| Szívháborító gondolatok! sebes |
| Szárnyakra kelvén menjetek a zajos |
| | Szelek borongó lakhelyébe, |
|
| Én, aki Phoebus húgaival szoros |
| Frígyet köték, a csendes öröm s szelíd |
| | Vígság barátságában élek; |
| | Ez menedékhelyem a világban. |
|
| Oh Músa, szívem tárgya! ki kedvedet |
| A tiszta forrás cseregedezésiben |
| | Találod, és a gyenge harmat |
| | Csöppjeiben kezedet föröszted! |
|
| Engem ha kedvelsz, jersze, virágokat |
| Szedj, s Lámiámnak köss koszorút: Te zengd |
| | Aztán helyettem; mert kicsinded |
| | Lantomat érdemi meghaladják! |
|
|
