Várás a Tavasz-kunyhóban

Első megjelenés: BN 1907. március 24. XII. évf. 72. sz. 2. – (Páris, március) – Ady Endre – („Tavaszi versek” főcímmel a Nóta a halott szűzről és Az Értől az Oceánig című versekkel együtt harmadikként közli.) – További megjelenések: P 1909. február 17. V. évf. 39. sz. 1. – Ady Endre – (Tavasz címmel.) – Nv 1909. február 18. XXXIX. évf. 40. sz. 1. – Ady Endre – (Tavasz címmel.) – Kötetben: VA₁ (1908) (Az ős Kaján ciklus) 91–92.; VA₂ (1910) 53–54.; VA₃ (1910) 53–54.; Gyűjt [1910] 39–40.; VA₄ (1918) 53–54.; VA₅ (1919) 70. – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-1 [1930] 63.

Alapszövegünk a VA₃-ból.

Ady a VA₁ korrektúrájában (PIM A. 126/1.) az 1. sor trónján elmosódó j betűjét javította. A VA₃ korrektúrájában (OSzK Fond. Hung. 1731.) az 5. sor végére pontot tettek.

• 15 A BN, a VA₁, a P és a Nv közlése alapján a tavasz kezdőbetűjét T-re változtattuk. Indokolja ezt az is, hogy a vers címében, 1., 4., 9. és 17. sorában ugyancsak nagy kezdőbetűvel fordul elő a szó.

A Várás a Tavasz-kunyhóban együtt jelent meg a Nóta a halott szűzről c. verssel. Mindkét vers Ady ama versei közé tartozik, melyekben a soha ki nem elégülő szerelemvágy kap hangot. A felfokozott nemi vágy Adyban már gyermekkorában felébredt: „Hároméves koromban – írja a Katinkáig c. novellájában – már nem kellett, csak leány játszótárs. Vigyázatlanságból és szerencsétlenségből ilyen rettenetes korán elém tárult egyszer színjátéka a legnagyobb titoknak, s én már hároméves koromban nem voltam ártatlan […]  Én hároméves korom óta mindig szerettem, emésztően, viharosan és sokszor.” (AEön 152–53.) A Halál kis négyesfogata c. novellájában pedig így örökíti meg első szerelmi élményét: „Lósóskás, falusi szérűskertben kereste az első nyomot a Halál kocsisa. Itt nyílott neki először a szerelem. Még talán ötesztendős sem volt akkor. Vannak férfiak, akik neuraszténiával születnek: Ezeket négy-ötéves korukban már szerelmi csalódás éri.” (AEön 460.)

A Katinkáig c. novellájában arról is számot ad, a tavasz hogyan ébreszti föl benne a szerelmi vágyat: „Ekkor jön a március, mikor oly élesek voltak a tavaszi fuvalmak, s az én tavaszi álmaimban mindig leány-virágok nyiladoztak.” (AEön 153.) Ez az ismeretlen nő iránti örök vágy erősödik fel Adyban, amikor a Léda-szerelem már nem tudja kielégíteni szerelmi éhségét. „Óh, istennek nagyszerű teremtményei a nők – írja 1906. aug. 4-én Az idegen nők c. cikkében. – Érdemes értük élni. De leginkább csak azokért, akiket még nem ismerünk. És mindenek fölött azokért, akiket sohase fogunk megismerni. (AEÖPM VIII. 44.)

Az örökké-vágyó várás, de soha be nem teljesülés verse a Várás a Tavasz-kunyhóban. „Az elérhetetlen tájak és asszonyok vágya leginkább tavasszal gyötri a romantikus ifjakat – írja Hatvany Lajos. – Ennek a tavaszi fogvacogásos, hidegleléses állapotnak énekét megírta Ady Endre Várás a Tavasz-kunyhóban címen […] Ady tavasz-látomása, a shakespeare-i Vihar víziójához hasonlatosan, kunyhó, melynek trónja: gyeptrón.” (Hatvany II. 320–21.) „Az örök hiányérzet volt itt a szerelmi érzés egyik legfőbb alkotó eleme – írja Király István. – A paradox vágy paradox szerelme, az abszurd szerelem a maga meddőségével, örökös hidegével, soha–ki–nem–elégíthetőségével, elérhetetlen nő után sóvárgó őrületével futott a végtelen felé, futott az ürességbe, futott a halál felé.” (Király I. 445.)

Ez a szerelmi hangulat 1907 tavaszától Ady több versében is megjelenik: Megcsókolom Csók-kisasszonyt, Az alvó csók-palota. (L. e kötetben.)

Hatvany II. 320–22.; Földessy: Amt 71.; Király I. 445.; Hegedűs Loránt 20–22.