FŐOLDAL
BEÁLLÍTÁSOK
ELÉRHETŐSÉGEINK
KERESŐ


Akadálymentes honlapok tervezése, 1. sz. ajánlás

A fogyatékossággal élő Internet-felhasználók által használt támogató technológiák

Készült: 2004 május, a NIIF által támogatott
Fogyatékosok kiszolgálása projekt
keretében

Szerkesztette:

Legeza Ilona
E-mail: ilegeza@axelero.hu
Csapó Endre
E-mail: endre.cs@axelero.hu

Jelen dokumentum részét képezi egy, a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület égisze alatt készült dokumentumhalmaznak, melyek egymással összefüggő, egymást kiegészítő ajánlásokat tartalmaznak az akadálymentes honlapok kialakításával kapcsolatban, különös tekintettel a látássérültekre és a mozgásukban korlátozott képességekkel élőkre.
A dokumentumegyüttes nyílt halmazt képez, további dokumentumok beillesztése, a meglévők javítása, felülbírálása céljából a szerkesztő munkacsoport szívesen fogad bármely szakmai fórum részéről érkező ajánlást, megjegyzést, véleményezést.



TARTALOMJEGYZÉK

1. A fogyatékkal élők Internet-használatával kapcsolatos problémák általános ismertetése és az ajánlásegyüttes általános céljainak megjelölése

2. A támogató (asszisztív) technológiák szükségességéről

3. A vaksággal élőket támogató asszisztív technológiák

3.1. Beszédszintézisen alapuló megoldások

3.2. Braille megjelenítésen alapuló segítő technológiák

3.3. Ernyőolvasó alkalmazások

4. A gyengénlátókat támogató segítő technológiák

5. A mozgásszervi korlátozottsággal élőket segítő technológiák és módszerek



1. A fogyatékkal élők Internet használatával kapcsolatos problémák általános ismertetése és az ajánlásegyüttes általános céljainak megjelölése

A World Wide Web (továbbiakban WEB) rövid idejű, de viharos fejlődése során a kezdeti, szöveg- és tartalomközpontú tartalomközlő felületből sokoldalú, multimédiás - és a látássérültek szempontjából sajnálatos módon - szinte teljesen látványalapú és -központú információs csatornává alakult.

Az átalakulás során ugyanis a WEB tartalomkészítői és tartalomközlői a HTML 3 és 4 verziói által biztosított multimédiás lehetőségekkel, valamint a közben megjelent WEB- fejlesztői programeszközökkel (szerveroldali scriptnyelvek, appletek, kliensoldali script-ek) igen sok esetben annyira eltúlzott mértékben éltek, hogy az így létrehozott honlapok a fogyatékkal élő felhasználók jelentős köre számára vagy teljesen használhatatlanok vagy csak jelentős nehézségek leküzdése árán juthat el hozzájuk a kérdéses honlapok által közölni kívánt tartalom.

Túl azon, hogy az így elkészített honlapok elveszítik potenciális célközönségük egy részét, az ilyen honlapokon közölt tartalom a fogyatékos emberek egy része számára részben vagy teljesen elérhetetlen és ezzel az érintett személyek információhoz való hozzájutási joga sérül.

Amennyiben ez a nemkívánatos helyzet közcélú, közpénzekből létrehozott honlapokkal kapcsolatban áll elő, ez a fentieken kívül ellentétes a legtöbb fejlett ország törvénykezése által elfogadott, a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségét biztosító törvényekkel is.

Az az ajánláshalmaz, melynek jelen dokumentum is részét képezi, azzal a hangsúlyozott szándékkal jött létre, hogy a fent körvonalazott, nemkívánatos állapot mielőbb megszűnjön. Az ajánlások létrehozását az az alapvető felismerés is inspirálta, hogy sok gyakorlati esetet megvizsgálva kiderült, hogy a WEB tartalomfejlesztői és tartalomkarbantartói nem csupán figyelmetlenség miatt készítenek hozzáférhetetlen honlapokat, hanem hogy még ha gondoltak is a tervezés vagy a megvalósítás során a fogyatékos emberekre, nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel és információs forrásokkal az akadálymentes honlapok előállításához.

Az ajánlásegyüttes és a részét képező jelen dokumentum azzal a hangsúlyozott céllal készült, hogy az itt közölt irányelvek betartása és az ismertetett minták, példák áttanulmányozása révén a hazai és a határon túli magyar nyelvű honlapok tervezői, készítői és karbantartói mindennapi WEB-es tartalomközlő tevékenységük eredményeképpen olyan honlapokat hozzanak létre, melyek hatékonyan és a lehetőségekhez mérten minél akadálymentesebben használhatóak a látássérült és a mozgásukban korlátozott felhasználók számára.

