A színház fennállásának tizedik napján került sor az első operaelőadásra, Rossini Sevillai borbélyára. Az első zenei vezető Mátray Gábor, az első karmester Heinisch József volt. Már 1838 januárjában a Nemzeti Színházhoz szerződött azonban Erkel Ferenc, aki ettől kezdve több mint 40 éven át az operai élet irányítója volt. A műsor gerincében az első időszakban Rossini, Bellini és Donizetti művei állottak, majd a 40-es évektől kezdve Verdi és Meyerbeer darabjai. Erkel igen hosszú ideig ellenállt Wagner művei bemutatásának, csak 1866-ban került sor az első magyar Wagner-premierre, a Lohengrinre. Erkel mellett Doppler Károly és Huber Károly, majd Erkel fia, Erkel Sándor voltak karmesterek. A színház utolsó évtizedeiben Erkel Sándor volt a legjelentősebb karmestere, kivéve az 1871-75-ös éveket, amikor Richter János állt a színház operai tagozatának élén. Az utolsó operaelőadás 1884. június végén zajlott le a Nemzeti Színházban, ekkor ugyancsak a Sevillai borbélyt játszották.

Nemzeti Színház, Kolozsvár - Erdély fővárosában 1792-ben kezdődött a színházi élet. Az erdélyi nemesek támogatásával működött az első együttes, melynek sokkal kevesebb gondja-baja volt ezért, mint a pesti Kelemen-féle társulatnak. Wesselényi Miklós (az idősebb) érdeme, hogy a társulatot vándor-rendszerre késztette, és ezzel nemcsak Kolozsvár, hanem Debrecen és Nagyvárad, sőt, Miskolc és Szeged színházi kultúráját is megindította. A Nemzeti Színház első, Farkas utcai házát 1821-ben nyitották meg. A társulat kezdettől fogva játszott operát is, tagjai közé tartozott Déryné, Udvarhelyi Miklós, Szentpétery Zsigmond, működött itt Erkel, Pály Elek, Füredi, De Caux Mimi, a Havi-Szabó társulat stb. Számos operának itt volt első magyar nyelvű előadása is. 1827-ben Udvarhelyi Miklós itt szervezte meg az első magyar operatársulatot, mely állandó jelleggel tevékenykedett. - 1906-ban nyílt meg a színház új épülete. A 40-es években, Erdély "visszacsatolása" idején Vaszy Viktor vezetésével működött önálló operaegyüttes Kolozsvárott. - 1920 óta a városnak román operaháza is van.

Nemzeti Színház, Miskolc - A múlt század első évtizedében rendeztek először operaelőadásokat Miskolcon, t. k. az "Erdélyi színjátszó társaság" 1800-1814 között. Előadták az első magyar operát, Chudy József Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi-jét. Az 1815-22 évek nagy részét Miskolcon töltötték. A 20-as évek végén egy másik erdélyi társulat vendégeskedett Miskolcon, az együttes tagja volt t. k. Déryné és Egressy Gábor. A rendszeresebb előadásokra századunk 20-as éveiben került sor, amikor Sebestyén Géza igazgatása alatt sok repertoároperát játszottak, köztük olyan nehéz feladatot jelentő műveket is, mint az Aida, a Tosca vagy a Hoffmann meséi. Ebben az időben vendégszerepelt több ízben Halmos János Miskolcon. Az előadások rendszerességére példa, hogy egy évben több mint száz operaprodukció volt, s volt olyan eset is, hogy egy hét alatt ötször játszották az Aidát. A felszabadulás után a Gördülő Opera vállalta Miskolc ezirányú művészi ellátását, majd 1954-ben megalakult a Nemzeti Színház önálló operaegyüttese. Zenei vezető Mura Péter volt, az énekesek közt Pálos Imre, Littay Gyula és mások tűntek ki. 1957-ig működött ez az önálló együttes, azóta különböző vidéki operatársulataink vendégszerepelnek Miskolcon.

