OPERALEXIKON

CÍMLAP   —   ELŐSZÓ   —   RÖVIDÍTÉSEK
A   B   C   Cs   D   E   F   G   Gy   H   I   J   K   L   M   N   Ny   O   Ö   P   Q   R   S   Sz   T   U   Ü   V   W   X   Y   Z   ZS  


E

Eames, Emma (1865-1952) - amerikai op.én. (S), Párizsban tanult, ott is debütált az O.-ban, Gounod Rómeó és Júliájában, Júliaként. Párizsból elüldözték, tíz éves londoni működésének Melba féltékenysége vetett véget. A századforduló idején Amerikában énekel, majd ereje teljében visszavonult. Paminától Aidáig, Toscától Sieglindéig terjedt szerepköre.

Easton, Florence (1884-1955) - angol op.én. (S). 1903-ban debütált egy angol vándortársulatnál, a Tannhäuser Pásztorfiújaként. Berlinen és Hamburgon át ívelt pályája a Met-ig, ahol - megszakításokkal - 1917-től 1936-ig énekelt. Ő volt 1918-ban az első Lauretta Puccini Schicchijében. Szerepköre Brünnhildétől és Izoldától Toscán át Carmenig terjedt. 150 szerepet énekelt, négy nyelven. A század első évtizedeinek egyik legnagyobb szopránja volt.

Ebers, Clara (1902-) - német op.én. (S). 1924-ben Karlsruhéban debütált, majd kisebb német színpadok után 1928-34 a frankfurti, 1934-től negyedszázadon át a hamburgi opera tagja volt. Igen sikeres, európai hírű működése során a koncertdobogón is jó nevet szerzett magának.

Ebert, Carl (1887-) - német rendező. Reinhardt színész-tanítványa volt, majd az opera területére lépve, először Darmstadtban (1927-31), aztán a berlini Städtische Operben működött. 1933-ban emigrált. 1934-ben a Glyndebourne-i fesztivál egyik megalapítója, 1936-47 a Török Nemzeti Opera vezetője. Amerikában is tevékenykedett, majd 1956-ban ő lett az új nyugat-berlini operaház intendánsa (1961-ig). Főleg Verdi- és Mozart-rendezései voltak híresek; igen intenzív próbamunkája eredményeként minden részletében alaposan kidolgozott előadásokat produkált.

Eboli - Erzsébet királyné udvarhölgye és a darab intrikusa (MS) Verdi Don Carlosában.

Ébred a hajnal Cigánykórus

Ecco purch'a voi ritorno - Monteverdi Orfeójában a címszereplő nagyáriája, az áriaforma egyik első megjelenése.

Ecco ridenteMár a mosolygó hajnal

Echo és Narcissus - Gluck 3 felv. operája (1779, Párizs, O.), L. T. de Tschudy szövegére. Gluck utolsó operája.

Eda-Pierre, Christiane (1935?-) - martinique-i szárm. francia op.én. (S). 1958-ban debütált Nizzában, a Gyöngyhalászok Leilájaként. Jelenleg a párizsi O. vezető koloratúrszopránja, híres Lakmé, Gilda, Éj királynője stb. Vendégszerepelt a moszkvai B.-ban és a Met-ben is.

Edelmann, Otto (1916-) - osztrák op.én. (B). Gerában debütált 1938-ban, Figaróként. 1947-től a bécsi S.O. tagja, főleg Ochs báróként aratott világszerte sikereket.

Édes bosszú - Mozart Figarója I. felvonásában Bartolo (B) dühös áriája.

Edgar - 1. Puccini 4 (majd 3) felv. operája (1889, Milánó, Sc.), Ferdinando Fontana szövegére, Musset drámája nyomán. Puccini második operája, ma teljesen letűnt a repertoárról. - 2. Donizetti Lammermoori Luciájában a címszereplő szerelmese (T), a darab férfihőse.

Edinburgh-i fesztivál - 1947 óta évenként megrendezett ünnepség, központjában opera-ciklussal. Különlegessége, hogy minden évben más operaház vendégszerepel, teljes együttesével. (1973-ban a bpesti OH.)

Edvina, Louise (1880-1948) - francia-kanadai op.én. (S). Párizsban Jan De Reszke tanítványa; a londoni C.G.-ban debütált, Margitként. Főleg Angliában és az USA-ban működött, mint a francia szerepek kiváló alakítója.

Ég áldjon, föld - Aida (S) és Radames (T) búcsúkettőse, haláluk muzsikája Verdi Aidájának IV. felvonásában.

Ég áldjon, virágos ház - Pinkerton (T) áriája Puccini Pillangókisasszonyának III. felvonásában: búcsúja a szép emlékektől.

Ég áldjon, te bátor, szépséges lány! Wotan búcsúja

Ég az örömtűz Tűzkórus

Egli è salvo Ő felépül

Egy igaz ember - Prokofjev 3 felv. operája (1948, Leningrád), Mira Mendelson, a zeneszerző felesége szövegére.

egyiptomi Heléna, Az - Richard Strauss 2 felv. operája (1928, Drezda), Hofmannsthal szövegére. Magyar bem.: 1932, bpesti OH.

Egy kérésem volna - Alvaro (T) és Carlos (Bar) lírikus kettőse Verdi A végzet hatalma c. operájának III. felvonásában.

Egykor az ifjú tűzben - Alfréd (T) áriája Verdi Traviatájának II. felvonásában, melyben Violettával való boldog szerelméről énekel. (A kétrészes ária második, gyors szakaszát - végén magas C-vel - gyakran elhagyják.)

