Nehéz ítíletet tenni felőle, mi járatbéli légyen az Itinerarius: Augustából jöjjön-é vagy Helvéciából. Hogy sem Luthert+, sem Calvinust+ nem követi szűvel, hanem csak szájjal; ilyen jelenségit adja.
Először. Az lutherista és kálvinista nevet egyníhányszor gyalázatos névnek mondja. Kiből megtetszik, hogy Luthert+ és Calvinust+ vagy személyekben, vagy tanításokban, vagy mind az kettőben gyalázatosnak tartja. Mert ha valamelyikben gyalázatosság nem volna, miért kellene gyalázatosnak lenni, ha azok, akik az Luther+ és Calvinus+ tudományát követik, lutheristáknak és kálvinistáknak neveztetnek?
Másodszor. Az Itinerarius Luthernek+ és Calvinusnak+ az hitrűl való tanításban csak annyi hitelt és böcsületet ád, mint Mahometnek, sőt, mint az pokolbéli ördögnek. Mert amely nevet azelőtt gyalázatosnak mondott vala, azután magára vészi. Nem bánjuk (úgymond), hogy lutheristáknak és kálvinistáknak neveznek bennünket. Mi móddal akarja pedig viselni ezeket az neveket, így magyarázza: ezzel az meghatározással, tudniillik, amennyiben azoknak az jámbor doktoroknak írás szerént való értelmét javalljuk. Azt hiszem, hogy az Itinerarius Mahometnek, sőt az ördögnek is béveszi szavát, amennyiben javallja ezeknek írás szerént való értelmeket. Annak okáért, ha az Itinerarius azért nevezi magát lutheristának vagy kálvinistának, mert ezeknek írás szerént való értelmeket javallja: ugyanezen okból mahometistának és ördögistának is híhatja magát; mert hiszem, hogy Mahometnek, sőt az ördögnek is írás szerént való értelmét meg nem veti.
Harmadszor. Az Irinerarius Calvinust+ és Luthert+ rút gyalázatokkal szinte az földhöz veri. Azt írja Calvinusrúl, hogy az Institutió-ban egyebeknek közönséges értelme szerént mond némelyeket keresztyéni szeretetből. Erre (úgymond) egy példát hozok elő. Az mennyei boldogságban való garádicsokrúl az Institutio-ban követi az közönséges értelmet; nem azért, mintha javallaná és az volna néki saját értelme, hanem hogy az ő idejebéli némely tudós emberekkel ne láttatnék összekapni. Mely felől való értelmét azután nyilvánsággal megmagyarázta (in caput 12. Danielis [Dániel próféta könyve – Dániel könyve (Dán) – a szerk.]). Vedd eszedbe, mi fekeszik ezalatt. Magyarul ez annyit tészen, hogy Calvinus+ az isteni tudományrúl írván, sokszor nem mondja ki igazán, amit javall, hanem barátságért eltitkolja hitit, és azt írja, amit maga sem tart igaznak. Nem szólok most arrúl, hogy egyéb dologban is, de legfőképpen az hit dolgaiban; senkinek nem szabad hazudni; azt sem hozom elő, hogy még az apostolok írásinak is böcsülete és méltósága felforgattatnék, ha csak egy dologban hazugságot írtak volna is. Csak azt mondom, hogy ha én kálvinista volnék, és azt az Itinerarius mondását olvasnám, magamba szállván, így gondolkodnám: Ím, értem, hogy Calvinus+ barátságért, lelkiisméreti ellen olyakat írt és mondott, melyeket maga sem hitt. Azért mint tudjak ítíletet tenni felőle, mit mond gyomorbúl, és mit hazud barátságért? Talán szinte azt hazudja barátságért, amit én igen igaznak alítok? Továbbá ki tudja, talán az kálvinista prédikátorok is az Calvinus+ hajójában eveznek, és gyakran barátságért azt is hazudják, amit nem hisznek? Vajon mivel tudósbak, mivel tisztább s jobb lelkiisméretűk ezek Calvinusnál? Non est discipulus supra Magistrum;* alma nem esik messze fájátúl. Ha megtanulták Calvinust+úl az ő tanítványi, hogy néha az megismert igazság ellen, barátságért mást taníthatni: mint tehessek én abban választást, mikor hazudnak barátságért az prédikátorok, hogy valakit meg ne bántsanak, és mikor mondanak igazat? Halljad, kérlek, mit szól Calvinus+ azon az helyen, ahol az Itinerarius szavaként, ítíleti ellen, barátságért beszél. Quod scripturae docent, ab omni contraversia exemptum apud nos esse debet. Nempe sicut varie Deus sua dona sanctis in hoc mundo distribuens, eos inaequaliter irradiat, ita non fore aequalem gloriae modum in coelis, ubi dona sua coronabit Deus.* Látod-é, hogy Szentírás tanításának, vetekedés kívül vettetett bizonyos dolognak mondja, hogy az mennyei boldogságban inaequalitas* vagyon? Ezt pedig abban az könyvben írja, melyrűl az Itinerarius is azt vallja; hogy Calvinus+ az maga confessióját libris Institutionum, igazán megjegyzette. Miért mondja tehát az Itinerarius, hogy ezt Calvinus+ nem javallotta?
Luthert+ hasonlóképpen böcsüli az Itinerarius, midőn azt írja, hogy ő némely dolgokat háborodott elmével, emberi indulatoknak gyarlóságátúl viseltetvén, kiváltképpen disputálás szerént tanított; és efféléket csak citálni és előhozni sem akarja az Itinerarius. Értem hon jársz: azmi néked nem tetszik, Luther+ azt mind háborodott elmével írta. Csak akkor volt eszén, mikor az te szájad ízi szerént szólott. Mondd meg, ha jámbor vagy, miből ismérjük meg, mikor írt háborodott elmével vagy csendes okossággal? Mivelhogy azért így lecsöpüli az Itinerarius mind az két pátriárkát; azt ítílhetem felőle, hogy sem az lutheristaság, sem az kálvinistaság nem fért fogára.
Negyedszer. Ha lutherista vagy kálvinista volna az Itinerarius, nem alítom, hogy egy akolban rekesztené, egyenlőképpen az lutheristákat és kálvinistákat: azaz nem javallaná, sem nem oltalmazná egyaránt mindkét vallást. Mert világ előtt nyilván vagyon, hogy ez az két vallás sokban ellenkezik egymással. Az Itinerarius pedig egyaránt igaznak mondja mind az kettőt. Az könyvünk titulusában egyaránt evangelikusoknak nevezi az lutheristákat és kálvinistákat. Azután is nem egy helyen, mind az lutheristákrúl s mind az kálvinistákrúl azt mondja, hogy igazán tanítanak: Bezzeg Bártfán Severinus Sculteti, Kassán Graverus Albert különben beszéllenek, mint az Kalaúz-ban megláthatod.
Ezekből az jelenségekből én azt ítílem az Itinerarius felől, hogy noha az catholica igazságnak ostromlásában egyez az kálvinistákkal és lutheristákkal; noha külsőképpen valamelyiknek társaságához adja magát: de valóban és voltaképpen, két szék között földön marad, és arra az állapatra jutott, melyre kell jutni minden okos embernek, mihent az régi, igaz, catholica eklézsiátúl elszakad, és amelyre írja Luther+ és Calvinus+, hogy az ő követői jutottanak, tudniillik, hogy semmit sem hiszen, vagy csak azt hiszi, ami néki tetszik, és senkivel ez világon hitiben és vallásában nem egyez. Ilyen emberrel kell viaskodnunk.