Nemzeti Színház, Pécs - A színház épületét 1895-ben nyitották meg (befogadása 800 személy). A városban már a múlt században is játszottak operákat, ami természetes is, hiszen Pécs egyike az ország legnagyobb zenei múlttal rendelkező városainak. (A város első kőszínházát 1840-ben nyitották meg; operákat már az első években bemutattak.) Önálló operarészleg 1959 óta van a Nemzeti Színházban. Mind a klasszikus repertoár alkotásait, mind pedig mai műveket műsorán tart az együttes. Több XX. sz.-i operának Pécsett volt a magyarországi bemutató előadása: Menotti: Médium, Sosztakovics: Kisvárosy Lady Macbeth, Janáček: Jenufa.

Befolyással van a pécsi Nemzeti Színház operatagozatának működésére természetesen a világhíres Pécsi Balett is, amelynek tagjai gyakran lépnek fel operai balettegyüttesként is. A színház vezető karmestere volt Paulusz Elemér, Sándor János; jelenleg Breitner Tamás.

Nemzeti Színház, Szeged - A színház 1883-ban nyílt meg; ezt az épületet is a két híres bécsi színházépítész, Fellner és Hellmer tervezték, mint oly sok Monarchia-beli színházat. Befogadása 900 személy. A városban már korábban is jártak vándortársulatok, de a rendszeres operajátszás 1945-ben kezdődött. Ekkor került az operarészleg élére Vaszy Viktor, aki az akkor már felszabadult Szegeden pezsgő zenei életet indított meg. Több operabemutatót is tartott, és együttese tagjai közt a bpesti operaház számos későbbi híressége ott volt. Néhány évi szünet után Vaszy lett a Nemzeti Színház igazgatója, s folytatta korábbi műsorpolitikáját, (1975-ig, visszavonulásáig). Célkitűzése: repertoárdarabok mellett olyan műveket bemutatni, amelyeket a bpesti OH nem játszik. Így több modern alkotás magyarországi ősbemutatója zajlott le Szegeden.

NépoperaErkel Színház

Neri, Giulio (1909-1958) - olasz op.én. (B). 1938-ban debütált a római operaházban, melynek haláláig vezető basszistája volt. Döbbenetes hang, félelmetes alakítókészség tette nagy művésszé. A Wagner- és a Verdi-repertoárban egyaránt otthonos volt.

Néró - A kegyetlen, őrült római császár alakját a műfaj egész történetében a kedvelt operahősök között lehet számontartani: Monteverdi (1642), Pallavicino (1679), Perti (1693), Händel (1705), Domenico Scarlatti (1715), Duni (1735), Rubinstein (1879), Boito (1924).

Nerone - Boito 4 felv. operája (1924, Milánó, Sc.), a komponista szövegére. Boito évtizedekig dolgozott művén, de nem tudta befejezni. A végső kiegészítések Toscaninitől és Tommasinitől származnak.

Ne sírj, kicsi Liu - Puccini Turandotjának I. felvonásában Kalaf (T) áriája.

Nessi, Giuseppe (1887-1961) - olasz op.én. (T). Saluzzóban debütált 1910-ben, Alfrédként. Tullio Serafin tanácsára a karaktertenor-szerepkörre váltott át, s 1921-59 a Sc. vezető comprimario-tenorja volt. Ő volt az első Pang (Turandot). Kora legjobb Bardolfja (Toscaninivel), Spolettája, Gorója stb.

Nessun dorma - Senki sem alhat

Neszveda Anna (1849-?) - magyar op.én. (S). 1867-ben debütált Améliaként a N.Sz.-ban, melynek 1874-ig volt tagja. Később német színházakban szerepelt, de időnként vendégjátékokra hazatért. Ő volt az első magyar Don Carlos-Erzsébet. Főleg példás szövegkiejtéséről volt nevezetes.

Ne tettesd, babámMefisztó szerenádja

Neues vom Tage (Napi hírek) - Hindemith 3 részes operája (1929, Berlin, Kroll), Schiffer szövegére. A szerző 1954-ben átdolgozta a mulatságos, félig-meddig dadaista operát.

Neumann, Angelo (1838-1910) - osztrák színházvezető. Pályája kezdetén tenorista volt, majd különböző operaházak igazgatója: 1876-82 Lipcse, 1882-85 Bréma, 1885-1910 Prága. A lipcsei, majd a prágai együttesre támaszkodva, utazó Wagner-társulatot szervezett, s Európa-szerte vendégszerepelt Wagner műveivel, köztük a teljes Ring-ciklussal (Róma, Pétervár, Párizs, London stb.).