A célként megfogalmazott eredmény elérése érdekében ajánljuk a teljes "Akadálymentes honlapok tervezése" című MEK akadálymentesítéssel kapcsolatos ajánlásegyüttesének áttanulmányozását.

Vissza az Tartalomjegyzékhez

2. A támogató (asszisztív) technológiák szükségességéről

A WEB alapvetően azzal a céllal jött létre, hogy a rajta közölt információk ne csak tartalmukban, de megjelenésükben is megfeleljenek a tartalomközlők igényeinek. Ez elkerülhetetlenül azzal jár, hogy a WEB-tartalmak megjelenítéséhez speciális kliensprogramok, az ún. WEB-böngészők (web browsers) használata szükséges, melyek képesek helyesen értelmezni és megjeleníteni a WEB-en használt protokollok által továbbított hipertext jellegű, látványleíró elemeket tartalmazó szövegtartalmat.

A felhasználók egy jelentős köre azonban testi fogyatékossága okán ezen tartalmak teljeskörű befogadására képtelen a szokásos hipertextmegjelenítő programeszközök kizárólagos használatával. Ilyen felhasználói csoportot képeznek a vaksággal (blindness) vagy rossz látással (low vision) illetve mozgásszervi hiányokkal, mozgáskoordinációs zavarokkal élő felhasználók.

A rendszerek két fő kategóriába sorolhatók. Az egyikbe azok tartoznak, melyeket speciálisan a sérült emberek számára fejlesztettek ki, míg a másikba azok, melyek eredetileg ép embereknek készültek, de utóbb megpróbálták azokat úgy módosítani, hogy például az olvasásukban korlátozott emberek is használhassák azokat.

Az előbbi rendszerek nyilvánvaló előnye, hogy azokban minden részletre tekintettel lehet a tervezője, míg az utóbbi gazdagabb körű felhasználást tud nyújtani. Jelenleg az EU azt a megoldást propagálja, amikor már a tervezésnél gondolnak lehetőleg minden sérültre (inclusive design). A tervezésnél ugyanis sokkal könnyebb széles felhasználói körre gondolni, mint utóbb módosítgatni. Ha előre gondolunk a gyengénlátókra (large print = öregbetűk), akkor az mindenkinek jó lehet. Tervezz a sérülteknek is, az mindenkinek jó lesz. Tervezz az épeknek, az csak az épeknek lesz jó, de már az idős embereknek például nem.

A fogyatékossággal élő felhasználók Internet használatának nehézségeit (mely sok esetben azonos a számítógép általános használatának problémájával) segítő technológiák alkalmazásával küzdik le. A segítő technológiák két nagy csoportba oszthatók, melyek néha egymásra épülnek, egymást feltételezik a felhasználók munkaállomásán.

A két nagy csoporton belül az egyes fogyatékossági csoportokba tartozó felhasználók gépein minden esetben egymástól részben vagy teljes egészében eltérő eszközök meglétével illetve hiányával kell számolnia a honlapkészítőknek.

Más-más segítő hardver- és szoftvereszközöket alkalmaznak a vakok, a gyengénlátók és a mozgászavarokkal élők, ezért célszerű jelen dokumentum keretében külön-külön minden egyes fogyatékos csoportra nézve megvizsgálni az alkalmazott vagy alkalmazható segítő technológiákat és ezek kihatásait a honlapok fejlesztésére.

Vissza az Tartalomjegyzékhez

3. A vaksággal élőket támogató asszisztív technológiák

A vakok és gyengénlátókon kívül angol kifejezéssel "text disabled" embereknek nevezik azokat, akiknek a hagyományos könyvek és a számítógépek ernyőjének az olvasása segédeszközök nélkül nehezen, vagy egyáltalán nem megy. Sokaknak közülük segít, ha a szöveget valaki, vagy valami felolvassa. Problémát jelenthet számukra annak a rendszernek a kezelése, mely a természetes vagy mesterséges hangú felolvasást végzi.

A teljesen vakok vagy aliglátók számítógép- és Internet-használatát két alapvetően különböző technológiai eszközrendszer, illetve ezek kombinációja teszi lehetővé.

Vissza az Tartalomjegyzékhez

3.1. Beszédszintézisen alapuló megoldások

A gépi beszédgenerálás (speech synthesis) erőteljes fejlődésének köszönhetően napjainkban a vakokat és aliglátókat ez a technológiai irányzat szolgálja a leginkább költséghatékonyan és ezért ezeket a megoldásokat tekinthetjük a legelterjedtebbeknek.

