| Midőn ifjabb voltál, a tréfát szeretted, |
| | A szép lányt, menyecskét drágán megbérletted, |
| Lovaglás, muzsika, vendégid mulatta, |
| | Epikur leckéjét víg eszed vitatta, |
| Hanyatlott értéked, sok pénzt vesztegettél, |
| | De szükölködőkkel számtalan jót tettél. |
| Igaz, hogy nem illett szentelt papságodra |
| | A világi hívság, volt is panaszodra, |
| Mert nyájas életed sokan irigylették, |
| | Elcsalt kedvesekért rossz neved hirlették, |
| Mégsem oly keményen ítélt az okossa, |
| | Tudván, hogy az embert papság ki nem mossa. |
| Nevette katonás szerelmességedet, |
| | Aki most siratja képzelt szentségedet. |
| Bánta, hogy páncélból bujtál pap-subába, |
| | Hogy meg nem maradtál apádnak nyomába; |
| Mert ha pap nem volnál, szeretnéd hazádat, |
| | Nem követnéd, mint most a… sapkádat. |
| Kurváid helyébe feleséged volna, |
| | S atyai szívedből hazafiság szólna. |
| Most Rómát keresed, hogy szentnek tartassál, |
| | Nemhitt vallásodnak oszlopa látszassál. |
| Elhagyod a szépet s rendednek hasznára |
| | Furcsán reámászol a sovány dámára, |
| Utálatos testét bőven megfizeted, |
| | Tudván, hogy pénzeddel férjét megnyerheted. |
| Használod szükségét ország romlására, |
| | Jobbágyoddá tetted, de magad kárára, |
| Mert nem foganatos a kura keresmény, |
| | S az egész hazától megvettetik szegény. |
| Akármi történjen, reszket a bőrébe, |
| | Elkölti pénzedet, eped kebelébe. |
| Te pedig vén vagy már s egyszer megtérhetnél, |
| | A közboldogságra fejeddel élhetnél. |
| Mert a másvilágon istened megcsalni |
| | Tudod hogy nem lehet; hogy mersz így meghalni? |
|
