Ah, nincs többé akit szerettem, |
Ővele mindent elvesztettem, |
|
Ő érdemli szívem fájdalmát |
S terhes súlyát kinomnak, |
Egyedül csak az ő sírhalmát |
|
S szép teljes rózsákat ültettem |
|
Melyek oly szépen virágoznak, |
S ott kedvesebben illatoznak, |
|
Egyszer, minden esztendőbe |
|
|