A gépi beszéd előállítása történhet a géphez kapcsolt kiegészítő hardvereszköz (külső beszédszintetizátor, external speech synthetizer) vagy a gép alapvető akusztikai erőforrásait kihasználó szoftvereszközök (internal speech engine) segítségével.
Mivel a vakok és aliglátók számára támogató technológia megléte nélkül a számítógép használata a gépek és operációs rendszerek mai fejlettsége mellett elképzelhetetlen, ezért a honlapok fejlesztői teljes bizonyossággal számíthatnak ilyen technológiák kliensoldali jelenlétére.
Vonatkozik ez a nem beszédgeneráláson alapuló, vakokat támogató egyéb technológiákra is.

Ezt a tényt figyelembe véve a honlapok tervezőinek gondoskodnia kell arról, hogy a honlapokon használt hangzó multimédiás tartalmak ne okozzanak szimultán audio adatfolyamokat a felhasználó gépén generált gépi beszédelőállítással, azt ne tegyék lehetetlenné.
A cél elérése érdekében ezért a hangzó multimédiás tartalmakat a honlapoknak soha nem szabad automatikusan továbbítaniuk, az ilyen tartalmak lehívását minden esetben a felhasználónak kell kezdeményeznie.
Ily módon lehetőséget kell biztosítani a felhasználó számára, hogy a helyi hangzó megjelenítést biztosító eszközt a rendszerből ideiglenesen vagy véglegesen kiiktathassa, a beszédtámogatást biztosító alrendszert felkészíthesse a honlap felől érkező hangzó tartalom fogadására vagy figyelmen kívül hagyására.

A gépi beszédtámogatást napjainkban nyílt szótáras, úgy nevezett text-to-speech (szöveget beszéddé alakító) rendszerek biztosítják a vakok számára, melyek a megjelenő szöveget formailag értelmezik, azt részben feldolgozzák, hogy az kiejthető hangfolyammá alakulva kerüljön az audiohardverhez.
Ezek az értelmező alrendszerek csak formailag elemzik a kapott szöveget, tartalmi, szemantikai elemzésre csak nagyon korlátozott mértékben képesek.
A feldolgozás menete ezért többnyire automatikus. Emiatt képtelenek az olyan alfanumerikus jelsorozatok helyes feldolgozására, mint például a díszítő- vagy elválasztást, szövegtagolást biztosító szövegszerű elemek kezelése.
A honlapok fejlesztői ezért, ha szándékukban áll a látássérültek számára is jól értelmezhető tartalmak elhelyezése, tartózkodjanak az ilyen szövegelemek használatától, mivel ezek a nem értelmes, alfanumerikus jelsorozatok is kimondásra kerülnek a legtöbb esetben és így megszakítják a beszédfolyamot, azt nehezen érthetővé teszik.

Példaként említhetjük, hogy ilyennek tekinthetőek a kötőjelekből, csillagkarakterekből vagy más, a gépek alapvető jelkészletéhez tartozó alfanumerikus elemekből álló ábrák, sorminták, szekció- vagy fejezethatárolók.

A beszédgenerálás során a beszélő rendszerek a képernyőtartalmat általában fizikai sorról-sorra adják át a felhasználóknak, ezért mindenképpen kerülni kell a többoszlopos szövegmegjelenítést, mert beszédkijelzéskor az egyvonalban elhelyezkedő sorok egymás után kerülnek kimondásra, a felhasználók pedig képtelenek lesznek a bal- és jobboldali szövegsorok szétválasztására. Az ilyen többoszlopos szövegek a legtöbb beszédrendszer használatakor használhatatlanok.
Ha a honlap alapvető struktúrája megköveteli a többoszlopos szövegmegjelenítést, például egy párhuzamosított, többnyelvű dokumentum (simultaneous multilingual content)l látványhelyes megjelenítése érdekében, akkor a honlap készítője inkább alkalmazza a HTML keretezési lehetőségeit, rendezze a többoszlopos szöveget táblázatok párhuzamos cellaoszlopaiba, ugyanis a beszédrendszerekkel együtt telepített ernyőolvasó rendszerek (lásd később) a legtöbb esetben képesek az egymás mellett elhelyezett keretek és a táblázatok celláinak szekvenciális átrendezésére. (serialization phase) Igaz, így a logikailag összetartozó párhuzamos szövegterületek egymás után kerülnek felolvastatásra, néha teljesen eltávolodnak egymástól a beszédfolyamban, de legalább az egyes logikai egységek (például bekezdések, fejezetek) integritása sértetlen marad.

A W3C konzorcium Web Accessibility Initiative (WAI) ajánlása a keretek használatát nem támogatja, a minden szempontból elfogadható megoldásnak a szövegek logikai és területi elrendezésének alapos átgondolása, a szövegfolyam teljes szekventálása tekinthető.