Nevada, Emma (1859-1940) - amerikai op.én. (S). Bécsben, Marchesinél tanult, Londonban debütált 1880-ban, Aminaként (Alvajáró). Európa-szerte és Amerikában is elismert Bellini-énekesnő. Mellképe Pastáé és Malibrané mellett szerepel Bellini cataniai szobrán. - Lánya. Mignon Nevada (1886-?) szintén operaénekesnő (S) volt. Rómában debütált, Európa különböző színházaiban szerepelt, majd visszavonulása után Londonban telepedett le.

Névtelen hősök - Erkel Ferenc 3 felv. operája (1880, pesti N.Sz.), Tóth Ede szövegkönyvére.

Neway, Patricia (1919-) - amerikai op.én. (S). Egy USA-beli fesztiválon debütált 1946-ban, Fiordiligiként. 1950-ben ő énekelte Menotti A konzul c. operájának női főszerepét a premieren. A City Center Opera tagja, főleg modern művekben szerzett magának nevet. Az 1950-es években saját operatársulatot szervezett.

Ney Bernát (1863-1938) - magyar op.én. (Bbar). Ney Dávid I. fia. 1892-ben debütált az OH-ban, melynek egyik legjobb comprimario-baritonja volt. Főleg Wagner-művekben nyújtott jelentős alakításokat. 1925-ben vonult vissza.

Ney Dávid I. (1842-1905) - magyar op.én. (B). Bécsben, a Suppé igazgatása alatt álló Carltheaterben kezdte pályáját, előbb kórustagként, majd - Sarastróként debütálva - magánénekesként. Tagja volt a bpesti N.Sz.-nak, majd 1884-től az OH-nak. Több mint 100 szerepet énekelt, köztük pl. a Don Juan mindhárom nagy figuráját, a címszerepet, Leporellót és a Komturt, Figarót. Dalandot, Hans Sachsot, Wotant. Ő volt az első magyar Marke. Legendás hírű énekes, akinek t. k. olyan magas regisztere volt, hogy a tenor-C-t is ki tudta énekelni.

Ney Dávid II. (1905-1945) - magyar op.én. (T). Ney Bernát fia. 1929-ben debütált az OH-ban, Siegmundként. Karrierje kétirányú volt: néhány vezető Wagner-szerepet alakított kitűnően (Siegmund, Erik, Walther), emellett számos comprimario-szerepet is énekelt. A fajüldöző törvények következtében el kellett hagynia az OH-t, ekkor az OMIKE Operaegyüttes tagja lett, majd mártírhalált halt.

Nézd ott a kéklő vízen - Amélia (S) és Gabriela (T) szerelmi kettőse Verdi Simon Boccanegrája I. felvonásában.

Nézz bosszúra vágyón - Mozart Don Juanja I. felvonásában Donna Anna (S) nagy d-moll áriája, melyben bosszúra hívja fel vőlegényét. Az ária hirtelen elhalkuló és "leeső" záróakkordjai bizonyítják, hogy Anna távolról sem az a drámai hősnő, amilyennek a hamis tradíció szerint játszani szokták.

Nézz rám nagy Isten - A címszereplő (Bar) kétrészes nagyáriája Verdi Nabuccója IV. felvonásában. Az áriát szinte szürrealista, az álom zavarosságát ecsetelő, a darab néhány korábbi dallamát felidéző zenekari előjáték vezeti be. A lírikus, csellószólós lassú szakaszt követő cabaletta a szituációra és a stílusra egyaránt jellemző indulómuzsika.