Egykor kitártam én is szívemet - Abigaille (S) kétrészes nagyáriája Verdi Nabuccója II. felvonásában. A lírai első szakasz még Bellini hatását mutatja, a cabaletta azonban már a korai Verdi-stílus jellegzetes képviselője.

Egy óhajom van régóta - A címszereplő (T) és Erzsébet (S) többrészes, drámai feszültségű és lírai szakaszokkal ékes nagyméretű kettőse Verdi Don Carlosa II. felvonásában.

Egy tűzről pattant lányka - Papageno (Bar) dala - kissé becsípve - Mozart Varázsfuvolájának II. felvonásában. A zenekari kíséretben szolisztikusan kezelt harangjátékot ír elő Mozart. Beethoven változatokat írt dallama felett, gordonkára és zongorára.

Együtt és egyedül - Mihály András 3 felv. operája (1966, OH), a zeneszerző saját szövegére, részben Hubay Miklós drámája nyomán.

A szerző eddigi egyetlen operája. Dramaturgiája részben a filmszerű vágástechnikát alkalmazza, zenei dramaturgiája a legkülönbözőbb műfaji elemeket egyesíti egyéni hangvételben. A történet az illegális kommunista párt világába viszi a nézőt. E három gyermek bölcs tanácsa - Mozart Varázsfuvolája 1. fináléjának recitativikus nagyjelenete Tamino (T) és az öreg pap (Bar) között.

È il sol dell'anima Napfény és boldogság

Ein Mädchen oder Weibchen Egy tűzről pattant lányka

Einsam in trüben Tagen Elhagyva, búval telten

Ein Schwert verhiess mir der Vater Ha végveszélybe visz sorsom

Ein WintermärchenTéli rege

Eipperle, Trude (1910-) - német op.én. (S). Stuttgartban kezdte pályáját, majd kisebb német színpadok után 1938-ban a müncheni opera tagja lett, a háború után a kölni, 1951 óta ismét a stuttgarti operában működik. Bayreuthban és Salzburgban is sikerrel lépett fel, főleg Strauss- és Wagner-operákban vált ki.

Eisenstein - Johann Strauss Denevér c. operettjének kikapós férj-figurája (T).

Ei voleva regnare Ő világuralomra tört

Ej, barátim - Leoncavallo Bajazzókjában Canio (T) rövid monológja, melyben a vele tréfálkozó parasztokat kioktatja: más az élet és más a színpad. Az életben ő nem Pagliaccio, nem tűrné Nedda hűtlenkedését.

Éjszakai repülés - Luigi Dallapiccola 1 felv. operája (1940, Firenze, Pergola), a zeneszerző szövegére, Antoine de Saint-Exupéry regénye nyomán. A zeneszerző első operája. A történet látszólag pusztán egy technikai kérdésről, az éjszakai légijáratok megindításáról szól; valójában az emberi helytállás himnusza, de ugyanakkor forró vallomás a zsarnokság ellen is. A mű zenei anyaga dodekafon szerkesztésű. Korunk egyik legjelentősebb operája, zenéje és gondolatvilága révén egyaránt. Magyar tv-film: 1961.

Ékszerária - Margit (S) keringő-ritmusú áriája Gounod Faustjának III. felvonásában, melyben nem ismer önmagára, mikor a Mefisztó által háza küszöbére rejtett ékszerekkel feldíszíti magát.

Eladó az egész világ Rondó az aranyborjúról

eladott menyasszony, Az - Smetana 3 felv. vígoperája (1866, Prága). Karel Sabina szövegére. Az 1866-os változat még daljátékforma volt; egy 1869-es átdolgozás után 1870-ben nyerte el végső, teljesen operai formáját. Magyar bem.: 1893, bpesti OH. Smetana főművének tekintik e kedves darabot, a szerző viszont nem értett egyet ezzel az értékeléssel. Annyi biztos, hogy igen szerencsés kézzel olvasztotta bele Smetana a rövidre fogott, zártszámos formaképletekbe a cseh népdalok és néptáncok szellemében fogant tematikus anyagot.

È la solita storia - Federico (T) áriája Cilea Arlesiana c. operájának II. felvonásában; a tenoristák koncertműsorának kedvelt száma,

Eleázár - Zsidó aranyműves (T), Halévy A zsidónő c. operájának férfi főszereplője.

Éledj hát újraKovács-dal

Elegie für junge Liebende (Ifjú szerelmesek elégiája) - H. W. Henze 3 felv. operája (1961, Schwetzingen), W. H. Auden és Chester Kallman szövegére.

Elektra - 1. Richard Strauss 1 felv. operája (1909, Drezda), Hofmannsthal szövegére, Szophoklész tragédiája nyomán. Magyar bem.: 1910, bpesti OH. Strauss második jelentős operája, mely főleg expresszionista vadságával tűnik ki. - 2. Mozart Idomeneo-jában a viszonzatlan szerelmében bosszúra szomjas görög királylány (S). Mitológiailag ugyanaz a személy.

Elena - Verdi Szicíliai vecsernye c. operájának hősnője (S), Arrigo szerelmese.

elenco artistico - az olasz terminológiában egy színház egy-egy évadbeli műsorának (a "cartellone"-nak) teljes művész-névsora (énekesek, karmesterek, rendezők, tervezők stb.).

Elértem legforróbb vágyamat - Erkel Hunyadi Lászlója III. felvonásában (1. kép) Gara nádor (Bar) diadalittas áriája. (Az ária eredetileg a Dózsa György-ből való.)

Elhagyjuk, drágám, e bűnös várost - Verdi Traviatájának III. felvonásában a haldokló Violetta (S) és Alfréd (T) kettőse.

