|
Horvát Istvánhoz
| Minden dolgaidat tedd félre barátom ezúttal, |
| S e kisded, de nagyon fontos levelemre figyelmezz. |
| Én neked ami velem történt, örömest kibeszéllem. |
| A történet imez: Nyugszom vala, s íme! ledőlvén |
| Zörrent a Custos. Kit eresztesz most ide? kérdém. |
| Pontyi merő tűzben jő, s hangos verseit önti: |
| „Vállaidat párduc, fejedet környékzi tiára; |
| Perzsia bársonyosit nem ohajtom látni, sem a dús |
| Dárius és nagy Alexander csuda dolgait írni |
| Per memores fastos.”* Mint kezd nyargalni! magamban |
| Mondám. Ő ismég: „rhodopeque et cetera graeca;* |
| A tüzes Aethnának meredek tetejére felültem, |
| Amelytől gyúladt Músám versekre fakadván |
| Mennyei hangzatokon kezdett énekleni, fenn, fenn.” |
| Ílyen vénádat mindeddig nem tudom; Aethnán |
| Nem botorúl jártál; ömlő lávája gyanánt foly |
| Versed. Boldog vagy, kinek annyira kedvez az Aethna: |
| A Sashegyre sem állhatok én. – „Felemelkedik a nagy |
| Ész, s a csillagokon jóval túl aetheri szárnyan |
| Röpdös, s őtet csak kis ökörszem tudja nyomozni. |
| S oh! ottan, ha borostyán termene, homloka nyerne |
| Zöld koszorút.” – Kik fűznék azt meg? Pontyi! – „Ne bolygass; |
| Inkább példámat, ha poetai hírre sovárgasz, |
| (Bár ez előtt régen cselekedted volna!) kövessed; |
| S magna sonaturum* szádat tátsd nagyra, nagyobbra, |
| Fel, fel! bécsi recensensünk oly messzire sulykát |
| Nem vetné bizony.” – Úgy nem esik lágyára fejének. – |
| „Mit csavarod, más gondolatok közt, félre beszédem? |
| Nem magamért szólok, buzgok: hírednek örültem |
| Mindég; kívánnám jobb gondod lenne reája. |
| Minthogy hát mikoron nem akarsz szép szómra hajolni, |
| Ennekutána midőn ha talám megtámad akárki |
| Tégedet, én valamint a stokfis hallgatok. Ezzel |
| Hátat fordítok, legutolszor. Tartson egészség.” |
| Áment mondottam jó Pontyi szavára, s kikértem |
| Tőle barátságát ezután is. Hallgata, méne. |
| A Custost, mert megbotlott a lába, kirúgta; |
| Verseket is, ha fülem meg nem csalt, dörmöge. Imhol! |
| Ami velem történt röviden kibeszélltem előtted, |
| Horvát; szószaporítástól őrizkedik a bölcs. |
|
