A zajzoni fürdő.*Mely 1700 lábnyira van a tengerszin fölött.

A zajzoni fürdő kétségtelenül nem csak Zajzon község területén, hanem a községben is fekszik, a mennyiben a község át rug a folyam bal partjára is, ott levén több lakház és az oláhok temploma. Az itt felbuzogó ásványos források ős időktől fogva a község birtokában voltak; egyszerű lakóinak azonban soha sem jutott eszébe a természet ez ingyen adományait megadóztatni, azt boldog-boldogtalan szabadon dij nélkül használhatta.

Brassó, a nyereség leső önalkotta földesur mindenütt, hol haszon mutatkozott, hűségesen meg szokott jelenni, s egyik szimatoló provisora által figyelmetessé tétetvén, hogy Zajzonban a község helyén oly ásványos források vannak, a melyek az ilyenekben szegény Barczaságon nagy értéküek s remélhetőleg hasznothajtók lennének; egy szakértőt küldött ki vizsgálatra*A zajzoni fürdőt legelőbb 1842-ben Schnell Péter vizsgálta meg tudományosan, ekkor kezdett figyelmet kelteni és épülni. s csak hamar Brassó ugy jelent meg mint foglaló; joga persze annyi volt ahoz mint a szamarkandi khánnak; de mikor tekintett e város jogra e szegény, prédaként körmei közé szoritott néppel szemben, sőt még a lefoglalással sem elégedett meg, hanem azt Zajzon község kötelékei közül teljesen kiszakitani és egyenesen közvetlenül Brassóhoz akarta csatolni; ezt azonban a Brassónak mindenben kedvező gubernium is megsokalta, s a lefoglalás ellen óvást tevőleg felfolyamodó Zajzon községnek panaszára ha a foglalást elnézte is, de legalább a községtől való elszakitást betiltotta*A mint az kitünik a gubernium levéltárában levő ez ügyre vonatkozó egész halom okmányból.. Azonban ezzel Zajzon községe nem sokat nyert, mert a jelentékeny jövedelmet hajtó fürdőn Brassó föltétlenül rendelkezik; annak minden jövedelmét elzsebeli, sőt még azt is megkisérlette, hogy a minden haszonélvezettől elzárt Zajzon községet a fürdő körüli ingyen munkálatokra rászoritsa, mert az illető inspector urak a régi urbéri viszony alapján már többször rá akarták szoritani a zajzoni népet arra, hogy ingyen munkával járuljon a fürdő emeléséhez, a mint az legközelebbről is a malomárok kitakaritásánál megtörtént, mert bár a malom és hullám fürdő használatát kizárólag a város élvezi, valamint a több ezer forintra menő curtaxából sem juttat a községnek semmit, mégis daczára ezen kizáratásnak az inspector ur a legszorgosabb mezei munka idő alkalmával kemény büntetés terhe alatt az egész falut kirendelte a malomárok kitakaritására, a mely önkényes rendeletnek a midőn az előljáróság vonakodott végrehajtást eszközölni, a birót vasra veretéssel fenyegette. Egy más alkalommal a fürdősétány hidait akarta megcsináltatni a községgel, majd ismét a fürdői idény alatt ott tanyázó csendőrség szállását akarta a községgel kifizettetni; s mind ez csak azért nem történt meg, mert Zajzonnak oly bátor előljárósága van, a mely a község jogainak védelmében a kurtavastól sem szokott megijedni. E szerint Zajzon község a természet jóvoltából területén fakasztott gyógyforrásoknak semmi hasznát nem élvezi, hanem csak terheit hordozza.

Igy áll a zajzoni fürdő jogviszonya, melynek ismeretével át lépünk a Zajzon folyó hidján, hogy magát a fürdőt is szemügyre vegyük. És e keskeny hid két külön országot választ el, mert mig a jobb parton magyar területen vagyunk, a bal parton egyszerre Németországba leszünk átvarázsolva, hol minden felirat, minden elnevezés, minden útmutató, minden figyelmeztető és intő tábla kizárólag csak német nyelven beszél nekünk. Itt a barbarnak nevezett magyar pénzét ugyan, ha ide jő, elfogadják; de nyelvét, lételét, s ezen magyar birodalomnak nevezett országban való jogosultságát teljesen ignorálják. Furcsa biz ez; de még furcsább az, hogy mi mint olyan loyalis vendégszerető nép az ily saját országunkban való paczkázást szó nélkül eltürjük; próbálná meg a világ bármely országában egy idegen gyarmatocska, egy inség nyomorában menhelyet kereső töredékecske, köréből és nyilvános helyeiről kiküszöbölni az országos nyelvet, tudom bizony, hogy hamar és nagyon furcsán rendreútasitaná vagy a kormány, vagy a nép sértett öntudata; de nálunk magyaroknál az efféle eltüretik, mert mi hagyományos vendégszeretetünknél fogva még akkor sem bántjuk a vendégjogot élvezőt, a mikor az saját lakunkból is ki akar szoritani. Szép valóban ezen bibliai felebarát-szeretet, hanem hogy hasznos, és hazai érdekeinkre nézve előnyös is lenne: azt már nem mondhatom.

