Bálán avégre vitetett vala az zsidók táborához, hogy őket megátkozná: de az élő Istennek bölcsessége megfordítá nyelvét és megáldatá véle az Izráel seregét. Ezen irgalmasságát mutatja az Úristen mihozzánk. Mert az csepregi Domine* az igazságnak romlására igyekezett; állatni akarta pedig az Luther+ szelességét. De akaratja ellen is jelenségét adatja az Úristen véle, hogy az apostoli tudománynak lineája mellől messze estek az Luther ívási. Azért az maga szavaiból ilyen bizonyságot támasztok:
I. Minden üdőben voltanak, úgymond az csepregi prédikátor, kik az igaz és apostoli tudománynak káromlói ellen paizsul vetették magokat, és azt nagy elmével és bő beszéddel oltalmazták és magyarázták. Ehhez az csepregi igaz mondáshoz adjuk hozzá emez igazságot: Nem voltanak pedig minden üdőben, akik az halottakért való könyörgésnek; az purgatóriumnak, az szabott böjtöknek; az szentek segítségül hívásának, az római pápa méltóságának etc. paizsul ellene vetették magokat, és az Augustai Confessió-nak ezekrűl való vélekedésit oltalmazták: Tehát az Augustai Confessió-nak ezekrűl való vélekedése nem igaz apostoli tudomány. Az bizonyság jó formában vagyon. Első része szórúl szóra Csepregen és igazán is íratott, mert az Szent Pál tanítása szerént, világ végezetéig kell lenni az igaz pásztoroknak, kik az Krisztus eklézsiáját építsék, és az hamis tudományok szelétűl oltalmazzák. Második része oly világos, mint az nap délben. Mert Aëriust kiválasztom, kit az egész keresztyénség, Szent Ágostonnal+ és Epiphaniussal+ egyetemben, eretnek névvel illetett azért, hogy az haltakért való könyörgést, és az szabott böjtöket nem javallotta, de ezen kívül senki az apostolok idejétűl fogva paizsul nem vetette magát azért, hogy az halottakért nem kellene imádkozni. Maga Szent Ágoston+ azt írja, hogy az egész anyaszentegyház szokása, hogy imádkoznak az halottakért. Az régiek is, úgymint Cyprianus+, Eusebius+, Chrysostomus+, úgy imádkoztak az halottakért: úgy hítták segítségül az szenteket; úgy hirdették minden rendek fölött felsőbbségét a római pápának, mint szinte mi. És azt Calvinus+ sem tagadja. Luther+ pedig az maga tudományárúl (melyet azután sommában foglala az Augustai Confessio) azt írja, hogy egyes-egyedül kezdé ő ezt a dolgot, melyet őelőtte senki csak meg sem mert érinteni. De majd jobban kitetszik ennek az bizonyságnak erőssége.
II. Az anyaszentegyház minden üdőben élt ilyen rövid írásokkal, melyekben az egész mennyei tudomány rövideden, jó renddel, világoson és nyilván mutattatott. Ehhez is az csepregi prédikátor mondásához adjuk hozzá emez igazságot: Nem élt pedig az anyaszentegyház soha olyan rövid írásokkal, melyekben az luther vallás, vagy az Augustai Confessio világoson megmutattatott volna: Tehát az Luther+ vallása nem mennyei tudomány. Ez az argumentom is igaz formában vagyon, az dialektikusok regulája szerént. Első része Csepregből költ: én úgy veszem, amint adták. Második részét különben sem bizonyítom, hanem ha minden üdőben élt az anyaszentegyház ilyen írásokkal, melyekben az Augustai Confessio-nak tanítása foglaltatott, kezdje el csepregi bátyánk, és rendrűl rendre, az apostoli üdőktűl fogva, minden száz esztendőnként mutasson oly írásokat, melyekben az anyaszentegyház eleiben adatott: hogy nem kell könyörgeni az halottakért: nincs purgatórium: csak két sacramentum vagyon etc. Miképpen az római anyaszentegyház fiai, és nevezet szerént Iodocus Coccius, Thesauro Catholico,* az ő vallásokat minden üdő folyásában kiterjedett keresztyén írásokban megmutatják. Soha bizony ezt az atyafiak nem cselekedhetik. Azért meg: vallják az tót lutheránus superattendensek*, hogy egy láncot ők nem csinálhatnak, melynek összefoglalt szemei az apostolokig felvitethessék; sőt egy ember az apostolok idejétűl fogva Luther+ Mártonig nem nevezhetnek, aki vagy szóval, vagy írással, épen és teljesen azt a tudományt tanította volna, melyet az Augustai Confessio tanít. Ezekből azért az felvetett fundamentomokból nyilván követközik, hogy mennyei tudománynak nevét nem érdemli az luther vélekedés.
III. Azt tanítja Haffenrefferrel együtt az csepregi Hodzsa, hogy Isten ellen való hamis vélekedésben vagyon, aki valamit hiszen azon kívül, ami írva vagyon az Bibliában. Az csépregi szemfínyvesztő, az ő pártján valókkal egyetemben, hiszen oly dolgot, mely az Szentírásban nem találtatik: Tehát Isten ellen való, hamis vélekedésben vannak. Ez is az bizonyság jó formában öntetett. Első részét ezen könyvben (fol. 36., 37.) a atyafiak vítatják. Második része abból megtetszik: mert az csepregi kiáltó tanítja, hogy az apostolok, minekelőtte eloszolnának, az ő teljes tudományokat sommában foglalák, és az Apostoli Symbolum-nak, azaz jelnek nevezék. Ezt én az Szentírásban sohasem olvastam: az Credo-t is szórúl szóra ott nem találtam. Ha nálamnál szemesbek az atyafiak, igazítsanak reá minket is, hol vannak ezek az Bibliában.
IV. Hamisan hiszen, aki azt tanítja, hogy az Szentírás kívül valamely tudomány szükséges az üdvösségre. Ezt tanítja az csepregi prédikátor. Ergo. Első része az bizonyságnak feltaláltatik ezen Haffenreffer könyvében fol. 32., 33. Második cikkelye Csepregrűl jött. Mert szólván az Credó-rúl, mely az Szentírásban nincsen, azt írja Zvonarits harangozónk, hogy igenis szükséges és hasznos volt az Credó-nak kiadása. Maga ez a Szentírásban nem találtatik.
V. Az Credó-nak hasznos és szükséges voltát azzal bizonyítják Csepregen, mert élt ezzel, és még mostan is él az Istennek anyaszentegyháza, mind az apostolok idejétűl fogva. Ha ennek az bizonyságnak helye vagyon, nyilván követközik, hogy az Luther+ tanítása: hamisság. Mert ilyen erős kötést csinálhatunk: Amivel az anyaszentegyház élt az apostolok idejétűl fogva, hasznos az, és szükséges; de az halottakért való könyörgéssel, az szabott böjtök megtartásával etc. az apostolok idejétűl fogva élt azon eklézsia, mely az Credó-t megtartotta: tehát ezek hasznos és szükséges dolgok. Ki ha úgy vagyon, ártalmas és veszedelmes a Luther+ tudománya, mely az hasznos és szükséges dolgoknak megvetésére viszen.
Ezekkel az bizonyságokkal most megelégszem, mivelhogy nem akartam másunnan vött erősségeket ide elegyíteni, hanem csak az csepregi harangozónak ajánlóleveléből vétetett fundámentomokból igyekeztem az maga tudományát hihetetlenné tenni.