OLASZ LAUDA-DALLAM

(XIV. század)

Sancta Agnesa da Dio amata, i sponsa et marty-
re beata. De la cittade ’nperiale, fu e la tua na-
di Roma gran nobilitade,
ti- - vi - - tade, di gentil progenie nata.

Hasonló szerkezetű különben a XV. század legnépszerűbb burgundi-francia chanson-dallama is, a híres „L’homme armé”. Következő példáink épp e burgundi-francia táncdalok világából valók: úgynevezett bassedanse-ok az 1460 táján készült brüsszeli kéziratból, mely valószínűleg Merész Károly leányának és unokájának: Burgundi Máriának, illetve Osztrák Margitnak birtokában volt. Anyagát Ernest Closson belga zenetudós tette először közzé 1912-ben. A dallamok eredetiben egy oktávval mélyebben állnak és ritmizálatlanok: ritmizálásukra vonatkozó javaslatunkat, mely pusztán a magyar típusokkal való egybevetést szolgálja, a dallamok felett közöljük. „Válaszos”, boltíves, architektonikus szerkezet jellemzi mindkettőt, hangban, formában igen közel állnak az új magyar dallamvilághoz, akár csak némely újabb típusú gregorián szekvencia. (Az első táncdallamot W. Wiora legújabban nemcsak magyar, hanem román, morva, cseh, angol, spanyol, hollandi dallamokkal is egybeveti; Európäischer Volksgesang, Köln 1952. 50–51. l. A két táncdallam német kapcsolatáról: W. Salmen: Das Lochamer Liederbuch, Leipzig 1951. 89–92, u. a.: Towards the exploration of national idiosyncrasies in wandering song-tunes, Journal of Internat. Folk Music Council 1952, 4. A középkori szekvenciáknak az újstílusú magyar népdallal rokon csoportjára Rajeczky Benjámin hívta fel a figyelmet: Melodiarium Hungariae Medii Aevi I. Budapest 1956. 324, 338.) Maga a típus úgy látszik, nem mehet egészen ritkaságszámba {128.} a kor chanson-irodalmában: a Kodály-idézte dallam a Paris-Gevaert-féle párizsi gyűjteményben három változatával együtt szerepel (27., 51., 59., – 67. sz.), más-más szöveggel!