A mi a zajzoni fürdő berendezését illeti, az igen szép és czélszerű, elannyira, hogy erdélyi fürdőink közt Előpatak, Borszék és Tusnád után a negyedik helyet követelheti magának. Van itt hideg lobogó, zuhany, hullám és meleg fürdő, igen szép sétányok, kényelmes nagy vendéglő, izléses lakházak, fedett sétány, szóval minden kényelem, mit pénzzel elérni lehet; és van sok vendége részint Brassóból, de az ország más részeiből, sőt külföldről is, mert Brassó igen jól tudja, hogy a fürdők látogatása a hirnevesebb orvosok megnyerésétől függ leginkább s azért gondoskodni szokott arról, hogy a bécsi, pesti és bukaresti orvosok sok oly betegséget találjanak, a melyekre a zajzoni fürdő jótékony hatású.

Zajzonnak három gyógyforrása van, mindháromnak birjuk dr. Greissing és Schnell által eszközölt vegytani elemzését, a mely állitólagosan oly előnyös eredményt mutat, hogy azokkal Európa kevés gyógyforrása mérkőzhetik. Ide iktatom vegyelemzésüket. Szerintük egy polgári fontban van:

Ferdinánd Ferencz és Lajos forrásban*Melyek igy Ferdinánd, Ferencz császároktól és Lajos fhgről neveztettek.
Szikhalvagból 4,69 0,61 0,47
Szikiblagból 1,91 0,06
Szénsavas szikélegből 10,11 3,16 4,18
Szénsavas mészélegből 3,51 3,56 4,40
Szénsavas keserélegből 0,84 0,42 1,18
Szénsavas vasélegből 0,11 0,58 1,19
Kénsavas szikélegből 0,15 0,35 0,39
Kénsavas hamvélegből 0,59
Vilsavas timélegből 0,49
Kovasavból 0,12 0,34 0,21
Összesen 21,44 7,08 13,10 szemer
Szénsavból 19,6 16,3 30,0 köb h.


A Ferdinánd forrás 8 R. foku, s 24 órában 4780 kupa vizet ad. A Ferencz forrás 7 1/2 R. fokú, forrása ennek, valamint a Lajos forrásnak nagyon gyenge.

Ezen vegybontás szerint a Ferdinánd forrás égvényes, konyhasós savanyuviz, oly iblany tartalommal, mely minden eddig ismert iblanyos vizeket felülmulna, és a Lajos forrás ugyanezen vegyelemzés szerint a legerősebb égvényes-vasas savanyuvizek közé volna sorozható. – Sokan vannak, kik e vegyelemzést nem tartják tökéletesnek, mások meg oly gyanusitásokat is hoznak fel, hogy nemcsak e vegyelemzést előzőleg tettek a forrásokba bizonyos, azok által nem tartalmazott alkatrészeket, hanem a fürdőidény alatt folytonosan bizonyos mennyiségű sodát szoktak az ivó-kutba beledobni; én hiszem, hogy ez csak élcz és ráfogás; de mert ilyek fölmerültek: nem ártana semleges szakférfiak által egy ujabb vegyelemzést tétetni. És most, miután a zajzoni forrásokat bemutattuk, széttekinthetünk a fürdő berendezése körül. A fürdőtelep tekintélyesebb része a folyam balpartján van, bár épületei közül egynémely a jobb parton foglal helyet; ilyen az igen szép és nagy vendéglő, mely Brassó városáé; mellette van Zajzon községnek 1863-ban épült községháza: egy emeletes nagy kőépület, mely méltán büszkesége lehet a községnek; ezen alól van dr. Béldi, szép épitészetű oszlopsoros háza, ezt követi Gingold Károly s végre zajzoni földész Dudás Márton szép nagy bérháza, az egyedüli, a mely által Zajzon községére a fürdőből közvetve, némi haszon háramlik. Még a jobb parton van az igen czélszerüen és fényüzéssel berendezett hullámfürdő is; egy a malom-árokból kivezetett viz-ér táplálja a terjedelmes, vetkező szobákkal körülvett úszodát. Ott, hol a Zajzon kristály hullámai az úszodába zajlanak, egy nagy kereket hoznak mozgásba, mely ismét az úszoda vizét hozza a fürdőkre nézve kellemes hullámzásba; egy másik gépezet a vizet fölvezeti a minden fajtáju zuhanyok táplálására. Egyáltalában az egésznek berendezése oly czélszerű, hogy az ilynemű fürdőknek valóban mintául szolgálhatna. Ennyi van a jobbparton; de mindaz, mi lényegileg a fürdőt teszi, azt a balparton találjuk, ott van legfelül a hideg lobogó*A székely a lobogva felbugyogó ásványos forrásokat egyszerüen lobogónak nevezi, ez azt hiszem, oly jó műszó, a mit általánossá lehetne tenni., melynek a szászok a hangzatos Ferencz forrás nevet adták. Alább van a díszes fedélzettel ellátott Lajos forrás, melyet kevésbé használnak; ezt követik sorban Langer senator, Greissing volt orator, Waldbaum és a gyógyszertár egyen-egyen igen csinos, mondhatni fényüzéssel épült nagy házai, melyek mind a fürdővendégek elszállásolására szolgálnak. Ezen alól van a fürdő-telep központja a Ferdinánd forrás, mely az ujabb időben szivattyúra alkalmaztatott. A forrás felett oszlopokon nyugvó kupola van, melynek belsején e körirat áll:

