Lányos anya izenete

Első megjelenés: Híd 1940. október 18. I. évf. 4. sz. 7. (Medgyasszay Vilma emlékezéseiből. A vers kabaréversnek készült, de nem került műsorra.) – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-8 [1943] 1027–28.

Alapszövegünk a Híd-ból.

• 7 A házasságos szó után nyelvtani okból vesszőt tettünk.

• 11., 21. A sor végére értelemszerűen, a kötetbeli közlésnek is megfelelően, vesszőt tettünk.

• 16 A kis után kitettük a vesszőt, minthogy ez az anya lányát jelentő fehér édes szamár adys jelzőbokor jelzője.

• 24 A sor végére értelemszerűen kitettük a vesszőt.

Ady a verset Medgyasszay Vilmának (1885–1972) írta, ezt tanúsítja a Híd 1940. okt. 18-i számában magát meg nem nevező szerzőnek a művésznővel készített interjúja. A költő a híres kabaréénekesnővel valószínűleg 1907 nyarán ismerkedett meg, ekkor ígérte meg neki, hogy kabaréverset ír számára. „Ady Endrének az volt a véleménye, és mit is mondjak, szíve vágya – mondja Medgyasszay az interjúban –, hogy neki is kell írnia afféle kacagtató és borsos dalocskákat, mint amiken a kabaréban pukkadozik a közönség […] És tudja-e, mekkora erőfeszítéseket tett Ady azt illetőleg, hogy elérje vágyát, és egy csiklandós tartalmú dalt írjon a kabarénak!” Medgyasszay – aki Ady későbbi kabarébeli működését is felidézi – szerint ilyen kabaréversnek szánta a Kató a misén-t is, de az épp az ellenkező hatást váltotta ki, mint amit a költő szánt neki, a közönség nem nevetett, hanem könnyekig meghatódott rajta. „Ady Endrét nem hatotta meg effajta sikere – folytatja Medgyasszay. – Ő humorizálni akart! Hogy ezt elérje, megtette, hogy hosszú ideig bejárt a készülő műsor próbájára, délelőttönként.” A Lányos anya izeneté-ről ezt mondja a művésznő: „Ezt súgókönyvemben fedeztem föl […] az fűződik hozzá, hogy Ady egyszer hozzám jött, és diadalmasan bejelentette, hogy: most már biztosan szállít nekem egy pikánsabb (ő mondta így) dalszöveget, mert nagyszerű ötlete jött. Hát ez a pikánsabb dalszöveg, ez az édes, szelíd, csodaszép, fájdalmasan mélyenjáró költemény, amit átadtam.” (Híd 1940. okt. 18. I. évf. 4. sz. 7.)

A vers kéziratának sorsát nem ismerjük, Földessy Gyula a Híd közlése nyomán vette föl az Athenaeum által 1943 könyvnapjára kiadott, bibliapapírra nyomott AEöv–8-ba. Keletkezésének időpontja sokáig bizonytalan volt. Földessy a 44, kötetben meg nem jelent Ady-vers legvégére sorolja. Majd az AEöv–12-ben (1950) áthelyezi az 1910. jan. végén írt Engem félig szerettek és az 1911. jan. 9-i keltezésű, Révész Bélának szóló, A Minden-Titkok versei c. kötetbe írt verses dedikáció közé, de minden indoklás nélkül. Az 1962-ben megjelent AEöv–21-ben a verset egyértelműen 1910-re datálják. Bustya Endre tisztázta végül Egy Ady-vers keletkezése c. írásában (Utunk 1972. dec. 1. 4.) a vers keletkezésének körülményeit. Megállapítja, hogy a vers „feltehetően Ady legelső próbálkozása a kabarévers műfajban”. Bustya figyelmét a versre Adynak 1907. aug. 30-án Ráskai Ferenchez írt levele hívta fel. Eszerint a költő megígérte Ráskainak, hogy Medgyasszay kisasszonynak kabaréverset ír: „Kedves Ráskai úr – írja Ady –, ígéretemhez képest belekezdtem, s meg is akartam mára írni a Medgyasszay kisasszonynak szánt dolgot. Részben azonban (vasárnapi tárcácskámat is meg kellett írnom) halálos fáradtság fogott el, részben nem szeretnék nem jót írni. Ma délután kénytelen vagyok, de örömmel kénytelen, Varsányba, Vésziékhez kimenni. Ezért nem jelenhettem meg találkánkon. De viszont még ma ott künn megírom az írnivalót, s mielőbb önhöz juttatom. Előre jelzem, hogy ez egy nagyon is sötét kis tragédia lesz, versben, cselekménnyel s egy szereplővel. Szívből üdvözli önt régi híve Ady”. (AEl I. 258.)

Ekkor szervezte Faludi Sándor (1873–1945) a Modern Színház Cabaret-t, mely 1907. okt. 11-én nyílt meg az Andrássy út 69. sz. házban. Művészeti vezetői Heltai Jenő és Molnár Ferenc lettek. E társulat tagjaként kezdte sanzonénekesi pályáját Medgyasszay Vilma. Ráskai Ferenc (1883–1942), aki maga is kabarészerző volt, nyilván a megnyitás előtt álló színház számára kért Adytól kabaréverset. Hogy Ady a Medgyasszay Vilmának szánt kabaréverset Dunavarsányon valóban megírta, Vészi Margit 1907. szept. 1-i vasárnapi naplóbejegyzése tanúsítja: „Este Ady írt a szobájában, egy cabaret-verset csinált. Mikor a vacsorához ültünk, Ady azt mondta: »Jövő szombaton megint itt leszek.«” (Bustya i. m.) Bustya szerint a verset Medgyasszay Vilma akkor nem használta fel, később meg bizonyára megfeledkezett róla. Bustya a verset rokonnak érzi az egy héttel későbbi Valamikor lányom voltál c. költeménnyel. (Bustya i. m.)

Kiadatlan Ady költeményt talált Medgyasszay Vilma egy régi súgókönyvében. Híd 1940. okt. 18. I. évf. 4. sz. 7.; Bustya Endre: Egy Ady-vers keletkezése. Utunk 1972. dec. 1. 4.