|
Első megjelenés: AHét 1907. november 17. XVIII. évf. 46/923. sz. 761. – Ady Endre – Kötetben: VA1 (1908) (A Léda arany-szobra ciklus) 139–40.; VA2 (1910) 79.; VA3 (1910) 79.; VA4 (1918) 79.; VA5 (1919) 103. – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-1 [1930] 74. Szövegkritika, szövegváltozatokAlapszövegünk a VA2-ből. A VA1 korrektúrájában (PIM A. 126/1.) Ady a 18. sorban a kormányzó szót kormányozóra javította. KeletkezéstörténetA Csolnak a holt-tengeren a Két hajdani szeretők motívumának túlhaladása és ellentéte a Lédával ismét egymásra találás boldog-tragikus paradoxonában. (L. erről a Két hajdani szeretők és A nagy Pénztárnok c. versek jegyzetét e kötetben.) Király István a verset „a legszebb Léda-idillnek” mondja. (Király I. 471.) Hatvany Lajos a „Lédához megírt”, „legnagyobb hálaénekről” beszél: „az ellanyhult s emlékből újból kikelő szerelem motívuma – írja –, mellyel Ady annyiszor megküzdött.” (Hatvany II. 339–40.) A feléledt kapcsolat öröméről tanúskodnak Ady Lédához írt levelei. „Hogy van, édes, drága, jó Mindenem? – írja 1907. nov. 4-i levelében Lédának. (AEl I. 265.) Nov. 9-én beszámol a Kiss Józseffel való kibékülésről: „Képzelje, ki fogok Kiss Józseffel békülni. Olyan váratlanul kedves levelet írt (majd megmutatom), hogy megpróbálok vele dolgozni. Ezt a levelet sok pour-parler előzte meg. Én elszántam magam, hogy nem engedek, s egy goromba levelet írtam neki. Erre jött az ő levele.” (Uo. 266.) (Ady Kiss Józsefhez írt levelét l. AEl I. 264–65.; Kiss József válaszát uo. 424.) A találkozás Kiss Józseffel valóban megtörtént és a kibékülés is. Ady nov. 14-i levelében ezt írja Lédának: „A Hét-ben vasárnap valószínűleg megjelenik egy Léda-versem.” E Léda-vers volt a Csolnak a holt-tengeren. A Léda iránti közvetlenséget bizonyára az is táplálta, hogy ismét Párizsba kívánt kijutni, s ebben Diósiék segítségére is számított. Nov. 4-én ezt írja Lédának: „[…] készítem a talajt s a helyeket Párizsba (vagy, ha maga nem akarja: Mindszentre) való elvonulásomhoz.” (AEl I. 265.) E feltevést erősíti meg Ady Vészi Margitnak írt nov. 11-i levele: „[…] egyelőre tűrnöm kell mindent, s terveken dolgoznom – írja –. A verskötetemet szedik, s úgy gondolom, decemberben megjelenik. Ez, a Diósiné pesti tartózkodása, mely körülbelül 3–4 hét lesz, egy új helyzetbe jövés, s a párizsi tartózkodásom biztosítása foglalnak most úgy le, hogy még betegnek lenni is gazdaságosan kerül erőm.” (Uo. 267.) Nov. 21-én ezt írja Vészi Margitnak: „Undor és káosz az én életem. Egy bizonyos, hogy a tendenciája – Párizs. Bizonyos, hogy ott leszek pár hónapon belül.” (Uo. 269.) Vészi Margit ekkoriban Ady baráti bizalmasa volt, akinek élete fontosabb eseményeiről beszámolt. Így helyzetéről a BN-nál: „Gyűlöljük egymást hárman: a lap, Pályi, meg én. Szó sincs róla, mit gondol, hogy én velük legyek. Arról lehet szó, hogy egy-két hétig csömörök árán is, ki akarom húzni.” Ezután nyilatkozik a Csolnak a holt-tengeren-ről is: „A Hét-ben egy kis versem jelent meg eddig csak – írja. – Igénytelen, s ezért nem küldöm be Magának. Majd két-három hét múlva olvassa a kötetemben, amit, ha megengedi, ismét elküldök.” Itt számol be nagyváradi látogatásáról is: „Diósinét meglátogattam – írja –, s négy napig hosszú idő után olyan durcás boldogságfélét éreztem.” (AEl I. 269.) E hangulat szolgáltathatta az alapot a vers megírásához, a Léda-kapcsolat új nyomatékosításához. MagyarázatA Holt-tenger: e versben metaforikus értelemben fordul elő, nem eredeti jelentése szerint, amely földrajzi megnevezés és részben bibliai reminiszcencia. Lefolyástalan sóstó, a mai Izrael és Jordánia között, a Jordán völgyének közvetlen folytatása. Mély árokban terül el: a tengerszint alatt 390 méterre. Sótartalma az erős nyári párolgás miatt négyszerese a közönséges tenger vizének; ezért élőlény nincs benne, innen az elnevezése: Holt-tenger. A bibliában gyakran említik Sós-tenger vagy Keleti-tenger néven. (L. Mózes I. 14:3.; IV. 34:12.; Joel 2:20.; Zakariás 14:8.; Krónika I. 18:12.; II. 20:1–3.)
|