A számok és a dátumok feldolgozása is általában a helyi beszédeszköz hatáskörébe tartozik.
A számjegyekből álló vagy azokat tartalmazó jelsorozatokat a legtöbb esetben közönséges számoknak feltételezik e rendszerek és eszerint is olvassák fel.
A számjegyeket is tartalmazó nem mennyiségként értelmezendő szövegelemek minél gyorsabb, egyértelműbb kimondatása céljából ne mrjuk egybe például a telefonszámokat. Egybeírás helyett inkább használjunk kettes vagy hármas bontást. Ezzel elkerülhető, hogy az ilyen hosszú számokban a milliárdok, milliók és százezresek kimondásra kerüljenek és ezzel megakasszák a beszédfolyamot, csökkentve annak érthetőségét, az ilyen adatok megjegyezhetőségét.

Tehát nem így kell írni az alábbi telefonszámot:
+3651301301,

hanem helyette:
+36 51 301 301

A három jegynél hosszabb számokat ne tagoljuk szóközökkel, pontokkal vagy más delimiter karakterekkel, ha azok ténylegesen mennyiségeket jelölnek, mivel a beszédrendszerek képesek a nagy számok helyes kiolvasására is.

Helyes példa:
1820000,

helytelen:
1.820.000 vagy 1,820,000.

A gépi beszédben ugyanis, a felhasználó beállításaitól függően vagy a delimiterek is kiolvasásra kerülnek: "egy pont nyolcszázhúsz pont nullanullanulla", vagy azokat a beszédrendszer intonációs jelként használva a példánál maradva 3 darab, ponttal illetve vesszővel hangsúlyozott számot olvas fel: "egy, nyolcszázhúsz, nullanullanulla".

Az intelligensebb ernyőolvasók ugyan képesek a delimitált számok helyes kiolvasására is, de a honlapkészítőnek nem szabad ezen a téren számítania a kliensoldali gépi intelligencia meglétére.

A dátumokban ne használjunk római számokat ugyanezen okból, mert nem minden beszédrendszer támogatja a római számjegyek helyes feloldását.
1997 10. 18,

vagy:
1998. december 18.

Nehezen érthetőnek tekinthető:
1998. XII. 18.

Hasonlóképpen helyes megoldás:
a 18. század eleje,

nehezen érthetőnek tekinthető:
a XVIII. század eleje.

A kezdőbetűket, mint rövidítéseket tartalmazó betűszavak (acronymes, akronímák) használata során az egyes betűket ne tagoljuk pontokkal, mert ha a felhasználó a beszédalrendszerben bekapcsolta a központozás kiejtését is, a pontkarakterek minden esetben kimondásra kerülnek és így nehezen észlelhetővé, értelmezhetővé válhatnak az ilyen betűszavak.

Példa a helyes használatra:
USA, EU, FIFA.

Helytelenek:
U.S.A., E.U., F.I.F.A.

Lehetőleg az ilyen betűszavak minden karakterét írjuk nagy betűkkel. A beszédrendszerek sok esetben figyelmeztetik a felhasználót, hogy a szó csupa nagy betűkből áll, (capitalization alert) míg a kevert betűs változatokban karakterenként kaphat a felhasználó nagybetű jelenlétére utaló figyelmeztetést. Ez pedig szintén rontja a rövidítések hallás utáni befogadhatóságát.

Az SI vagy más mértékrendszerek egységeinek neveit lehetőség szerint ne rövidítsük, helyette írjuk ki a mértékegység teljes nevét.

Helyes példa:
10000 kilojoule, 40 kilométer/óra, 4000 milliamperóra.

Nem ajánlott:
10000 kJ, 40 km/h, 4000 MAh.

Erre azért van szükség, mert például a kilojoule beszédmegjelenítésben vagy "kj", "kájé", "Károly János" illetve "kilo Juliette" formában fog megjelenni a beszédkimeneten, függően a beszédrendszer helyi beállításaitól. A mértékegységek rövidítéseiben többnyire beszédidegen mássalhangzó torlódások keletkeznek, így ha egyszerű betűsorozatként kerülnek kiejtésre, nehezen érthetőek, feloldhatóak, ha a beszédrendszer hibásan oldja fel őket, megszakítják a beszéd folytonosságát, ezzel is nehezítve a szövegmegértést.