Elhagyva, búval telten - Elza (S) elbeszélése Wagner Lohengrinjének I. felvonásában, melyben elmondja, hogy álmában hogyan látta meg megmentő lovagját.

Elhalt a nászi dal - Wagner Lohengrinje III. felvonásában a címszereplő (T) és Elza (S) nagy szerelmi kettősének kezdősora.

Eliana - Mihalovich Ödön 3 felv. operája (1908, OH), Heinrich Herrig szövegére, Tennyson nyomán.

Elias, Rosalind (1929-) - amerikai op.én. (MS). 1948-ban debütált egy amerikai társulatnál, a Rigoletto Maddalenájaként. Olaszországban tovább tanult és fellépett a Sc.-ban és a nápolyi S.C.-ben. 1954 óta a Met művésze. Napjaink egyik neves mezzója, aki Mozart-szerepekben (Cherubin, Dorabella) éppúgy nagy sikereket arat világszerte, mint Octavianként és modern operákban.

Elisabetta, regina d'Inghilterra (Angliai Erzsébet) - Rossini 2 felv. operája (1815, Nápoly, S.C.), Giovanni Schmidt szövegére. Magyarorsz. bem.: 1819, pesti Német Színház. Nyitánya - mely eredetileg a szerző Aureliano in Palmira c. operáját vezette be - ma a Sevillai borbély nyitánya (még Rossini idejéből származó elrendezés).

Angliai Erzsébet még néhány opera főszereplője: Pavesi (1810), Donizetti (Roberto D'Evereux, 1837), Brittai (1953, Gloriana).

elisir d'amore, L'Szerelmi bájital

Eljegyzés a kolostorban - Prokofjev 4 felv. vígoperája (1946, Leningrád), Mira Mendelson és a zeneszerző szövegére, Sheridan komédiája nyomán. Magyar bem.: 1962, szegedi N.Sz.

El kell válnunk - Posa (Bar) kétrészes nagyáriájának kezdőszavai Verdi Don Carlosának III. (ill. IV.) felvonása első képében; ennek az áriának a során öleti meg orvul az inkvizíció Posát.

Ella giammai m'amo Ő sohasem szeretett

Ella mi fu rapita Őt elrabolták tőlem

Elle a fui, la tourterelle Messze szállt, messze a gerle

Ellen Orford - Britten Peter Grimesének jószívű tanítónője (S), Grimes szerelme.

Ellinger Jozefa (1852-1920) - magyar op.én. (S). Ellinger József lánya, Maleczky Vilmos felesége. Hangverseny-énekesnőként tűnt fel egy bpesti Liszt-hangversenyen. 1872-ben a N.Sz. tagja lett (a Tell Vilmos Mathilde-jaként debütált), majd 1885-ben az OH művésze. Sokat vendégszerepelt külföldön, főleg Németországban. Legnagyobb sikereit az olasz koloratúrszoprán szerepekben aratta. 1892-ben a zeneakadémia énektanára lett. Növendékei közé tartozik: Sándor Erzsi, Medek Anna, Sebeők Sári, Rózsa Lajos, és lánya, Maleczky Bianca.

Ellinger József (1820-1891) - magyar op.én. (T). Pályáját 1845-ben kezdte Pozsonyban, az ottani együttes énekkarában. Bécsben tökéletesítette tudását, és első sikeres fellépése 1848-ban Regensburgban zajlott le. Különböző német színházakban, majd 1852-53 Bécsben szerepelt, végül 1854-ben a pesti N.Sz. tagja lett. A 60-as években Rotterdamban énekelt, 1866-ban tért vissza Pestre, ahol 1880-ig volt az N.Sz. egyik vezető tenoristája. Sok opera bemutatójának vagy magyarországi premierjének főszerepeit énekelte, t. k. ő volt az első magyar Rienzi, Don Carlos, Radames, Alvaro stb., valamint több Erkel-opera hőse: az első Bánk, Dózsa stb.

Elmendorff, Karl (1891-1962) - német karm. Düsseldorfban, Wiesbadenben, Münchenben, Mannheimben és Berlinben működött. Elsősorban Wagner-dirigensként szerzett hírnevet: 1927-1942 közt Bayreuth állandó karmesterei közé tartozott.

Elmo, Cloe (1909-1962) - olasz op.én. (A). 1934-ben debütált Santuzzaként, Cagliariban. Hamarosan jelentős karriert futott be, a Sc, a Római Opera, a firenzei Maggio Musicale ünnepelt szólistája volt. 1947-48 a Met-ben énekelt. Pályája delelőjén Toscanini Falstaff-produkcióiban énekelte Mrs. Quicklyt. 1954-től haláláig Ankarában volt énektanár.

elsüllyedt harang, Az - Respighi 4 felv. operája (1927, Hamburg), Claudio Guastalla szövegére, Hauptmann azonos című drámája nyomán.

Élt Thuléban egy jó király - Gounod Faustja III. felvonásában Margit (S) rokka mellett énekelt balladája, melyet minduntalan a Faustról való álmodozása szakít félbe.

E lucevan le stelle Levélária

Elvino - Bellini Alvajáró c. operájának ifjú szerelmese (T).

Elvira - 1. Donna Elvira; - 2. Bellini Puritánok c. operájának női főszereplője, Lord Walton lánya (S); - 3. Rossini Az olasz nő Algírban c. művében a bej eltaszított felesége (S); - 4. Verdi Ernanijában egy spanyol nemes hölgy, akiért a műben hárman is versengenek: Ernani (őt szereti Elvira), Don Silva és V. Károly király.

