Pázmány Péter legtöbb műve még életében számos kiadásban megjelent; a 17-18. században könyvei szintén több kiadásban közkézen forogtak. E több ezer oldalra terjedő életműből először Vargyas Endre állított össze válogatást Gyöngyök Pázmány Péter műveiből címmel 1867-ben. Bellaagh Aladár Pázmány válogatott egyházi beszédei-t 1889-ben adta ki (Jeles írók iskolai tára 36.), Pázmány Péter válogatott munkái-t pedig 1906-ban (Remekírók Képes Könyvtára). Pázmány monográfusa, Fraknói Vilmos Pázmány Péter munkáiból címmel 1904-ben adott ki válogatást a Magyar Remekírók sorozatban. Brisits Frigyes Pázmány világa című kis kötete 1933-ban jelent meg a Magyar Irodalmi Ritkaságok sorozat 20. köteteként. A leggondosabb, legszebb válogatás Sík Sándor munkája: Pázmány Péter remekei (Bp. 1944; a Tolnai Gábor által szerkesztett Magyar Századok sorozat 3. köteteként jelent meg). A következő gyűjteményes összeállításra több mint egy évtizedet kellett várni. A Rónay György által szerkesztett Pázmány Péter válogatott írásai 1957-ben, a Csanádi Imre szerkesztette Magyar Könyvtár sorozatban látott napvilágot, Klaniczay Tibor úttörő jelentőségű kísérő tanulmányával. Pázmány összes munkáit a budapesti kir. m. Tudományegyetem megbízásából a Hittudományi Kar adta ki. A magyar sorozat 1-7. kötete 1894-1905 között jelent meg. Válogatásunk ezen az összkiadáson alapul, de messzemenően figyelembe vettük Sík Sándor összeállítását is.
Terjedelmi vonatkozásban minden korábbi kötet szerkesztőjénél előnyösebb helyzetben voltunk. Ezért arra törekedtünk, hogy mind a polemikus, mind a kegyességi írásokból, de különösen a prédikációkból olyan nagy, összefüggő részeket vegyünk be a kötetbe, melyek együtt az egész pázmányi életmű sokszínűségét, nyelvi-esztétikai értékeit hitelesen, a mai olvasó számára is élvezetes formában reprezentálhatják.
Szövegünket a Magyar Remekírók sorozat gyakorlata szerint gondoztuk. Megőriztük a maitól eltérő, de Pázmány stílusára jellemző hangalakokat és ékezéseket. Változatlanul hagytuk a bibliai és ókori nevek maitól eltérő írásmódját, Pázmány következetlenségeit sem javítva. A szövegben megőriztük a bibliai idézetek helyére utaló eredeti rövidítéseket is.
A prédikációk kivételével – ahol maga Pázmány buzdít a latin idézetek elhagyására – közöljük a latin hivatkozásokat a főszövegben, a fordítást és a magyarázatokat pedig a jegyzetekben. Több helyen ad Pázmány olyan latin szövegrészeket, melyeknek szabad fordítását közvetlenül az idézetek után megadja. Ezekre külön nem utaltunk.
Sajátos gondot jelentett a latin nyelvű bibliai idézetek kérdése. Kettős eljárás alkalmazására kényszerültünk. Alkalmazkodnunk kellett egyrészt Pázmány gyakorlatához, másrészt a mai olvasó igényeihez. A jegyzetek élén megadjuk a bibliai könyvek lajstromát úgy, ahogy a 17. századi írók használták, de közöljük a mai fordítás könyvcímeit és rövidítéseit is. A jegyzetekben a Szent István Társulat által kiadott Biblia. Ószövetségi és újszövetségi Szentírás 1979-ben megjelent harmadik kiadása alapján adjuk a magyar fordítást.
A tárgyi és nyelvi jegyzetek összeállításánál arra törekedtünk, hogy a mű keletkezésére vonatkozó adatokat, a szöveg megértéséhez szükséges magyarázatokat a lehető legrövidebben fogalmazzuk meg. A leggyakrabban előforduló nevek magyarázatát a jegyzetek után betűrendben közöljük.