Nibelung gyűrűje, A - Wagner négy estére terjedő, monumentális zenedrámájáról könyvtárnyi könyvet és tanulmányt írtak már. Itt csak a legfontosabb adatokat és tudnivalókat foglaljuk össze. A Tetralógia elkészülte 1848-tól 1874-ig tartott. A szöveg fordított sorrendben keletkezett: először a befejező darab (akkor: Siegfried halála címen), majd a történet sorrendjében visszafelé az előzményeket tárgyaló másik három mű. A szövegkönyv négy évig foglalta le Wagner idejét, míg a kompozíciós munka majdnem 20 évet vett igénybe. A zenei alkotás, most már az eredeti sorrendben, 1853-tól 1874-ig tartott, többszöri megszakítással. Wagner terve szerint a Bayreuthi Ünnepi Játékokon került volna először színre a teljes ciklus, ám az első két darab, a Rajna kincse és a Walkür II. Lajos bajor király kívánságára Münchenben került bemutatásra 1869-ben, illetve 1870-ben.

A Tetralógia eszmei magját számos kommentátor magyarázta már, mégpedig a legkülönbözőbb módokon. Általában egyetértenek abban, hogy a mű alapgondolata: az emberiséget meg kell váltani a káros arany, a tőke hatalmától. Ezt az alapgondolatot azonban nem is egy dramaturgiai bizonytalanság, ellentmondás teszi kissé zavarossá. Ebben nyilvánvalóan közrejátszik az is, hogy Wagner a Tetralógia hosszan elhúzódó keletkezése idején ismerkedett meg Schopenhauer filozófiájával, s ez diktálta volna a pesszimista, tragikus befejezést (a világot megváltó hős, Siegfried elbukik).

A mai kor embere számára lényegesen fontosabb a Ring zenéje, mint cselekményének, illetve szövegkölteményének zavaros filozófiája. A Ring-muzsika a teljes operairodalom egyik legcsodálatosabb remekműve. Egyaránt hat a természeti képek lenyűgöző poézise (a Rajna kincse előjátéka, a Siegfried Erdőzsongása stb.) és a lírai részek áradó dallamvilága, a sötét-súlyos drámai jelenetek komor pátosza és az epikus részek széles hömpölygése. A Tetralógiában kristályosodott ki Wagner zenedrámai reformja. A korábbi művekben még fellelhető zártszámos szerkesztés itt már teljesen eltűnik, és átadja helyét egy olyan formaépítkezésnek, amely az egyes jeleneteket dolgozza ki, többé-kevésbé egységes módon, és ezekből fűzi össze a felvonások nagyformáját. Azonban ez a szerkesztésmód is tulajdonképpen csak a Siegfried második részében és az Istenek alkonyában bontakozik ki teljes egészében, nyilván azoknak a tapasztalatoknak eredményeként, amelyeket Wagner a Trisztán és a Nürnbergi mesterdalnokok komponálása közben szerzett. (A Siegfried II. felvonásának közepén szakította meg Wagner a Ring-kompozíciót, s előbb az említett két zenedrámát írta meg, hogy később folytassa a Tetralógia zenéjének kidolgozását.) A jelenetépítkezésben kapják a leglényegesebb szerepet a vezérmotívumok (l. ott). Egy-egy drámailag összefüggő cselekménysort rendszerint ugyanaz a vezérmotívum foglal zenei egységbe.

Az énekszólamok az ariózus koncepcióhoz állnak legközelebb, a recitativo-parlando szinte észrevétlenül megy át a dallamos fogalmazásba. Így keletkezik a sokat említett, de kevéssé definiált "végtelen dallam" módszere. A szövegkezelés is jellegzetes: Wagner teljesen mellőzi (néhány kórusrészlet kivételével) az egyes szavak ismétlését. Csak az Istenek alkonya kórusjelenetei térnek el a hagyományosabb formák irányában a szigorú deklamációtól és jelenetépítkezéstől.

A Tetralógia zenéjének lényege azonban a zenekarban szólal meg. A Ring zenekarának stílusa különleges helyet foglal el Wagner életművén belül: nemcsak a vezérmotívumok visszatéréses rendszerét bízza rá a zeneszerző, hanem minden lényeges mondanivalót is. Ezer színben fénylik ez a zenekar és minden jelenségre, fogalomra, gondolatra, a személyek jellemzésére, helyszínek ábrázolására és konfliktusok kibontására megvannak az eszközei. Nincs olyan zeneszerzője a Wagner utáni korszakoknak, akire életreszólóan vagy néhány mű viszonylatában ne hatott volna ez a zenekari nyelv és stílus.

A Ring-ciklus első teljes bemutatása 1876-ban zajlott le Bayreuthban.