Elza - Wagner Lohengrinjében Brabant hercegnője (S).

emberi hang, Az - Poulenc 1 felv. "lírai tragédiája" (1959, Párizs O.C.), Cocteau szövegére. A 45 perces darab tulajdonképpen monodráma, egyetlen szereplője van.

ember tragédiája, Az - Ránki György 2 felv. operája (1970, OH), a zeneszerző szövegére, Madách műve nyomán.

Ránki legnagyobb szabású színpadi alkotása, az első magyar kísérlet a Tragédia operaszínpadra vitelére. A zeneszerző ügyes kézzel állította össze a szövegkönyvet, egyetlen képet sem hagyott ki, sőt, a képek közötti összekötő zenével is ábrázolja a történelem folyamatát. Stílusa mérsékelten modern, számos eszközt felhasznál, és mindenekelőtt a tartalom kifejezésére, valamint a hatásosságra törekszik. A főszerepek természetesen azonosak a Madách-mű szerepeivel.

Emilia - Jago felesége, Desdemona bizalmasa (A) Verdi Otellójában.

Emma - Muszorgszkij Hovanscsinájában fiatal német lány (S), Andrej Hovanszkij szerelme.

Emperor JonesJones császár

Én édes, én bűvös álmom - Puccini Bohéméletének III. felvonásában Mimi (S), Musette (S), Rodolphe (T) és Marcel (Bar) kvartettje. Puccini ebben a részletben Verdi együttesépítő dramaturgiáját követi: Mimi és Rodolphe lírikus-szentimentális, széles ívelésű dallamvonalát Musette és Marcel hegyes, szarkasztikus és töredezett frázisai ellenpontozzák.

Én édes, jó apácskám - Lauretta (S) áriája Puccini Gianni Schicchijében, melyben szerelmi boldogsága érdekében kéri apját, hogy az segítsen Buoso rokonain.

Én édes szerelmem - Mozart Così fan tutté-jának II. felvonásában Dorabella (S vagy MS) és Guglielmo (Bar) kettőse, melynek során az elcserélt menyasszonyok közül az első behódol.

énekkar - Már a műfaj születése után röviddel fontos szerephez jut a kórus: Monteverdi Orfeójának egyik jelentős karakterisztikuma, hogy a firenzeiekkel ellentétben beviszi az énekkart - méghozzá időnként drámai funkcióban - az operaszínpadra. A XVII-XVIII. sz. folyamán Olaszországban úgyszólván teljesen eltűnik a kórus, a francia opera viszont megtartja. Talán ide kapcsolódik Gluck, mikor az Orfeuszban visszaállítja jogaiba az énekkart (az első kép gyászjelenetében és az alvilágban drámai főszereplőként). A múlt század folyamán úgyszólván nincs opera kórus nélkül. Szerepe viszont stílusonként változik: a francia nagyoperában mintegy staffázsként szerepel csak, a romantikus olasz stílusban szintén, noha mindkettőben önálló kórustételek is vannak. A korai Wagner-művekben (Tannhäuser, Lohengrin), a Mesterdalnokokban, majd a Parsifalban viszont organikusan kapcsolódik a drámához. A késői Verdi-művekben (Boccanegra, Aida, Otello), de mindenekelőtt Muszorgszkij "zenés népdrámáiban" főszereplővé lesz. A kelet-európai nemzeti romantika operáiban ugyancsak a leglényegesebb összetevők egyike az énekkar ("Meghalt a cselszövő"). Eredeti ógörög értelmében is bevonul a kórus a modern operába (Stravinsky: Oedipus Rex, Honegger: Johanna a máglyán, Orff: Catulli Carmina), de inkább a műfajilag meghatározatlan darabokban.

Az operakórust általában a szabályos S-A-T-B összeállításban, illetve külön női- vagy férfikarként alkalmazzák. Létszáma a nagy operaházakban 70-100 fő. Rendszerint külön gyermekkar is van a nagyobb színházakban (Carmen, Bohémélet).

enfant et les sortilèges, L' gyermek és a varázslatok, A

En fermant les yeux - Des Grieux (T) "álomáriája", szerelmi látomása Massenet Manonjában.

Engedelmet! - Mrs. Quickly (A) és a címszereplő (Bar) kettőse Verdi Falstaffja II. felv. I. képében.

Engem ily butának nézni - Rossini Sevillai borbélya I. felv. 2. képében Bartolo (B) többrészes nagyáriája, rendkívül virtuóz igényekkel, főleg a középső "hadaró" szakaszban.

Engen, Kieth (1925-) - amerikai op.én. (B). Az USA-ban, majd Bécsben tanult, pályája kezdetén hangversenyénekes volt. 1954-ben debütált Grazban, 1955 óta a müncheni operaház első basszistája. Nemcsak az operaszínpadon, hanem - talán elsősorban - oratóriuménekesként is jelentős sikereket arat.

English Opera Group - Britten, John Piper tervező és Eric Crozier librettista által 1946-ban alapított operatársulat, melynek fő célkitűzése új operák bemutatása. Elsősorban az aldeburghi fesztiválon arattak jelentős sikereket, Britten kamaraoperáinak (Albert Herring, Koldusopera, The Turn of the Screw, Noé bárkája), valamint régebbi műveknek bemutatásával, illetve felújításával. Európa és Amerika számos országában vendégszerepeltek, 1964-ben a Szovjetunióban is.

Én hívtalak ide - Verdi Don Carlosa V. felvonásában Erzsébet (S) és a címszereplő (T) búcsúkettőse. A többrészes duett folyamán mindkét szereplő jellemző zenei témái megjelennek, mintegy összegezve tragikus sorsú szerelmük egész történetét.

Én hősöm - Mozart Varázsfuvolája II. felvonásában Pamina (S), Tamino (T) és Sarastro (B) tercettje.

