| Félsz tőlem, nem akarsz meg is állani kedves Aniskám! |
| Vagy ha megállasz is, futsz ha közelre megyek. |
| S ekkor mint a sebes villám, eltűnöl előlem, |
| S meg közelébb csalogatsz, meg-meg elébb futamodsz. |
| Várj, várj, még eljössz az apám kútjára merítni: |
| | Én is a vedrecskét eldugom orrod elől! |
|