Nicolai, Elena (1912-) - bolgár op.én. (MS). Olaszországban tanult, 1938-ban a nápolyi S.C.-ban debütált. Karrierje a háború utáni években teljesedett ki. Európa és Dél-Amerika nagy operaházaiban sikert sikerre halmozott. Az 50-es évek egyik legjelentősebb drámai mezzója.

Nicolini, Ernest (1834-1898) - francia op.én. (T). A párizsi O.C.-ban debütált 1857-ben, Halévy Muskétások c. operájában. Párizsban és Londonban működött, gyakran volt Patti partnere - 1886-tól az életben is: ekkor házasodtak össze. Nicolini volt az első londoni Lohengrin és Radames.

Nicolino (ered.: Nicolò Grimaldi) (1673-1732) - olasz op.én. (férfi A). Itáliai sikerek után 1708-ban Londonba szerződött. Éneke és játéka oly hatalmas sikert aratott, hogy Addison szerint ő volt "a világ legnagyobb zenedrámai előadóművésze, a jelenben és a jövőben egyaránt". Händel társulatánál is működött: ő volt az első Rinaldo.

Nielsen, Alice (1876-1943) - amerikai op.én. (S). 1893-ban operettszínésznőként mutatkozott be Oaklandben. Olaszországi tanulmányok után 1903-ban debütált mint operaénekesnő, Nápolyban. Itáliában és az USA-ban aratott jelentős sikereket mint szubrett (Zerlina, Susanne, Gilda) és mint lírai szoprán (Mimi).

Niemann, Albert (1831-1917) - német op.én. (T). 1849-ben debütált Dessauban. Különböző német operaházak után 1866-88 a berlini opera tagja lett. Wagner-hőstenorként futott be nagyívű karriert: ő volt a hírhedt 1861-es párizsi Tannhäuser-bemutató címszereplője, az 1876-os első bayreuthi Ring-ciklus Siegmundja, az első amerikai Trisztán és Istenek alkonya-Siegfried (1886-88 volt a Met vendége). 1924-ben adták közre levelezését Wagnerrel.

Nie sollst du mich befragenMíg élünk, meg ne kérdezd

Nikisch, Artúr (1855-1922) - magyar szárm. karm. 1877-ig zenekari hegedűsként működik, majd Lipcsében karigazgató lesz. Lipcsében vezényel először operát, Angelo Neumann társulatában. 1879-89 ugyanitt első karmester, 1893-95 a bpesti OH igazgatója. Bpestről - akárcsak Mahler - az intrikák következtében felháborodottan és szerződése felbontásával távozik. Ettől kezdve koncertdirigensként működik, csak szórványosan vezényel operát, főleg Wagner műveit. - Korának Mahler mellett legnagyobb német dirigense. Keze alatt a zenekar szinte "magától" szólt, emberi lénye lenyűgözött minden muzsikust. A robbanékony és dinamikus Mahler lírikus ellentéte volt.

Nikolaidi, Elena (1909-1961) - görög op.én. (A). Hangversenyénekesként kezdte pályáját, majd az athéni operaház tagja lett. Bécsben továbbtanult és 1936-ban Bruno Walter szerződtette a S.O.-hez. Egy évtizedig a S.O. vezető altistái közé tartozott, kamaraénekesnő is lett. Az 1950-es évektől kezdve Amerikában működött, t. k. a Met-ben. A két háború közti évtizedek egyik legjobb mezzója volt, híres Carmen, Amneris és Eboli. Főleg izzó drámaisága és karakterformáló készsége révén lett ünnepelt sztárrá. Több ízben vendégszerepelt Bpesten is.

Nikolov, Nikola (1925-) - bolgár op.én. (T). 1947-ben debütált a várnai operában, Pinkertonként. Már ebben a színházban sok olasz opera vezető tenorszerepét énekelte; 1955-ben lett a szófiai opera tagja. Nemzetközi kiugrását az 1956-os Vercelli-beli énekverseny megnyerése indította meg. Ettől kezdve a világ minden részén szívesen látott vendég: 1959-ben a Sc.-ban is énekelt. Hangjának szépsége, s főleg a magas regiszterekben sötétté váló színezete szerzett számára hírnevet. Szerepköre a spinto-tól a hőstenorig terjed. Sokszor szerepelt nagy sikerrel Bpesten is.