Vissza az Tartalomjegyzékhez

3.2. Braille megjelenítésen alapuló segítő technológiák

A vakok és aliglátók által használt asszisztív technológiák másik nagy csoportját képezik a frissíthető Braille megjelenítő eszközök. (refreshable Braille displays)
Ezek elektromechanikus vagy piezoelektromos hardverelemek segítségével a honlapokon (és általában a számítógépen) megjelenített szöveges tartalmakat a vakok által használt 6 vagy 8 pontból álló, tapintható Braille kódrendszerre fordítva jelenítik meg.(tactile displays)
Ezeknek a gépeknek az ára jóval magasabb, mint más vakokat segítő elektronikus eszközöknek, ezért a költségek csökkentése érdekében sok ilyen eszköz nem képes a számítógépeken szokásos sorhosszúságú szövegek egybeni megjelenítésére.
Néha csak 40 vagy 20 karaktert (20/40 cell Braille displays) adnak át a felhasználónak, maximumnak fogadhatjuk el a 80 karakteres megjelenítést. A honlapok készítői emiatt WEB-lapjaikon soha ne használjanak ennél hosszabb sorokat.

A beszédmegjelenítésnél ismertetett okból kerülendő a szövegek többoszlopos megjelenítése, mert ez plusz navigációs terheket róhat a felhasználóra.

Vissza az Tartalomjegyzékhez

3.3. Ernyőolvasó alkalmazások

A grafikus operációs rendszerek alatt futtatott grafikus böngészők a látó emberek számára a honlapokat pontosan abban a megjelenésben adják át, ahogyan azt a honlap készítője eltervezte.
A vakok számára az ilyen képernyőtartalmak jórészt használhatatlanok, mind tartalmi, mind megjelenési szempontból. Ez a kitétel már az operációs rendszer szintjén is igaz, hiszen a grafikus operációs rendszerek az információt kétdimenziós modellben továbbítják, míg a látássérültek számára érzékelhető beszéd- vagy Braille kimenet többnyire csak szekvenciális információbefogadást tesz lehetővé.

A két adatmodell közti átkapcsolást az ernyőolvasó rendszerek biztosítják. (screen reading programs, screen readers) Ezek, nevűkkel ellentétesen, nem olvasnak fel semmit, hanem a kétdimenziós képernyőtartalom intenzív átfésülése, (screen content scanning) szerkezeti-logikai kiértékelése (semantical and logical parsing) útján a megjelenő információtartalmat szekventálják (serialization) és átadják a velük szimultán futó, együttműködésre képes beszéd- vagy Braille megjelenítő alrendszereknek.
A szerkezeti-logikai elemzés során az ernyőolvasók igyekeznek a honlapokból kinyerni minden szöveges információt, megállapítani a honlapelemek elhelyezési határvonalait, a nem szöveges ernyőtartalmakhoz csatolt alternatív leíró elemeket, vagy ezek híján legalább típusukat megállapítani és szimbolikus szövegleírásokat csatolni hozzájuk. (alternative rendering)

Ha a honlapkészítő számít a látássérült felhasználókra és az általuk működtetett segítő technológiákra, akkor a HTML nyelv minden lehetséges eszközével, a honlap teljes egészére nézve is, az egyes honlapelemek szintjén is támogatnia kell ezen technológiák helyes működését.

Ennek konkrét megvalósításához találhat a honlaptervező további gyakorlati segédletre az MEK 3. számú, "Akadálymentes WEB- felületek kialakításának főbb irányelvei és módszerei a gyakorlatban" című ajánlásában.

Végezetül meg kell említeni, hogy míg a szerveroldali scriptfuttató rendszerek (server-side includes) alkalmazása semmiféle gondot nem okoz az ernyőolvasóknak, a JAVA alapú alkalmazások mind kliens- mind szerveroldalról akadályozhatják, sőt teljesen működésképtelenné is tehetik a kliensoldalon futó ernyőolvasó rendszereket.

Ez a kijelentés jelen dokumentum készítésének idején nagy mértékben megfelel a valóságnak, mivel az ernyőolvasó rendszerek még nincsenek igazán felkészítve a JAVA rendszerek alatt futtatott WEB-es alkalmazásokkal való problémamentes együttműködésre.
Ha a honlap készítője mindenképpen ilyen megoldást kíván alkalmazni, akkor ez esetben is gondoskodnia kell arról, hogy az ilyen alkalmazások letöltése és elindítása előtt a felhasználó megtehesse a beszélő- és ernyőolvasó rendszerével kapcsolatos megelőző intézkedéseket.
A gyakorlat azt mutatja, hogy ilyenkor a honlapon közvetített szöveges tartalom beszéd útján történő megjelenítését teljes egészében át kell vállalnia a JAVA alapú alkalmazásnak.

Az ernyőolvasó rendszerek fejlesztői a közeljövőben minden bizonnyal megtalálják a megoldást az ilyen rendszerekkel való problémamentes együttműködés biztosítására, és amikor ez bekövetkezik, jelen dokumentum ide vonatkozó részei érvényüket vesztik.