Glücklich durch Jahrhunderte fliesse heiliger Born! und spende Gesundheit dem Menschengeschlechte. A Ferdinánd forrás képét melléklem. Közvetlen e mellett van a fedett sétány, hol esős időben a vendégek folytathatják italcurájukat, szemben a zenészek erkélye; ezen alól következik a valóban csinos berendezésű szép sétány, melynek sürű lombsátra alatt helyezkednek el az ásványos meleg fürdőknek csinos épületkéje*Hol 11 szobában meleg kád, eső és alzuhanyfürdők vannak, mind igen czélszerüen berendezve, a sétány utakkal és ülő helyekkel van ellátva. Hol most ezen gyönyörű sétány van, 40 éve a Zajzon patak folyt, 1840 tájat szorittatott el onnan a folyó, töltetett fel és ültetett be.. Ezen fürdőháznak is melléklem képét. Ezek mögött van a fürdő kis eldorádója, a Schwarzenbergnek keresztelt hegyoldal*Ezt igy hg Schwarzenberg itt jártának emlékére keresztelték a brassaiak, mert az előtt egyszerűen Feketehegy volt a neve., melyet mesterségesen növelt gyönyörű fenyves erdő árnyal; üde légkört terjesztő fenyvesek közt kanyargó s nyugpadokkal ellátott útak vezetnek a tetőre, honnan elragadó kilátás nyilik egyfelől a Barczára, másfelől a Zajzon völgyére, a melynek hátterében a Szászbércz fölé emelkedő Csukás roppant sziklatömege alkotja a legelragadóbb panorámák egyikét. E hegység még alább eső s még magasabb csúcsát, melyet a zajzoniak Szakadátnak hivnak, Aussicht-nek keresztelték a mindent, még a talajt is germanizáló brassaiak. A „kilátás” elnevezés az innen feltáruló nagyszerű körlátvány által igazolva van; de szomorú kilátás helye volt ez 1849-ben a magyarokra nézve, amennyiben a Brassó által kétszer hazánkra vezetett muszkáknak a tömösi csata után e hegyfokon tanáyzott őrserge, mely a mutatkozó honvédek elfogására innen nem egyszer csapott le. Akkor szomorú aussicht volt a hazafiakra, bárha mint most, épp ugy kedves lehetett a brassaiakra nézve. A hegyfok végén vannak a tatrangiak és szemben ezzel, a Zajzon völgye túlfelén, a zajzoniak kőbányái, honnan épület- és kövezetre is igen alkalmas szilárd trachyt kőlapokat faragnak. Lent a völgyben pedig a szomszédos három község mészkatlanai füstölögnek*Zajzonnak van két, Tatrangnak három, Pürkerecznek négy mészkatlana, a katlanok az illetékes ecclesiáké; de csekély használati díjért ott minden községi lakos égethet meszet; ez régen igen nagy, most csekélyebb mérvben folyik, mert a fa hova-tovább drágább és bajosan szerezhető, mészkövet a Bodza felé nyuló völgyek hegyeiből nyernek, mert bár a község közeli hegyek trachyt képződésüek, de egy kissé hátrább a Bodza köri mészkő tömb előfutványai mutatkoznak, a melyek a mészégetéshez pompás anyagot szolgáltatnak., mert e faluk népe nagyon csekély terjedelmű határai mellett kevés gabonát termelhetvén, leginkább kőbányászat és mészégetésből tartja fenn életét. S most búcsut veszünk Zajzon kies völgyétől, hogy a hétfalu legutolsóját, a legszélről fekvő Pürkereczet meglátogassuk.