Én, rabja képzeletnek - Erkel Hunyadi Lászlója III. felvonásának 1. képében V. László (T) ariettája.

EnricoAshton

ensemble - 1. Az opera előadóművészeinek kollektív elnevezése, egy színház vagy egy mű előadásának együttese. - 2. Formailag az operák egyes nagyjelenetei, amelyekben több magánszereplő és esetleg kórus is részt vesz. Lásd: concertato.

ente autonomo - Az olasz operaházak önkormányzati jellegének hivatalos elnevezése. Az elnevezés és a rendszer maga Toscanini 1922-29-es Sc.-beli korszakában keletkezett.

Entführung aus dem Serail, Die Szöktetés a szerájból

entr'acte - közzene

En vain pour éviterKártya-ária

Enzo - Ponchielli Giocondájában ifjú genovai nemesúr (T), a címszereplő őbelé szerelmes, Enzo azonban Alvise Badoero feleségét, Laurát szereti.

Enyém a cárok trónja - Borisz (Bbar) nagymonológja, lelkiismeretfurdalással terhelt áriája Muszorgszkij Borisz Godunovja II. felvonásának 2. jelenetében.

Épine, Margherita de l' (?-1746) - olasz op.én. (S). 1704 és 1718 közt a londoni Drury Lane színházban működött, állítólag ő volt az első Angliában fellépő olasz operaénekes. Szerepelt 1710-ben az Almahide c. operában, amely az első teljes egészében olasz nyelven előadott opera volt Angliában. Később Händel társulatának is tagja, 1718-ban a zeneszerző Pepusch vette feleségül.

Era la notte - Nemrég egy estén

Erb, Karl (1877-1958) - német op.én. (T). A stuttgarti opera kórusában működött, de néhány hónap után már szólószerepeket énekelt. Lübeckben, majd újra Stuttgartban, majd Münchenben működött (ez utóbbi helyen 1913-1925). Ő volt 1917-ben Pfitzner Palestriná-jának első címszereplője. Főleg Mozart-szerepekben tűnt ki. Kora egyik legnagyobb Bach-énekese, főleg Evangelistája. Maria Ivogün (l. ott) férje volt.

Ercole amante (Szerelmes Héraklész) - Cavalli 5 felv. operája (1662, Párizs), Francesco Buti szövegére. A mű eredetileg XIV. Lajos esküvőjére készült, de Cavalli nem fejezte be idejében a kompozíciót. A párizsi bemutatón a darab megbukott.

Ercse Margit (1943-) - magyar op.én. (MS). Még főiskolás korában, majd egy újabb évadon át (1966-67) a pécsi N.Sz. tagja, 1968 óta az OH művésze. Pécsett debütált 1966-ban, a Julius Caesar Cornelia szerepében. Az OH együttesével Franciaországban és a két Németországban vendégszerepelt. A drámai mezzo szerepkörben, Verdi és Wagner műveiben tűnik ki alakítókészsége (Eboli, Amneris, Preziosilla, ill. Vénusz, Istenek alkonya-Brünnhilde, Fricka).

Erda - A föld istennője, az "ősanya", minden tudás forrása (A) Wagner Ringjében; a Rajna kincsében és az Istenek alkonyában jelenik meg. Ő szüli Wotannak Brünnhildét.

Erdélyi Miklós (1928-) - magyar karm. Pályáját a bpesti Vígoperában kezdte, majd énekkari karmester, a Rádió Énekkar egyik vezetője volt, 1951 óta az OH tagja. 1957-ben debütált a Toscával. Azóta a színház legtöbbet foglalkoztatott dirigensei közé tartozik. Elsősorban Mozart operáival aratott jelentős sikereket, de végigvezényelte szinte az egész repertoárt. Számos nagysikerű felújítás és premier fűződik nevéhez. A pontos kidolgozás, a mély poézis jellemzik karmesteri tevékenységét. Hangversenydirigensként Európa úgyszólván minden országában szerepelt (1974-ben a Berlini Filharmonikusokat dirigálta), 1972-ben az USA-ban turnézott. 1969-ben a Római Rádió az ő vezényletével vette fel Prokofjev Háború és békéjét. Kossuth- és Liszt-díjas, Érdemes művész.

Erdész Zsuzsa (1933-) - magyar op.én. (S). 1956-ban debütált az OH-ban, Luciaként. Azóta e színház tagja, a koloratúrszoprán és szubrett szerepkörben. Kiváló színészi képessége és jó humora kitűnő szubretté teszik (Annuska, Adél, Rosina, Titkos házasság-Carolina). Vendégszerepelt Párizsban, Londonban, Skandináviában és a népi demokratikus országokban.

Erdős Richárd (1881-1912) - magyar op.én. (B). 1906-ban debütált az OH-ban, a Rajna kincse Fasoltjaként. Hatalmas sikerrel énekelte az irodalom nagy basszus-szerepeit négy évadon keresztül. 1911-ben a frankfurti operához szerződött, ám tragikusan korai halála véget vetett induló nemzetközi karrierjének.

Erdőzsongás - Wagner Siegfriedje II. felvonásának egyik jelenete, melyben az egyedülmaradó Siegfried (T) az erdő hangjait hallgatja. Tulajdonképpen zenekari kép, Wagner egyik legcsodálatosabb természetfestő muzsikája.