Nilakantha - Delibes Lakméjában a címszereplő apja (Bar), Brahma papja.

Nilsson, Birgit (1918-) - svéd op.én. (S). Stockholmban debütált 1946-ban, Agáthaként. Már stockholmi periódusa alatt nagy repertoárt énekelt; nemzetközi karrierje 1954-es müncheni szerepléseivel indult. Azóta korunk vitán felül első Wagner-heroinájaként tartja számon a nemzetközi közvélemény. Wagner-szerepein kívül mint grandiózus Verdi-hősnő és Turandot is lenyűgözte minden nagy operaház és fesztivál közönségét. - Nilsson mindenekelőtt a hang varázsával hat; kevés ilyen gyönyörű, tökéletesen kiegyenlített hangú és makulátlan technikájú énekest ismer korunk. De ugyanakkor a hang Nilssonnál mindig a kifejezés szolgálatában szólal meg. Így - bár színészi eszközei korlátozottak - alakításai teljes figurát adnak.

Nilsson, Christine (1843-1921) - svéd op.én. (S). 1864-ben debütált a párizsi Th. Lyrique-ben, Violettaként. Két és fél oktávos hangterjedelme, édes hangszíne és virtuóz technikája révén hódította meg Párizs, London és a Met közönségét (ő alakította Margit szerepét a Met 1883-as megnyitó Faust-előadásán).

Nílusparti ária - Aida (S) áriája Verdi operájának III. felvonásában. A lány távoli hazájáról énekel a Nílus partján, miközben Radamest várja.

Nina pazza per amore (Nina, a szerelem bolondja) - Paisiello 1 felv. buffája (1789, Caserta), Giuseppe Carpani szövegére. A szerző egyik legnagyobb sikerű és Európa-szerte játszott darabja.

Nincs ékszer ennél gyönyörűbb - Manon (S) rövid visszaemlékező áriája Puccini Manon Lescaut-jának II. felvonásában.

Nincs ilyen csillaga a magas égnek - Puccini Toscája I. felvonásának szerelmi kettősében Cavaradossi (T) ariettája.

Nincs itt senki - Leonóra (S) és a Páter Gvárdián (B) többrészes kettőse vagy inkább nagyjelenete Verdi A végzet hatalma c. operájának II. felv. 2. jelenetében.

Nissen, Hans Hermann (1896-1969) - német op.én. (Bbar). 1924-ben debütált a berlini Volksoperben. 1924-től visszavonulásáig a müncheni opera tagja, ugyanakkor Bécs, Berlin, London, Chicago és New York állandó vendége. Híres Wagner-énekes, ünnepelt Wotan és Hans Sachs.

Niun mi temaFélni nem kell

Noni, Alda (1916-) - olasz op.én. (S). 1937-ben debütált Ljubljanában, Rosinaként. 1942-46 a bécsi S.O. tagja, majd világjáró művész, a háború utáni évek egyik legjobb olasz koloratúraszubrettje.

Non imprecareKáromló szót

Non la sospiriSzavadban nem szól

Non mi dirÓh, ne mondd

Non piangere, LiùNe sírj, kicsi Liu

Non pianger, mia compagnaÓ, ne sírjál, drága gyermek

Non più andraiVége már, vége a szép időknek

Non so piùAhol állok

Non ti fidar Ó, rá se hallgass

No, pagliaccio non son!Nem! Most nincs itt bohóc!

No! pazzo son!Nem, őrült vagyok!

Norcov, Pantyelejmon (1900-) - szovjet op.én. (Bar). 1925-ben debütált Kijevben. Egy évadig a harkovi, majd 1928-tól a moszkvai opera művésze. 35 szerepet énekelt, főleg a lírai repertoárban tevékenykedett. Kiváló Germont, Escamillo, Figaro és Anyegin.

