Folyóiratok

A 19. században Török Aurél, majd az 1920-as években Bartucz Lajos által kiadott Anthropológiai Füzetek csak kezdeményezéseknek bizonyultak. 1954-ben a Biológiai Közleményekben Pars Anthropologica néven ismét közlési lehetőséghez jutott a szakterület. 1956-ban ez önállósult Anthropológiai Közlemények címen. Ettől kezdve ez a magyar antropológusok fő folyóirata. A folyóirat szerkesztői voltak: Malán Mihály, Nemeskéri János, Eiben Ottó, majd B. Bodzsár Éva.

Az ELTE Embertani Tanszékének önálló folyóirata a Humanbiologia Budapestinensis 1974-től jelenik meg, időnként supplementumok is csatlakoznak a kötetekhez. Szerkesztője Eiben Ottó.

Az Embertani Tár idegen nyelven közölte a történeti embertani tanulmányokat. A periodika először Crania Hungarica, majd Anthropologia Hungarica, végül Anthropologia Hungarica Studia Historico-Anthropologica néven jelent meg, de 20. kötete után, 1988-ban megszűnt. Szerkesztője a tár mindenkori igazgatója volt. A szegedi tanszék munkatársainak közleményei többek között az Annales Universitatis Szegediensisben, az Alföldi Tudományos Intézet Évkönyvében (szerkesztője Bartucz Lajos) és az Acta Biologica Szegediensisben találhatók. Utóbbi főszerkesztői voltak: Ábrahám Ambrus zoológus, Szalai István növényfiziológus, Lipták Pál és Farkas Gyula antropológusok. 1999-től Gulya Károly zoológus a főszerkesztő. A múzeumok évkönyveiben (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve Szeged, Alba Regia Székesfehérvár, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve Pécs, Déri Múzeum Évkönyve Debrecen, Cumania Kecskemét, Veszprémi Múzeumok Évkönyve Veszprém) is megjelentek történeti embertani cikkek.