Érdy Pál (1905-1952) - magyar op.én. (Bar). Énekesi karrierje először külföldön bontakozott ki, miután pályáját a V.Sz.-ban megkezdte. Németországban működött, majd a párizsi O. tagja volt. Még a háború kitörése előtt hazatért, de ekkor már csak az OMIKE Operaegyüttesében léphetett színpadra. 1945-49 a szegedi N.Sz. tagja volt, itt Iván Hovanszkijként debütált. 1949-52 közt működött az OH-ban a hős- és karakter-bariton szerepkörben. Kiváló színész volt, ezért álltak hozzá közel a karakterszerepek (pl. Rigoletto, Scarpia).

Erede, Alberto (1909-) - olasz karm. Weingartner, majd Fritz Busch mellett működött, Torinóban debütált 1935-ben, Wagner Tetralógiájának elvezénylésével. Busch Glyndebourne-be is magával vitte. Később Európa-szerte, 1950 és 1955 között a Met-ben vezényelt, 1956-tól 1962-ig a düsseldorf-duisburgi Deutsche Oper am Rhein főzeneigazgatója. Olasz operák és a Mozart-művek kiváló szakértője, koncertdirigensként is híres.

Erhardt, Otto (1888-1971) - német rendező. Különböző német operaházaknál működött 1933-ig; t. k. ő rendezte Monteverdi Orfeójának első német előadását Boroszlóban 1913-ban, valamint Strauss Egyiptomi Helénájának bemutatóját 1928-ban Drezdában. A nácizmus hatalomrajutása után Bécsben és Salzburgban, a londoni C.G.-ben, majd 1939-től 1956-ig a Buenos Aires-i Teatro Colónban volt főrendező.

Ericsdotter, Siw (1926-) - svéd op.én. (S). Nanny Larsèn-Todsen növendéke volt, 1949-ben debütált Stockholmban, e színház tagja volt 1954-ig. Azóta a hamburgi opera tagja, de szerepelt a nyugat-berlini, a bécsi, a stuttgarti, a párizsi és több olasz operaházban. Mindenekelőtt Wagner-énekesként jelentős, de kitűnő Strauss-hősnő is.

Erik - Wagner Bolygó hollandi c. operájában szereplő vadász (T), Senta szerelmese.

Eri tu che macchiavi Ah, miért nem vagy már hű barátom

Erkel Ferenc (1810-1893) - magyar zszerző és karm. Zeneszerzői tevékenységét e lexikon operáinak önálló címszavainál ismerteti. A karmester-Erkel neve éppúgy összeforrott a magyar operajátszással, mint ahogy a zeneszerző a magyar opera tulajdonképpeni megteremtője volt. 1836-37 a pesti Német Színház másodkarmestere volt, majd a N.Sz. megnyitása után néhány hónappal, 1838 januárjában e színház zenei vezetője lett. 1838-tól fél évszázadon keresztül ő vezette a főváros operaéletét. Kezdetben ő volt az egyetlen dirigens, majd amikor a színház repertoárja és előadói gárdája bővült, ezt a feladatot megoszthatta Dopplerrel, Huberrel, majd fiával, Erkel Sándorral. Műsorpolitikája mindig az éppen feltörőben levő és Európa-szerte sikereket arató zeneszerzők alkotásaira támaszkodott, így először Donizetti és Bellini, majd a 40-es évektől mindenekelőtt Verdi, később Meyerbeer és Gounod operáit mutatta be. Mindig lépést tartott a korral, s az említett művek pesti bemutatóit rendszerint alig néhány év választotta el az ősbemutatótól. Korabeli memoárokat és újságcikkeket olvasva, előtűnnek azonban fogyatékosságai is: elég szerencsétlen személyi politikát folytatott, nem kevés jó énekes miatta hagyta el a N.Sz.-at. Valósággal érthetetlen az a harc, amelyet Wagner ellen vívott; évtizedeken keresztül gátolta a Wagner-művek pesti előadásait. Mind e hibák ellenére éppúgy Erkelben kell látnunk a magyar operajátszás irányító géniuszát, mint ahogy ő volt a zenekari koncertek megszervezője, a kórusmozgalom egyik elindítója, a Zeneakadémia vezetője és - elsősorban - az első jelentős magyar zeneszerző.

Erkel József (1813-1860?) - magyar op.én. (T). 1833-ban kezdte pályáját Kolozsvárott, majd a megalakuló N.Sz.-nak lett tagja. 1840-ben az ő jutalomjátéka volt Erkel Ferencnek, testvérének Bátori Máriája, a darab premierje. Később Hamburgba került énekesnek, de szülővárosában. Gyulán halt meg.

Erkel Sándor (1846-1900) - magyar karm. Erkel Ferenc negyedik fia. 1861-ben lett a N.Sz. tagja, majd korrepetitora. Erkel Ferenc zeneakadémiai igazgatói kinevezése után a színház első karmestere, 1876-86 igazgatója, majd ismét első karnagya. (1884-től tisztségei természetesen az OH-ra vonatkoznak.) 1889-ben, mikor Mahler állt az OH élén, a sértődött Erkel Berlinbe akart szerződni, de végül is maradt. - Korának egyik legjelentősebb magyar dirigense volt, mind az operában, mind a hangversenydobogón. Számos művet ő mutatott be Magyarországon, így t. k. Verdi késői alkotásait, a Requiemet, Wagner nem egy művét stb. Zeneszerzéssel is foglalkozott, Salamon király c. operája azonban nem készült el. A Filharmonikusok elnök-karnagyaként a magyar zenekari életet emelte igen magas nívóra.