Nordica, Lillian (1857-1914) - amerikai op.én. (S). Donna Elviraként debütált Milánóban, 1879-ben. Pályája kezdetén híres Margit és Ofélia (Gounod-val, illetve Thomas-val tanulta be e szerepeket), főleg Német- és Oroszországban működött. Londonban a C.G. tagja, majd 1891-1910 a Met egyik legnagyobb sztárja volt. Ebben az időben már drámai szoprán, híres Wagner-heroina (az első amerikai énekes, aki Bayreuthban fellépett: 1894, Elza). Drámai és koloratúra szerepeket egyaránt énekelt: egyik estén Brünnhilde volt, a következőn Violetta.

Nordmo-Lovberg, Aase (1923-) - norvég op.én. (S). 1948-ban debütált Oslóban, koncerténekesként. 1953 óta a stockholmi operaház tagja, állandó vendég Bécsben, Londonban, a Met-ben. Híres jugendlich-dramatisch szoprán, Wagner és Verdi műveiben egyaránt sikeres művész. Flagstad utódjának tekintette.

Norejka, Virgiliusz (1930?-) - szovjet op.én. (T). A legkülönbözőbb zenei tanulmányokat folytatta (kürtös és karvezető volt, majd énekkari tag), 1957-ben debütált szólistaként a vilniuszi operaházban. Olaszországban képezte tovább a hangját. A spinto-szerepkörben tevékenykedik, a könnyebb olasz hőstenor-szerepeket is énekli. Vendégszerepelt a Met-ben és több ízben a Sc.-ban, valamint Finnországban és a népi demokratikus országokban, így nálunk is.

Norena, Eidé (1884-1968) - norvég op.én. (S). Oslóban debütált 1907-ben, az Orfeusz Ámorjaként. A húszas években lett világhírű: Toscanini Scalájában éppúgy sztár volt, mint a Met-ben. Híres szerepei: Desdemona, Violetta és Gilda, valamint a Hoffmann meséi hármas szerepe.

Norina - Donizetti Don Pasqualéjának vidám és okos fiatal özvegye (S), Ernesto szerelmese és a címszereplő álfelesége.

Norma - Bellini 2 felv. operája (1831, Milánó, Sc.), Felice Romani szövegére. Magyarorsz. bem.: 1835, pesti Német Színház; 1837, pesti N.Sz.

Bellini leghíresebb és a Puritánok mellett legjelentősebb opera seriája. Nemcsak híres, hosszan szőtt és csodálatos szépségű dallamai teszik nevezetessé, hanem drámaisága is. Accompagnatóinak és részben recitativóinak dramaturgiájából sokat vett át Verdi is.

A római kori Galliában játszódó történet fő hősei: Norma (S), a druidák főpapnője, Adalgisa (S vagy MS) papnő, Pollione (T), a megszálló rómaiak parancsnoka és Oroveso (B) főpap. Norma atyja. A történetben a szerelem és a hazaszeretet játssza a főszerepet: a gallok harcra készülnek a rómaiak ellen, de Norma nem adja meg a jelet, hiszen szereti Pollionét, akitől két gyermeke is van. A római hadvezér azonban elhagyja Adalgisa kedvéért. Különböző bonyodalmak után Norma feláldozza önmagát az istennő oltárán, és Pollione vele együtt megy a halálba.

Norvég Állami Operaház, Oslo - Norvégiában ugyan már a XVIII. sz. óta voltak operaelőadások, az első nemzeti opera (Thrane műve) csak 1840-ben került színre, és az operaház épületét 1900-ban nyitották meg. (Addig az oslói N.Sz.-ban adtak elő időnként operákat, t. k. Grieg befejezetlen Olaf Trygvason-ját). 1958-ban létrejött egy országjáró társulat is, melynek első igazgatója Kirsten Flagstad volt.

Noté, Jean (1860-1922) - francia op.én. (Bar). 1885-ben debütált Lille-ben. Hamarosan a párizsi O. neves művésze lett, aki főleg a nagyoperákban aratott sikert. A feljegyzések szerint szinte egyedülálló hangterjedelme volt: a mély basszus regisztertől a tenor magas C-jéig terjedt ambitusa. Számos francia opera premierjén volt főszereplő.

Nothung, Nothung, nagyszerű kard! - Siegfried (T) dala Wagner Siegfriedjének I. felvonásában. A dal éneklése közben olvasztja meg a kettétört Nothung darabjait; ezért időnként "Schmelzlied"-nek (olvasztódal) is szokták nevezni.

