Boldog, akit az igazság magán tanít, nem árnyékok és elmúlandó szózatok által, hanem voltaképpen, amint magában vagyon. A mi vélekedésünk és értelmünk gyakran megcsal minket, és rövidet lát. Mit használnak a titkos és homályos dolgokban akadozó sok fortélyok, melyeket ha nem tudsz sem pirulsz érettek az utolsó napon? Temérdek gorombaság az, hogy hátrahagyván a hasznos és szükséges dolgokat, magunk kínyén, haszontalan, sőt ártalmas dolgokra figyelmezünk, és szemünk lévén sem látunk.
Vajon s mi gondunk nékünk a teremtett állatok nemére és különböző természetire? Akinek az örök ige szól, sokféle vélekedésekből kifesel. Egy Igétűl vagyon eredeti mindeneknek, ezt hirdetik minden állatok; és ez ama Kezdet, mely minékünk szól. Senki e nélkül értelmes nem lehet, sem igazat nem ítélhet. Aki mindeneket ebben az egy Igében foglal, mindeneket erre igazít és ebben szemlél: állhatatos lehet az ő szűve, és az Istenben csendesen nyugodhatik. Oh, én Istenem, tekéletes igazság; tégy eggyé engem teveled az örökkévaló szeretetben. Unalmas nálam nagy gyakorta a sok dolgok olvasása és hallása; mert csak tebenned vagyon éppen, valamit én szeretek és kívánok. Hallgassanak minden bölcsek, csendességben légyenek minden teremtett állatok a te színed előtt, és csak te egyedül szólj nékem.
Mentül inkább megvónsza* magát ember, és lelkében együgyűíti*, annál több és mélyebb dolgoknak végére mehet fáradság nélkül, mert mennyből vészen világosságot. A tiszta együgyű és állhatatos lélek sokféle dolgokra nem oszol és nem szakadoz; mert mindeneket Isten tisztességére cselekszik, és azon igyekezik, hogy mindenekben a maga tulajdon kedve keresésétűl megszűnjék. Ki bánt és ki háborgat téged egyéb a tennen szűvednek meg nem öldöklött vágyódásánál? A tekéletes és ájtatos ember elrendeli először magában minden dolgait, melyeket külső cselekedetivel véghez kell vinni; és nem ezek vonják őtet a vétkes indulatoknak kívánságira, hanem inkább ő igazítja ezeket az igaz okosságnak rámájára. Kinek vagyon súlyosb bajvívása, mint annak, aki magát meg akarja győzni? Ez volna bezzeg a mi dolgunk, hogy magunkon diadalmat vennénk, naponként vastagodnánk, és a jóban elébb-elébb mennénk.
E világi életben minden jó mellett vagyon valami fogyatkozás; és semmi elmélkedés nincs homály nélkül. Az alázatos magad isméreti bizonyosb út Istenhez, hogysem a világi tudományok vizsgálása. Nem kell vétkesíteni a tudományokat, vagy akármely dolognak csekély isméretit is, mert ez magában jó, és Isten ajándéka; de azért mindenkor feljebb kell böcsülni a jó lelkiisméretet és a szent életet. Mivel pedig sokan inkább igyekeznek tudósok lenni, hogysem szentül élni: innen vagyon, hogy gyakran megcsalatkoznak, és vagy semmi hasznot nem tésznek, vagy igen keveset.
Vajha olyan szorgalmatosok volnánk a bűnöknek kiirtásában és a jóságos erkölcsöknek béoltásában, minta mély kérdéseknek indításában; nem volna bezzeg ennyi gonoszság és botránkozás a községben; a klastromokban sem volna ennyi feslettség. Bizony, ha eljő az ítélet, nem kérdik, mit olvastunk, hanem mit cselekedtünk; sem azt nem vizsgálják, mely módosan beszéllettünk, hanem mely szentül éltünk. De mondd meg, kérlek, hol vannak most amaz urak és doktorok, kiket jól ismértél, mikor éltek és tudományokban virágoztak? Immár az ő koncok* egyebekre szállott; és nem tudom, ha vannak-é csak emlékezetben is? Életekben láttattanak valaminek, most csak nevezetben sincsenek.
Jaj s mely hamar elmúlik e világ dücsősége! Vajha ezeknek életek egy nyomban járt volna tudományokkal: bezzeg jól tanultak s jól olvastak volna. Mely sokan gonoszul vesznek e világon az hívságos tudomány által, kik az isteni szolgálattal keveset gondolnak! És mivelhogy inkább akarnak nagyon púposkodni, hogysem alázatosságban maradni, ez az oka, hogy semmivé lészen minden gondolkodások. Valóban nagy, akiben nagy szeretet vagyon. Valóban nagy, aki maga előtt kicsiny és semmire böcsüli minden böcsületes tisztek méltóságát. Valóban eszes, aki ganéjnak tartja valami e földön vagyon, csak Krisztust megnyerhesse. És bizony valóban tudós, aki Isten akaratját cselekszi és maga kívánságit hátrahagyja.