Kézirat, megjelenés
Kézirat: Autográf, ceruzával írt tisztázat, 1 fólió, 240 x 158 mm. Aláírás nélkül. Cím: A nagy álom. A fólió alján 1-es lapszámozás. A cím fölött: Uj versek, alatta római I. A jobb felső sarokban idegen kéztől római I-es, utána: tárca. – PIM A. 91.
Első megjelenés: BN Esti lap 1907. november 3. XII. évf. 261. sz. 2. – Ady Endre – („Uj versek” főcímmel Az elbocsájtott légió című verssel együtt elsőként közli.) – Kötetben: VA1 (1908) (A Halál rokona ciklus) 21.; AH (1908) 30.; VA2 (1910) 14–15.; VA3 (1910) 14–15.; VA4 (1918)
14–15.; VA5 (1919) 18. – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-1 [1930] 45.
Szövegkritika, szövegváltozatok
Alapszövegünk a VA1-ből.
Szövegeltérések:
| Főcím: | Uj versek | k | BN |
| Cím fölött: | I. | k | BN |
| 1. | kinok, | k | BN |
| 3. | szabálylyal, | | BN |
| 8. | Elal<olvashatatlan betű>szom e | k |
|
11. | Álom, | | | | VA4 | VA5 |
Keletkezéstörténet
Ady álmatlansága közismert: „A kis álom engem nevet,
/ Kerül és nem szeret” – írja e versben. Csak altatókkal tudott aludni néhány órát,
ezért vágyik Szép,
nagy,
komoly, altatlan álom-ra. „Belehalnál,
ha egyszerre
annyit vennél be,
amennyit én szoktam – mondja Földessynek altató-adagjairól –,
s egy-két óránál sohase tudok egyfolytában többet aludni.” (Földessy: Amt 50.): „Sejtelemnélküli gondolat: A nagy
álom – írja Szabó Richárd. – Érdekessége inkább egy negatívum: Ady komoly,
nagy altatlan Álomnak kívánja a halálát,
de hogy ez megsemmisülést jelent-e vagy gondol-e közben a halál utáni életre,
nem tűnik ki belőle.”
(Szabó R. 102.) Király István szerint: „Víg,
boldog,
hű,
kedves,
jóságos – gyűltek a jelzők a halál köré,
hangulatukban feloldódott a pusztulás minden rémsége,
s végbement a legnagyobb paradoxon: a halál életté változott.” (Király I. 470.)
|