A Java alkalmazások (applets) vagy javascript-ek alkalmazása várhatóan akkor nem fog gondot okozni a beszédtechnológiát alkalmazó rendszerek működtetése szempontjából, ha ezek ún. "csendes" alkalmazások, tehát szöveges tartalom megjelenítése nem tartozik a feladataik közé, hanem például billentyűzet- vagy egérkezelést támogatnak, emberi hanggal vezérelhetőséget biztosítanak vagy más rendszeradminisztrációs feladatokat látnak el.

Vissza az Tartalomjegyzékhez

4. A gyengénlátókat támogató segítő technológiák

A honlapfejlesztés szempontjából azért kell megemlíteni ezt a célcsoportot külön, mert fogyatékosságuknál fogva különleges helyet foglalnak el az akadálymentes honlapok fejlesztése szempontjából.
A gyengénlátó emberek látásszintje általában az ép látású emberekkel azonos WEB-böngészési módszerek és szokások használatát lehetővé teszik, ám ennek ellenére a számítógép és az Internet használatához sok esetben kiegészítő technológiák alkalmazására is kényszerülnek.

A gyengénlátó felhasználók számára legtöbbször nem a honlapok szerkezeti-logikai befogadása okoz problémát, hanem az egyes elemek elkülönített észlelése, a konkrét képi vagy szöveges tartalom felismerése, elolvasása. (readability problems)

a.) Képernyőnagyító alkalmazások. (screen magnifier programs) Ezek olyan szoftvereszközök, melyek alkalmasak arra, hogy a gyengénlátó felhasználók számára a megjelenő képernyőtartalmat (magnification) vagy annak egy részét kinagyítva (zooming) jelenítsék meg és így azok észlelhetővé, értelmezhetővé és befogadhatóvá válhassanak számukra.
Az extrém gyengénlátó felhasználó mindenképpen rászorul ezeknek a támogató technikáknak a használatára.

Az átlagos gyengénlátó igényei azonban többnyire megegyeznek vagy nagyon közel állnak az idős, látásukban korlátozott átlagfelhasználók igényeihez.
A célcsoportra nézve helyes honlapkészítői magatartás igyekszik ezeknek az igényeknek a lehető legmesszebbre menően elébe menni.

Ha a honlap a gyengénlátók szempontjából is akadálymentesnek tekinthető, ez nagy mértékben csökkentheti vagy akár teljesen ki is küszöbölheti a felhasználóknak az egyéb asszisztív technológiáktól való függőségét, azok használatát a minimálisra redukálhatják.
Az ilyen honlapkészítői stratégia alapvetően a gyengénlátók számára elfogadható színkezelésen, a grafikus és szöveges elemek helyes méretezésén, a használt betűkészletek jó megválasztásán és a logikailag egybetartozó elemek célszerű, jól áttekinthető és gyorsan navigálható elrendezésén alapul.

A HTML nyelv megalkotói az intrinsic egér- és billentyűesemények kezelésének lehetőségét felvéve a HTML eszköztárába, módot adtak a honlapokon az érzékelhetőség nagyfokú javítására, ugyanis ezt a technikát igénybe véve, a javascriptek vagy ami még jobb, a stíluslapok nyújtotta lehetőségekkel egyesítve fénysávok (highlight) inverz színezés (inverse displaying) , színkiemelés és fontnagyítás érhető el a honlapok lokális területeire, például azon a helyen, ahol az egérmutató pillanatnyilag tartózkodik, vagy a kattintással kijelölt elemen.

Az itt használható technikákról részletesebb információkért ajánljuk az * MEK "Akadálymentes WEB-felületek kialakításának főbb irányelvei és módszerei a gyakorlatban" című, 3. számú ajánlásának tanulmányozását.

b.) Nagyméretű megjelenítők (large displays, reading TV-s), kivetítők (projectors).

Ezek olyan hardvereszközök, melyek a megjelenő tartalmakat felnagyított méretekben közvetítik a felhasználók felé.
A HTML 4.1 specifikáció médialeíró attribútumai támogatják ezeknek az eszközöknek a használatát és az ilyen eszközökre történő alternatív honlapfejlesztést. Az átlagos gyengénlátó felhasználónál azonban csak ritka esetekben számíthatunk ilyen eszközökre, mivel ezek ára igen magas.
Követendőbb fejlesztői magatartásnak tekinthető, ha a megszokott megjelenítő eszközökre számítva a kliensoldalon, a jól megválasztott képernyőfelbontás, a színek, az elrendezés, a használt grafika és betűtípus megfelelő méretezése, illetve az előző szakaszban ismertetett eseményvezérelt kiemelési technikák használata útján készítünk adekvát honlapot.