Erkel Színház - 1911. december 7-én nyitották meg a főváros legnagyobb befogadású színházát, az akkor Népopera, majd később Városi Színház néven ismert épületet. (Befogadása 2500 személy.) Az első évtizedekben saját operai társulata volt, első zenei vezetője Ábrányi Emil. Itt kezdte pályáját Reiner Frigyes, aki a Népoperában vezényelte a Parsifal bemutatóját 1914-ben. A 20-as években Márkus Dezső, 1927-ben egy rövid időre Felix Weingartner, később Komor Vilmos a színház főzeneigazgatója. Itt zajlott le a magyar operatörténet két legnagyobb személyi bukása, a Carusoé és a Galli-Curcié. Az operaegyüttes tagjai között volt pályája kezdetén Basilides Mária, Báthy Anna és Halmos János. - 1951 óta a főváros második állandó operaháza, Erkel Színház néven. Az Állami OH igazgatása alá tartozik, a magánénekes-gárda közös, az Erkel Színháznak azonban külön ének- és zenekara van. Itt tartják általában a nagy sztárok vendégfellépteit, különösen amióta a színház épületét (akusztikai szempontból is) felújították.

Erkölcsi folt sötétlik bennem - Verdi Don Carlosa III. felvonásában Eboli (MS) nagy monológja, melyben lelkiismeretfurdalásának ad hangot.

Ernani - Verdi 4 felv. operája (1844, Velence, F.), Piave szövegére, Victor Hugo drámája nyomán. Magyarorsz. bem.: 1846, pesti Német Színház, 1847, pesti N.Sz.

Verdi korai alkotóperiódusának főleg vad szenvedélyességéről nevezetes és a múlt században igen népszerű operája. Ma már ritkán kerül színpadra Olaszországon kívül.

Elvira (S) szerelméért hárman versengenek: Ernani (T), a rablóvezér, Don Silva (B) spanyol grand és Don Carlos (Bar), a későbbi V. Károly. Különböző kalandok közepette Ernani és Don Silva egyezséget kötnek: a grand és Ernani félreteszik vetélkedésüket, és együtt küzdenek Don Carlos ellen Elvira kiszabadításáért. Ám ha Silva belefúj Ernani kürtjébe, az önkezével vet véget életének. Carlost császárrá választják, s ő nemcsak megkegyelmez az ellene támadó összeesküvőknek, köztük Silvának és Ernaninak, hanem Elvirát nőül is adja Ernanihoz, akiről kiderül, hogy nem más, mint Don Juan aragóniai herceg. Az esküvőn azonban megjelenik Silva, megfújja a kürtöt, és Ernani adott szavához híven megöli magát.

Ernani, involami - Verdi Ernanija I. felvonásában Elvira (S) szerelmi áriája.

Ernesto - 1. Norina szerelmese (T), Don Pasquale unokaöccse Donizetti operájában. - 2. Donizetti A csengő c. vígoperájában szereplő vidám fiatalember (Bar), aki különböző álruhákban jelentkezve, lépten-nyomon megzavarja Don Annibale nászéjszakáját.

Ernst Henrik (1848-?) - magyar op.én. (T). Ernst-Kaiser Jozefa fia. 1872-ben lett a lipcsei opera tagja, ahol előbb baritonistaként, majd tenoristaként működött. Időnként Bpesten is vendégszerepelt, így 1895-ben még fellépett az OH-ban. Visszavonulása után Bécsben élt.

Ernster Dezső (1898-) - magyar op.én. (B). Plauenben debütált 1923-ban a Tannhäuser Hermann őrgrófjaként. Pályájának további állomásai: Wuppertal, Duisburg, majd Berlin. Innen Dessauba és Düsseldorfba került, hogy a nácizmus uralomrajutása után a grazi operaház tagja legyen. Az Anschluss után visszatért Bpestre; a németek itt is utolérik és egy koncentrációs táborba kerül. Kiszabadulása után a New York-i Met német repertoárjának vezető basszistája, 1946-tól 1959-ig. Ettől kezdve visszavonulásáig, 1966-ig a Deutsche Oper am Rhein tagja. Jelenleg Zürichben él. Világsikerét csodálatos átélőkészségének és minden regiszterében kiegyenlített, gyönyörű hanganyagának köszönhette. Sokszor vendégszerepelt Bpesten, ahol egyébként 1940 és 1944 között a Goldmark-termi operaelőadások vezető énekeseinek egyike volt. Mindenekelőtt Wagner- és Mozart-szerepekben nyújtott kiváló alakításokat.

Ero, a tréfacsináló - Jakov Gotovac 3 felv. vígoperája (1935, Zágráb), M. Begovics szövegére. Egyike a legsikeresebb jugoszláv operáknak, Európa-szerte játsszák. Magyar bem.: 1967, szegedi N.Sz.

Erre van, erre jár tán - Mozart Don Juanjának I. felvonásában Donna Elvira (S) belépő áriája, "hiszteroid" karakterének csodálatos zenei megformálása.

Er sterbe!Ő vesszen!

Erwartung, DieVárakozás

Erzsébet - 3 felv. opera, Erzsébet királyné első magyarországi látogatása emlékére. II. felvonását Erkel, I. és III. felvonását a Doppler-testvérek komponálták, Czanyuga József szövegére. Bem.: 1857, pesti N.Sz.

Erzsébet - 1. Hermann őrgróf unokahúga, Tannhäuser "égi szerelme" (S) Wagner operájában. - 2. Fülöp király neje (S), Don Carlos reménytelen szerelme Verdi operájában.

Erzsébet imája - Wagner Tannhäuserjének III. felvonásában Erzsébet áriája, melyben halálvágyának ad kifejezést.

Escamillo - Bizet Carmenjában a bikaviador (Bar), Carmen egyik szerelme.

È scherzo od è follia Kacagókvintett

Es gibt ein Reich - A címszereplő (S) nagy monológja a halál birodalmáról Strauss Ariadne Naxos szigetén c. operájában.

