X.
| Erős reményem nékem az úr: miért, |
| Mondjátok: Itten nincs teneked helyed, |
| | Hegyekre költözzél madárként, |
| | S rejtsd magadat valamely üregbe. |
|
| Ím! a gonoszság ellened esküdött; |
| Íját kezében tartja, s dühös nyilát |
| | A jókra, bár lappangnak is, kész |
| | El-kibocsátani a tegezből. |
|
| A fundamentom rontva vagyon bizony: |
| A lelki jóság embere mit tegyen? |
| | De él az úr szent templomában, |
| | Trónusa néki az ég, tud és lát |
|
| Mindent: kegyelmes; néz szeme a szegény |
| S az elnyomott emberre, s ügyén segít; |
| | Ellenben a gonosz hatalmast |
| | Elveti szíve szerént gyülölvén. |
|
| Reája tőrt hint: kénkövet és tüzet |
| Ereszt s veszélyes rettenetet zuhint; |
| | Mert ő igaz, s a jámboroknak |
| | Gyámola s gondviselő barátja. |
|
|