Bármilyen megoldást is választ a honlap készítője, elengedhetetlen a honlap "éles" körülmények közötti intenzív, a honlap minden fontos részére kiterjedő teszteltetése a célközönség reprezentatívan kiválasztott alanyaival, ugyanis a többnyire ép látású honlapkészítők elképzelései a helyes színkombinációkról, alkalmazandó kép- és betűméretekről, a fontok olvashatóságáról meglepő mértékben eltérhetnek a fogyatékos felhasználók valódi szükségleteitől.
A tesztelőktől beérkezett észrevételeket, javaslatokat a honlapkészítőnek minden esetben figyelembe kell vennie, még akkor is, ha ezek eredeti design elképzeléseivel ellentétesek, mert csak a felhasználók által javasolt módosítások rendszerbe integrálása biztosíthatja a honlap használhatóságát, akadálymentességét. Egyszerű szabályként érdemes megjegyezni: a design mindig módosítható, fejleszthető, a felhasználó igényei viszont nem, azokat testi, érzékszervi fogyatékosságaik kényszerítik rájuk.

Vissza az Tartalomjegyzékhez

5. A mozgásszervi korlátozottsággal élőket segítő technológiák és módszerek

A mozgáskorlátozottságnak igen sok fajtája lehetséges, ezért az itt használt segítő technológiák is nagyon sokrétűek lehetnek. Csak néhány példára szorítkozhatunk jelen dokumentumban.

a.) segítő hardverek, rendszerprogramok

A legegyszerűbbek között megtalálhatjuk azokat a billentyűrátéteket, melyek megakadályozzák a túlmozgásból adódó félreütéseket.

Akik a kezüket egyáltalán nem képesek használni, fejre erősíthető pálcával (head stick) dolgozhatnak.

A szemmozgást is képesek a PC-kre helyezett berendezések követni (eye gaze tracker), így az egér használata is lehetségessé válik. Ilyenkor az egéren nem egy igazi, az asztalon mozgó egér értendő, hanem az egérnek a gépen belüli reprezentációja, ami a képen mozgó egérmutatóban testesül meg. A szemmozgás ennek a virtuális egérnek az elmozdulását szabályozza. (Ez nagyon hasonlít a látássérültek által használt ernyőolvasó programokból ismert "numerikus-egér"-re, ahol is az egérmutatót vezérlő elem a billentyűzet numerikus része.)

Egy cső segítségével fújással és szívással még ennek a különleges egérnek a gombjai is vezérelhetőek.

Különböző méretű és rugóerejű kapcsolós joystick-ek is segíthetik azokat, akik csak nagyon korlátozott mértékben képesek a számítógépet vezérelni.

A képernyőn futó dinamikus billentyűábra akár egyetlen gombbal is lehetővé teszi a gépelést (onscreen keyboard).

Legújabban mozgó alkatrészek nélkül is képesek teljesen mozgásképtelen emberek számítógéppel dolgozni. Az agy elektromos jeleit felhasználva egy fejpánttal kapcsolódnak szabványos soros interfészen keresztül a működtető programhoz, így négy nyíllal, vagy csak igen/nem kérdésekre válaszolva képesek már kommunikálni.

Egy főleg mobil eszközökben egyre gyakrabban alkalmazott megoldás mozgássérültek számára az un. type prediction (prediktív szövegbevitel) használata. Egy ilyen gépelést segítő rendszer úgy működik, hogy a szó (string) gyakoriságot figyeli és azt, hogy a legutóbb ezek közül mit gépeltek be. Ez sokat segít annak, aki nehezen kezeli a billentyűzetet. Ez persze egyértelműen már a segédeszköz-fejlesztés határát súrolja. A "type prediction" nagyon nyelvfüggő fejlesztés.

Mindezekből látható, hogy megfelelően leegyszerűsített felülettel lehet akár böngészőt is vezérelni akár nagyfokú mozgásképtelenség esetén is.

A négy nyíl és az Alt, Shift, Control nélküli forrógombok érthetően segítik a leírt interfészek használatát.

A mozgászavarokkal, felső végtagi mozgásgyengeséggel, kézhiánnyal élők számára a webhasználatot a honlapok készítőinek minden rendelkezésükre álló eszközzel meg kell könnyíteniük, hogy a fent említett hardvertechnikákat az azokra rászorulók minél hatékonyabban kiaknázhassák.

Sajnos, ezen a téren a honlapkészítők lehetőségei erősen korlátozottak, mivel a hatékony támogatáshoz szükséges kliensoldali erőforrásokhoz nem, vagy csak korlátozott mértékben férhetnek hozzá.