Nothung! Nothung! Neidliches Schwert!Nothung, Nothung, nagyszerű kard!

Notte e giorno faticar - Ördög vitte volna el

Nourrit, Adolphe (1802-1839) - francia op.én. (T), García növendéke volt, Párizsban debütált 1825-ben, Gluck Tauriszi Iphigeniájának Püladészeként. 1837-ig a Nagyopera vezető tenoristája, az első Ördög Róbert, Masaniello (Portici néma), Raoul (Hugenották), Eleázár (Zsidónő), Ory grófja, Arnold (Tell Vilmos). 1837-ben Duprez szerződtetése miatt elhagyta Párizst, és Nápolyba telepedett át. Itt és több olasz operában örömmel fogadták, hatalmas sikerei voltak, de nem tudott úrrá lenni honvágyán és mélabúján: nápolyi szállodája ablakából kivetette magát és így halt meg. Korának egyik legjelesebb tenoristája, a Nagyopera meyerbeeri korszakának hírneves sztárja volt; nagyszerű muzsikus és gyönyörű hang birtokosa.

Novoszibirszki Operaház - A Szovjetunió egyik neves dalszínháza Szibériában. 1945-ben nyitották meg, és azóta több mint száz operát és balettet mutatott be az együttes, köztük Erkel Bánk bánját.

Novotná, Jarmila (1907-) - cseh op.én. (S). Prágában debütált Violettaként, 1926-ban. 1928-tól a berlini, majd 1933-tól 1938-ig a bécsi S.O. tagja, 1939-ben emigrált és 1953-ig a New York-i Met-ben működött. A két háború közti évtizedek egyik leghíresebb, a bécsi operakultúrát továbbvivő énekesnője. Kifinomult művészet volt a Novotnáé, amely elsősorban Octavianként és Elviraként tette világhírűvé; ugyanígy híres volt Paminája, Violettája, Manonja is. Gyönyörű megjelenése miatt operettekben is szívesen látták, t. k. ő volt Lehár Giudittájának első alakítója.

nozze di Figaro, LeFigaro házassága

nozze di Teti e di Peleo, Le (Thétisz és Péleusz lakodalma) - Cavalli operája (1639, Velence, T. San Cassiano), Persiani szövegére.

Nulla! Silenzio!Ott benn ... Az asszony virraszt...

Nume, e custode vindiceÁllj mellénk, bosszú istene

Nun sei bedankt, mein lieber SchwanAz ég megáld, te hű barát

Nuschi-Nuschi, Das - Hindemith 1 felv. báboperája (1921, Stuttgart), Franz Bley szövegére. Átdolgozott változat: 1931, Königsberg.

nürnbergi baba, A - Adam 1 felv. operája (1852, Párizs, Th. Lyrique), A. de Leuven és L. L. Brunswick szövegére. Magyar bem.: 1863, pesti N.Sz. - Adam egyik legnépszerűbb lírikus vígoperája.

nürnbergi mesterdalnokok, A - Wagner 3 felv. operája (1868, München), a zeneszerző szövegére. Magyar bem.: 1883, pesti N.Sz.

Különleges helyet foglal el e mű Wagner oeuvre-jében. Egyrészt a mester egyetlen vidám tárgyú műve az érett alkotások közt (a wagneri világban akár vígoperának is tekinthető), másrészt ebben teszi a legtöbb engedményt a hagyományos operakoncepciónak (kvintett!). A partitúra igen bonyolultan ellenpontos (II. felv. verekedési jelenet: fúga), de ugyanakkor a szélesen kibontott dallamosság is ismérvei közé tartozik (Versenydal). Nagy szerephez jutnak benne a kórusok.

Nürnbergi Operaház - A híres bajor város arról nevezetes a német opera történetében, hogy itt mutatták be az első, zenéjében fennmaradt német operát, Staden Seelewig-jét (1644). A jelenlegi színház épülete 1905-ben nyílt meg, a háborús károk után 1945-ben építették újjá. Befogadása 1456 személy. Robert Heger és Fritz Stiedry kezdte Nürnbergben pályáját.




Hátra Kezdőlap Előre