Esküszöm a bosszús égre! - Otello (T) és Jago (Bar) bosszú-kettőse Verdi operájának II. felvonásában.

È sogno? O realtà Való ez? Vagy álom?

Esultate!Nagy dicsőség!

Észak csillaga, Az - Meyerbeer 3 felv. operája (1854, Párizs, O.C.), Scribe szövegére. Sikerére jellemző, hogy Párizsban egy év alatt 100 előadást ért meg! A darab cselekménye Nagy Péter és Katalin körül zajlik. Magyar bem.; 1856, pesti N.Sz.

Északiak - Leevi Madetoja 3 felv. operája (1924, Helsinki), Järvikuoma szövegére. Magyar bem.: 1943, OH.

Eszenyi Irma (1925-) - magyar op.én. (MS). 1946-ban debütált az OH-ban, a Carmen Mercedeseként. Azóta a drámai mezzo szerepkörben működött, Wagner (Brünnhilde, Izolda, Ortrud, Vénusz) és Verdi (Amneris, Eboli) műveiben egyaránt jelentős alakításokkal. Sok helyen énekelte a Kékszakállú Juditját. Szerepelt az Aix-en-Provence-i, Besançon-i Fesztiválon, hangversenyénekesként Franciaországban, az NSZK-ban és Libanonban.

Etcheverry, Bertrand (1900-1960) - francia op.én. (Bar). A párizsi O.-ban debütált 1932-ben, a Rigoletto Cepranó-jaként. 1937-től haláláig az O.C. tagja; kora legismertebb Golaud-ja (Pelléas), híres Borisz és Mefisztó.

étoile du Nord, L' Észak csillaga, Az

Euch Lüften Hűs szellő

Eudoxia - 1. A császár unokahúga (S), Lipót herceg menyasszonya Halévy A zsidónő c. operájában. - 2. Basilio helytartó anyja (MS) Respighi A láng c. operájában.

Euridice - Jacopo Peri operája (1600, Firenze, Pitti palota). Ottavio Rinuccini szövegére. Az első opera, amelyet zenéjével együtt ismerünk. (A legelső operának, Peri Dafnéjának zenéje elveszett.)

Euridiké - Orfeusz felesége (S), Monteverdi, ill. Gluck operájában, valamint a számtalan azonos témájú operában.

Euripidész (i. e. 480-406) - ógörög drámaíró. A tragédiáin alapuló operák közül a legnevezetesebbek: Alkesztisz: Gluck (1767), E. Wellesz (1924); A bacchánsnők: Wellesz (1931), Ghedini (1948); Hekuba: Malipiero (1941), Martinon (1951); Hyppolitos: Rameau (1733); Iphigenia Auliszban: D. Scarlatti (1713), Gluck (1774); Iphigenia Tauriszban: Campra (1704), D. Scarlatti (1713), Gluck (1779); Médea: Cherubini (1797); Oresztész: Křenek (1930).

Euryanthe - C. M. Weber 3 felv. operája (1823, Bécs, K.), Helmine von Chézy szövegére. Magyarorsz. bem.: 1826, pesti Német Színház. A korai romantika legjelentősebb operáinak egyike, a Fidelio és a Lohengrin közti legfontosabb összekötő láncszem. Több kísérlet dacára sem megmenthető a mai színpad számára, lehetetlenül rossz, vadromantikus librettója miatt.

Éva - Veit Pogner aranyműves lánya (S) Wagner A nürnbergi mesterdalnokok c. operájában.

Evangelimann, Derbibliás ember, A

Evans, Sir Geraint (1922-) - angol op.én. (Bar). A londoni C.G.-ben debütált 1948-ban, a Mesterdalnokok Éji őre szerepében. Rövidesen világhírűvé válik, s a Sc.-tól a Met-ig, Glyndebourne-től Salzburgig szívesen látott vendég. Lírikus és karakterszerepekben egyaránt kiváló, emellett nagyszerű színész. Mozart-szerepekben és Verdi karakteralakjaiban (Falstaff, Melitone) a legjobb, de híres Beckmesser és Scarpia is.

evirato - olasz megjelölés a kasztrált énekesekre (l. ott).

Ez a világ mily furcsa - Verdi Falstaffjának monumentális zárófúgája. A 14 szólamú fúga nemcsak Verdi kontrapunktikus tudásának csodálatos mintapéldája és képviselője, hanem egyben a mű gondolati-tartalmi szférájának is legtökéletesebb megnyilatkozása. Már maga az ötlet is zseniális: a világ furcsaságán és tulajdonképpen minden dolgok hiábavalóságán való elmélkedést, az egymás kikacagását a legkötöttebb zenei formában, a fúgában kifejezni - csak egy lángésznek juthat eszébe.

Ezio - Händel 3 felv. operája (1732, London), Metastasio szövegére.

Ez óra éltem boldog álma - Leonóra (S) és Florestan (T) kettőse Beethoven Fideliójának II. felvonásában: a sokat szenvedett pár egymásra találásának boldog pillanatáról szól.

ezred lánya, Az - Donizetti 2 felv. vígoperája (1840, Párizs, O.C.), Vernoy de Saint-Georges és Bayard szövegére. Magyarorsz. bem.: 1844, pesti Német Színház; 1844, pesti N.Sz.

Donizetti első francia szövegű operája, legnagyobb sikereinek egyike. Az érzelmes történet hősnője Mari (S), aki katonák közt nő fel, majd kiderül róla, hogy grófkisasszony, de a cselekmény végén természetesen egyszerű katona kedvesévé lesz.

Ezrek élte - Verdi Álarcosbál c. operája I. felvonásában René (Bar) lírai áriája.




Hátra Kezdőlap Előre