A HTML nyelv megalkotói az intrinsic egér- és billentyűesemények kezelésének lehetőségét felvéve a HTML eszköztárába, módot adtak a honlapokon a navigálhatóság javítására a honlapkészítőknek, hogy ezzel segítsék azokat a felhasználókat, akik nem vagy csak nehezen képesek billentyűzetkombinációk segítségével navigálni, ám a vezető böngésző- és ernyőolvasó programok készítői ezeket a kombinációkat saját célra nagyrészt lefoglalták. Emiatt csak kis számú ilyen gyorsbillentyű variáció maradt meg a honlapkészítők hatáskörében.

A mai Windows használatát segítő ernyőolvasók tipikusan az utóbb módosított eszközök kategóriájába tartoznak. Magyarországon szerencsére van példa a célzott tervezésre is a böngészők között. A Hírmondó, melyet a Speech Technology a saját mesterséges beszédével egybeépítve fejlesztett ki ingyenesen elérhető a vakoknak. Annak tervezésekor éppen megindult hódító útjára Magyarországon a Jaws for Windows ernyőolvasó, így nagyon sok forrógombjával igyekeztek a fejlesztők arra hasonlítani. Ma már látják, hogy egy lényegesen egyszerűbb ember gép kapcsolati interfészre is szükség van.

A Jaws for Windows ernyőolvasó olyan kiterjedt forrógomb rendszert használ, hogy teljes méretű klaviatúra nélkül szinte használhatatlan. A felhasználónak nemcsak a Windows grafikus interfészével és az egyes programok működésével kell tisztában lennie, hanem a Windows teljes forrógomb készletével és a Jaws forrógomb készletével is. Gyors eszű fiatal vak embereknek is sok idő, míg ezt mind elsajátítják. Idősebb embereknek ez sokszor szinte lehetetlen.

A sok forrógomb kombináció megköveteli az Alt, Control és Shift kiegészítők intenzív használatát. Két kézzel dolgozóknak ez megy, de a vakok között többen is vannak, akik csak egy kézzel tudnak gépelni. A Microsoft Accessibility lock funkciói sajnos nagyon lelassítják az ilyen forrógombok kezelését. Az igazi megoldást az jelentené, ha születhetne olyan böngésző, melyet alapvetően a négy nyíllal lehetne vezérelni, és az egyéb vezérlő gombok sem kívánnák meg az Alt, Control és Shift egyidejű lenyomását.

Meg kell említeni a böngésző kiegészítő programoknak egy olyan vonulatát is, mely a fent vázolt egyszerű ember-gép kapcsolati interfészt azzal is kiegészíti, hogy az ismeretlen Weblapot teljesen újra rendezi a felhasználó számára. Kihagyja a felesleges grafikákat, a link-eket és a szövegeket külön rendezi, és esetleg át is strukturálja a szöveg mesterséges értelmezése alapján. Ilyen programja van a Freedom Scientific-nek, de a LookOUT ernyőolvasó fejlesztőinek is (WebIe).

Annak viszont semmi akadálya, hogy a honlapkészítők úgy tervezzék meg oldalaikat, hogy azokon jól navigálható (kellően nagy területű) ikonok egéreseményekre reagálva összetettebb navigációs feladatokat hajtsanak végre, ezzel is csökkentve a felhasználó ilyen irányú terheltségét.

A honlapkészítőknek továbbá lehetőségük van scriptek vagy appletek integrálásával elérni azt, hogy a honlap egyes részei, hosszú listák kitüntetett elemei egyetlen billentyűleütésre aktiválódjanak, fókuszba kerüljenek. Mindössze csak arra kell ügyelniük, hogy ezek a HTML-en kívüli eszközök ne zavarják a más fogyatékosok által használt asszisztív technológiák működését. Ez viszont nagyon gondos, minden fontosabb lehetőséget figyelembe vevő és intenzív "éles" körülmények közötti tesztelést igényel a már elkészült honlapon.

A tesztelőktől beérkezett észrevételeket, javaslatokat a honlapkészítőnek minden esetben figyelembe kell vennie, még akkor is, ha ezek eredeti design elképzeléseivel ellentétesek, mert csak a felhasználók által javasolt módosítások rendszerbe integrálása biztosíthatja a honlap használhatóságát, akadálymentességét.

A VMEK 1-2 fázisai nagyban hasonlítanak a leírt pozitív irányzatokhoz, annyiban, hogy eleve Inclusive Design, sőt cél tervezési elveket követ, az információt grafikák nélkül, jól strukturáltan tálalja, bevezette az öregbetűs és szín állítási lehetőségeket is. A 3. fázisban megcélzott következő lépés az egyszerű forrógombok használatának engedélyezése és a navigáció közbeni elem- és szövegkiemelési lehetőségek bővítése volt.